Az európai és azon belül a magyarországi piac kilátásait elemezték az állati termékekre vonatkozóan ágazati szakértők egy kecskeméti szakkonferencián. Szóba kerültek különleges célpiacok is, így az is várható, hogy a magyar tejet a világ egyik legnépesebb országában, Indiában lehet majd eladni.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatási igazgatója, Potori Norbert azokat a globális irányzatokat vázolta fel előadásában, amelyek idén mindenképpen érezhetőek lesznek az állattartók számára. Mint elmondta, 2012-t követően – amikor is a takarmány a legdrágább volt – lejtmenetben van az állati termékek ára. Európa agárexportját pedig az nem segíti, hogy 2017-ben az euró minden mérvadó valutával szemben erősödött. Ugyanakkor az ázsiai piacok felvevőképessége a népességük és az életszínvonaluk növekedésének köszönhetően továbbra is bővül. A szakmai beszélgetésről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számolt be.
A kutatási igazgató úgy véli, hogy várhatóan 2030-ra a globális középosztály kétharmada ebben a térségben fog élni. Ezzel összefüggésben India növekvő tejtermékigényére biztosan számíthatnak az európai termelők. Ahogy valószínű az is, hogy Kína nem lesz képes fokozni a termelő kapacitásait. Szerinte ez azért fontos, mert 2018-ban az unióban nőni fog a termelő tehenek száma, és a felesleget sajtban és tejporban „le kell vezetni”.
Potori Norbert szerint a sertéspiacot nagy mértékben meghatározza a kínai termelés erőteljes növekedése. Európában tavaly szintén bővült a kocaállomány (+1,2 százalék), ami 2018-ban a malacok és a vágások számának enyhe emelkedését hozza. Kedvező fejlemény, hogy az Európai Unió és Japán előnyös kereskedelmi megállapodást kötött, így a korábbi vámtételek 10 év alatt a töredékükre csökkennek. Ez pedig versenyelőnyt biztosít a közösség számára a szigetország piacán. Jellegzetes munkamegosztás alakult ki a sertéshús-termelésben Európában: Hollandiában a talajok nagy nitrátterhelése miatt már szinte kizárólag malactenyésztés folyik, a hizlalást pedig kihelyezték Közép-Európába. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint ezt a trendet akár ki is használhatnánk. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a lengyelek baromfihús termelése is javarészt külföldi tőkéből valósul meg.
Míg Potori Norbert a speciális piaci igények teljesítésére hívta fel a termelők figyelmét, addig Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács vezetője ennek kockázataira is kitért.
Nem lehet egyszerre mélyalmos, szabadtartásos és antibiotikum-mentes termelést folytatni. Ha a baromfi találkozhat a kórokozókkal, vírusokkal, akkor szükség van a gyógyszerek használatára. A teljes védelmet csakis korszerű, hézagmentes és jól tisztítható épületekben, szigorú menedzsment-intézkedésekkel lehet elérni. Ám erre a mai magyar termelés még nem készült fel – mondta a BTT elnöke.
Szükséges az antibiotikum a szakértők szerint
A medikált tápokra igény van a piacon. Nulla antibiotikummal képtelenek lennénk hozni azokat a mutatókat, amelyekkel versenyképesek maradhatunk a piacon. Az egész unió viszonylatában is elgondolkodtató a versenyhátrányunk, például Brazíliával szemben – mondta Lajtos Lajos, a Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. kereskedelmi vezetője. Csorbai Attila úgy ítélte meg, hogy nagyon kedvezőtlen az az európai trend, amelyik egyes társadalmi csoportok igényeit össztársadalmi szintre emeli, és „mindenmentes” termékeket követel, méghozzá szabadtartásban. Például a jó válasz a baromfiinfluenzára is csak a zárt tartás lehet. Hozzátette, a H5N8 vírus máris kitört Bulgáriában, és a járvány elérheti akár Magyarországot is.
