Hazánk különleges partnerként tekint Ghánára, és büszke arra, hogy a szakmai és diplomáciai kapcsolatok fellendülőben vannak. Már vannak magyar gazdasági szereplők az országban, főként a mezőgazdaságban – mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, Farkas Sándor a negyedik ghánai-magyar üzleti fórumon Gödöllőn. Ghána mezőgazdasága és az ottani agrárcégekkel történő együttműködés komoly lehetőség Magyarország számára.
Farkas Sándor legfrissebb példaként a Bábolna Tetra két vezető ghánai cégtől elnyert megbízását említette, ami a magyar termékek versenyképességét is jelzi. Ígéretes fejleménynek nevezte az államtitkár, hogy tavaly ősszel egy ghánai-magyar gazdaság is megkezdte a működését. A paprika, tökfélék és az uborka termesztése olyan kedvező volt, hogy többféle magyar vetőmag, paradicsomok, édesburgonya, kukorica tesztelése is megkezdődhetett. Az államtitkár szerint siker az is, hogy tavaly aláírással zárultak a disztribúciós megállapodást előkészítő tárgyalások a magyar Water&Soil és a ghánai Cerath Investments Ltd. között, amelyek fő célja a Water Retainer, VízŐr termék ghánai, később pedig regionális értékesítése – írta a Híradó oldala.
Farkas Sándor közölte, a releváns magyar termékek már bemutatkozhattak a ghánai-magyar mezőgazdasági-feldolgozóipari szakfórumon. Ezen a cégek a termeléstől a csomagolásig, illetve az értékesítésig kínálnak nemzetközileg versenyképes megoldásokat.
Hozzátette, a tárca értékelése szerint az ananász, a kakaó, a mangó, a shea, a kókusz és a paradicsom esetében mutatkozik a legjobb lehetőség a teljes értéklánc lefedésére.
Az államtitkár a ghánai partnereket biztosította arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közösen úgy vélik, a körzeti mezőgazdasági kirendeltségek létrehozásán keresztül lehetne a leghatékonyabban megvalósítani a tudás- és technológiaátvitelt.
Egyre több a magyar és a ghánai mezőgazdaság kétoldalú agrárkapcsolata
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója elmondta, hogy az elmúlt években különösen élénkké váltak a kétoldalú kapcsolatok. Beszélt arról, hogy magyar együttműködéssel mangófeldolgozó üzemet hoztak létre Ghánában, valamint mintafarmok létesülnek az országban, ahol a legfontosabb élelmiszernövények fajtáit tesztelik és korszerű termelési technológiákat mutatnak be. Hozzátette, hogy halászati együttműködést is indítottak Ghánával, és tárgyalások folynak egy paradicsom-feldolgozó üzem létesítéséről.
A főigazgató kitért arra, hogy afrikai relációban elsőként indították el fiatal kutatók cseréjét a két ország között. A ghánai fiatalok tanulmányozhatják a legkorszerűbb agrárfejlesztési technológiáinkat, a fiatal magyar kutatók pedig ghánai agrárkutatási intézményekben végzik tudományos munkájukat.
Magyar vetőmagokkal fejlődhet nagyot a ghánai mintafarm
Arról pedig ebben a cikkünkben számoltunk be korábban, hogy akár a kétszeresére is növelhető a nyugat-afrikai országban előállított élelmiszer mennyisége megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ szerint. Ezért mintafarmot létesítettek az afrikai országban. A ghánai mintafarm magyar vetőmagokat és termesztéstechnológiát használ majd.
