Szigorítanák a földvásárlási és földbérleti lehetőségeket azok a törvénymódosítási javaslatok, amelyeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) nyújtott be az Országgyűléshez. A földvételekkel kapcsolatos pereknél a bíróságok ezután a helyi kamarai földbizottságok döntéseit nem változtathatnák meg. A másik lényeges módosítási terv, hogy a jövőben elvennék a földeket azoktól, akik az elővásárlási jogosultság kapcsán nem tartják be a vállalt kötelezettségeiket. A javaslatok elfogadása után nem lehetne feles bérleti és részesművelési szerződéseket kötni.
Az Agrárszektor anyagát szemléztük, ami szerint erősítené a NAK pozícióit a földadásvételi ügyletekben az a törvénymódosítási javaslat, amelyet Győrffy Balázs, a köztestület elnöke, Jakab István, a Magosz elnöke és Font Sándor, a parlamenti mezőgazdasági bizottság elnöke nyújtott be az Országgyűléshez. A földek adásvételénél a szerződéseket helyben véleményező, úgynevezett földbizottságok feladatait a kamara területi szervezetei látják el. Ezek döntései ellen eddig az önkormányzati képviselő-testületekhez lehetett kifogást benyújtani, amelyek állásfoglalása ellen a bíróságokon lehetett fellebbezni. Ugyanakkor a törvénymódosítási indoklás szerint a perköltségek megfizetése veszélyeztette sok kisebb település működését, ezért a jövőben a képviselő-testületek nem vennének részt az eljárásokban. További változtatásként a földadásvételeknél a bíróságok nem változtathatnák meg a NAK területi szervezeteinek állásfoglalásait, hanem csak új eljárások lefolytatására adhatnának utasításokat.
A benyújtott jogszabályi javaslatok módosítanák az állattartók előhaszonbérleti és elővásárlási jogosítványait is. Ezzel megakadályoznák az eddigi visszaéléseket, és azt kívánják elérni, hogy a földek művelési ága igazodjon a tartott állatok takarmányszükségletéhez az igazságosabb földforgalmi szabályozás érdekében.
Előnybe kerülnének a becsületes gazdák: a kötelezettségek betartása is szigorodhat
A jövőben annak a következményei is szigorodnának, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor előnyt adó, vállalt kötelezettségeket. Ebben az esetben az elővásárlási sorban hátrébb szorult gazdák eredeti áron megvásárolhatnák az érintett termőföldeket. Amennyiben egyikük sem élne a vételi jogával, a birtokot az állam venné meg. A törvénymódosító csomag szerint nem lehetne kötni visszaélésekre lehetőséget adó feles bérleti, illetve részesművelési szerződéseket. A földcseréknél pedig szükség volna a helyi földbizottságok feladatait ellátó területi kamarai szervek jóváhagyására is – írja a cikk.
Versenyképesség, védett vadak okozta károk megtérítése
Azt már a NAK anyaga írja, hogy a földforgalmat érintő javaslatokon kívül az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat is kezdeményeztek. Ez új szabályozást vezetne be a védett állatok kártétele miatti kártérítésre. Eddig ezen fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés. A tervezet ezt a hiányosságot pótolja, kimondva, hogy ebben az esetben a természetvédelmi hatóságnak kártalanítást kell fizetnie. A 2015-ben elfogadott új vadászati törvény megoldásokat adott a vadgazdálkodást érintő alapvető kihívásokra. Az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azonban indokolttá tették a jogszabály finomhangolását; a most benyújtott törvénymódosító ezt is hivatott kezelni.
A javaslatcsomag az egyes vízitársulatoknál fennálló fizetési anomáliákra is jogi megoldást ad
Korábban több vízitársulat egy küldöttgyűlési határozattal lényegében határidő nélküli fizetési kötelezettséget állapított meg. Ez szemben áll az eredeti jogalkotói szándékkal, valamint sok esetben a tagság érdekeivel is. A tervezet egyértelműen kimondja, hogy ezeket a kötelezettségeket csak közgyűlési határozattal lehet elrendelni. Az agrárium versenyképességének növelése szempontjából kulcsfontosságú az öntözés fejlesztése. Ennek érdekében a tervezet egyszerűsítené a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízilétesítmények megvalósítását azzal, hogy – az eddigi egyhangú döntés helyett – egyszerű többségi döntést írna elő.
