A kistermelői útmutató részletesen taglalja, hogy a kistermelők milyen tevékenységeket folytathatnak, milyen igazolásokkal kell rendelkezniük, és milyen nyilvántartásokat kell vezetniük. hogy a törvényi előírásoknak maradéktalanul megfeleljenek.
A kistermelői élelmiszer-előállítás és -értékesítés jó higiéniai gyakorlatát a kistermelői útmutató foglalja össze. Segít kiigazodni a vonatkozó jogszabályok megértésében. Egyben irányt mutat az általuk végezhető tevékenységek, az elvárt igazolások, nyilvántartások és jelölések rendszerében – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A kistermelői útmutató kitér a kötelező és önkéntes jelölési szabályokra is. A mellékletek segítségével pedig az egyes termékkörök előállítására és értékesítésére vonatkozó gyakorlati útmutatásokat termékcsoportonként elkülönítve írja le. A hozzá csatolt adatlap-, nyilvántartás- és címkeminták a jogszabályi előírások megfelelő alkalmazását segítik.
A dokumentum célja, hogy megismertesse a kistermelői élelmiszer-előállítást és -értékesítést végzőket olyan módszerekkel és feltételekkel, amelyek egyrészt a vidéki élet jellemzőit, a kulturális örökség részét képező magánházi élelmiszer-előállítás hagyományait is magukon viselik, másrészt a biztonságos élelmiszer-előállítás feltételeinek is megfelelnek.
A saját gazdaságban felnevelt állatok és megtermelt növények a vidék társadalmi megbecsülését jelképezik. Pontosan úgy, mint az elsődleges termelésen alapuló értékesítésre előállított élelmiszerek. A kiváló minőségű alapanyagok és élelmiszerek a termelőnek jövedelemkiegészítést, a fogyasztónak pedig élményt jelentenek.
A betartott tisztasági szabályok és a hagyomány által már bizonyított ismeretek, szokások többnyire a mai kor elvárásainak is megfelelnek. Ezek pedig alkalmazhatók a fogyasztó egészségének védelmében.
A nyilvántartási kötelezettségekről:
A kistermelőnek azokat az alaptermékeket kell feltüntetni a termelési nyilvántartásban, amelyeket termelt vagy tenyésztett (pl. baromfi, alma, krumpli, stb.). Az értékesítés/felhasználás helye oszlopban pedig azt kell rögzíteni, hogy hol adta el az alapterméket, vagy hogyan használja fel értékesítési célra az előállítás során. Ha több értékesítési csatorna számára is készült termék, akkor az értékesítés/felhasználás oszlopában, egymás alá kell rögzíteni az adatokat.
Az előállítási nyilvántartás a termelési nyilvántartással szoros megfelelésben van. Azt az élelmiszert, amit nem alaptermékként adnak el, vagy nem használják fel magánfogyasztásra, ide kell átvezetni. Jelölni kell továbbá az előállított terméket és annak értékesítését (például előállított élelmiszer: kopasztott baromfi test [nyers hús], vagy sertés füstölt hús, vagy szilvalekvár). Az értékesítés oszlopba kell beírni, ha a feldolgozott terméket eladták. Amennyiben a termelő több módon, több időpontban és több helyen is értékesít terméket, úgy azt az értékesítés oszlopokban, egymás alatt kell vezetni.
Az útmutató ingyenesen elérhető ezen a linken keresztül:
Útmutató a kistermelői élelmiszerelőállítás és értékesítés jó higiéniai gyakorlatához
