EU-s pénzek: több megy a környezetvédelemre, de maradhat a termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti támogatás

Megállapodtak az uniós agrárminiszterek az új közös agrárpolitikáról, amelynek félidős felülvizsgálata nagyobb változást hozhat. A megegyezés alapvetően határozza meg a magyar mezőgazdaság 2023–2027 közötti támogatási rendszerét és termelési feltételeit – közölte Nagy István agrárminiszter. Az hazai agrárszektor számára a közvetlen támogatási rendszer, a mezőgazdasági- és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák és a kisgazdaságok támogatása együtt teszi majd lehetővé a versenyképes fejlődést.

A Világgazdaság számolt be róla, hogy az állattenyésztők és a kertészetek számára kedvező hír, hogy megmaradnak a termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti támogatások is. Ám ez még nem végleges megállapodás, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tanács álláspontja bizonyos kérdésekben még távol áll egymástól. Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója szerint az egyezség ideiglenes jellege azt erősíti, hogy a KAP félidei felülvizsgálata jelentősebb változtatásokat hoz, ahogyan az 2003-ban is történt. A cégvezető úgy véli, hogy az új KAP egyre kevésbé közös, és egyre kevésbé agrár, mert bővül a tagállami hatáskörbe kerülő ügyek köre. Ilyen a zöldítés utódjának tekinthető ECO Scheme, amelyről még vitáznak, ahogyan arról is, hogy a területalapú támogatás 20 vagy 30 százalékos mértékű lesz-e.

A Közös Agrárpolitika megegyezése halad, de még több kérdésben és témában egyeztetésekre van szükség - Fotó: Adam's Photovision, Jászszentlászló
A Közös Agrárpolitika megegyezése halad, de még több kérdésben és témában egyeztetésekre van szükség – Fotó: Adam’s Photovision, Jászszentlászló

Részben új szempontok alapján történik a támogatás

Lényeges, hogy egyre inkább a mezőgazdasági termelésen kívüli szempontok határozzák meg a szabályokat, és csökken a költségvetési keret. Az agrártermelők jövedelmének stabilizálására szolgáló első pilléres hazai támogatások 4-5, míg a vidékfejlesztési pénzeket tartalmazó második pilléresek 14,3 százalékkal eshetnek. Az utóbbinál a kormány megemelheti a nemzeti társfinanszírozást, erre az új Közös Agrárpolitika keretrendszerében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint is szükség lenne – vélekedett a szakember.

KAPcsolódó anyagunk:

Egy helyen a közös agrárpolitika legfontosabb információi

Az 1962-ben létrehozott közös agrárpolitika (KAP) célja, hogy a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és az európai gazdálkodók között teremtsen partneri viszonyt.
Tovább…

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Belehúzott a növénytermesztés – Az 50. hét egyben... Beerősített idén a növénytermesztés, jó üzletnek tűnik a mezőgazdaság, fáradhatatlanul építjük az agrárkapcsolatokat, támogatások özönlik el az agrárs...
A Közös Agrárpolitika 2014-2020-as időszakának kil... Agrár helyzetértékelés – új KAP-támogatások címmel indult az AgromashExpo csütörtöki napján a szakmai programok sora 10 órakor. A programot Petőházi T...
Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Közel 600 milliárd Ft-tal több támogatás Magyarors... A Magyarországra jutó uniós agrártámogatások 1,9 milliárd euróval (587 milliárd forinttal) nőnek a 2014 és 2020 közötti időszakban, ezen belül elsősor...
Agrártámogatási rendszer átalakítása – szeri... A mezőgazdaság ellen végrehajtott „terrortámadásnak” nevezte Horváth Gábor a MOSZ elnöke a területalapú támogatások rendszerének átalakítását. A Piac ...
Megérkezett az agrártámogatások átalakításáról szó... Már Ön is elolvashatja az új agrártámogatási rendszerről szóló rendeletet a Magyar Közlöny csütörtöki számában. Az egységes területalapú támogatás öss...