A kávé egyike a világ legkedveltebb italainak, becslések szerint naponta 2 milliárd csésze fogy el belőle naponta. A kávé hatóanyaga, a koffein pedig nem más, mint a világ két legelterjedtebb pszichoaktív drogjának egyike, az alkohol mellett.
Noha a kávé létét és a kávézás rítusát hajlamosak vagyunk evidenciának tekinteni, mégis, vannak arra utaló jelek, hogy az ital hamarosan luxuscikké válhat, de akár el is tűnhet az életünkből.
2080-ra végleg eltűnhet a kávé
Komoly veszély fenyegeti a világ talán legkedveltebb italát. A legfrissebb kutatások szerint 2050-re a felére fog csökkenni a kávétermesztésre alkalmas területek száma – írja az agrarszektor.hu. Ugyanis a globális felmelegedés fokozatosan meg fogja változtatni a hőmérsékletet és a csapadékviszonyokat. És ha ezek a tendenciák folytatódnak, 2080-ra végleg eltűnhet a kávé a polcokról – olvasható az Index oldalán.
De ha több mint százféle kávécserje és kávébab létezik, felmerül ezért a kérdés: miért nem térnek át a termelők szívósabb fajtákra? Vagy miért nem nemesítenek ki újabb változatokat?
A kérdésre a válasz az emberi természetben keresendő. A kávé (Coffea) nemzetség sokaságából ugyanis az emberiség mindössze kettőt hajlandó fogyasztani: az arabicát (Coffea arabica) és a robusztát (Coffea canephora). De ezek közül is túlnyomórészt az arabicát. Ez adja a 100 milliárd dolláros világpiac mintegy háromnegyedét.
Az arabica nagyon kényes és igényes
Csakhogy az arabica fajta is meglehetősen kényes, csak az 1000-2000 méter közötti magasságokban érzi otthon magát, és ott is csak akkor, ha termékeny vulkanikus a talaj. A csapadék pedig bőséges és egyenletes.
És ha ez nem lenne elég, a kávénak az kell, hogy a hőmérséklet 15 és 24 Celsius-fok között mozogjon. Ilyen szigorú feltételek mellett nem csoda, hogy egy kisebb klímaváltozás is alaposan megviseli. Olyannyira, hogy hagyományos termőterületei már most fogynak.
A robusztát alacsonyabb rendűnek tartják
A robuszta az arabica ellentéte: ahogy neve is jelzi, edzettebb, ellenállóbb, igénytelenebb fajta. Tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, és a 900 méter alatti trópusi síkságokon is jól elvan.
Cserébe kesernyésebb az íze az arabicáénál, emiatt olcsóbb, és még alacsonyabb rendűnek is tartják. Amíg a világ kávétermésének felét adó Brazília és Vietnam, de a legtöbb kávétermelő ország is főleg az arabicát favorizálja, addig robusztát leginkább csak Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztenek.
Kávérozsdagomba és kávészú
Viszont mindkettőt ugyanazok a betegségek tizedelik. Az egyik az elmúlt évtizedekben elterjedt kávérozsdagomba, ami a kávécserjék élénk zöld leveleit barnává színezi. A másik a kávészú, ami befúrja magát a termésbe és ott rakja le petéit. Terjedésüket csak fokozza a genetikailag szegényes monokulturális termesztés és a melegedő klíma is.
A kávénemesítő kutatók most lázasan keresik az arabica alternatíváját. Több mint harminc fajta ellenálló képességét vizsgálja most a legnagyobb kávévállalatok által finanszírozott nonprofit szervezet, a World Coffee Research, eddig azonban nem jártak túl sok eredménnyel.
Ez azonban azt vetíti előre, hogy ha nem sikerült belátható időn belül megoldást találni a kávét pusztító kártevők ellen, vagy létrehozni egy olyan fajtát, ami nemcsak elviseli a megváltozó éghajlati körülményeket, de ellenállóbb a kártevők ellen is, és még az íze is jó, akkor az emberiség bizony hamarosan búcsút inthet a kedvenc élénkítő italának.
