A Szerbiai Statisztikai Intézet szeptemberben tette közzé a részben még becslésekre alapozott idei növénytermesztési adatokat, és első pillantásra van ok az örömre. Nagyjából 3,4 millió tonna búza termett idén az országban, 10,9 százalékkal több, mint tavaly. A kukorica betakarításának első adatai alapján 6,6 millió tonnára becsüli a hozamot a hivatal, vagyis 55 százalékkal többre a tavalyinál. A szójatermés 55,5 százalékkal, a napraforgóé 6,7 százalékkal, a cukorrépáé pedig 22,4 százalékkal nagyobbnak ígérkezik, mint a tavalyi. Az árak viszont nagyon lecsökkentek.
Sem az idei csapadékmennyiségre, sem az eloszlására nem panaszkodhatnak Szerbiában a mezőgazdasági termelők. Idén nem szomjaztak a növények – írta a Magyar Mezőgazdaság. Ahol nem érte jégverés a vetést, ott kiváló hozam várható kukoricából, napraforgóból, szójából és cukorrépából. A termésátlag a duplája a tavalyinak, amikor az év végére összejött ugyan az éves átlagnak számító 600 millimétert meghaladó csapadékmennyiség, de ebből nagyon kevés érkezett a vegetációs időszakban. Annyira, kevés, hogy nem egy helyen ki kellett szántani a termést nem hozó növényzetet. Olyan területek is voltak, ahol a termelők nem látták értelmét a betakarításnak, inkább összeaprították és leszántották zöldtrágyának a növényzetet – írták.
Idén a jégkárt nem szenvedett területeken szépek voltak a vetések, tavasztól őszig. Azonban most az ígéretes hozam ellenére is aggódnak a termelők, mert hiába a tavalyi duplája a hozam, a termények ára megfeleződött az elmúlt év ősze óta. Ez egyrészt a világpiaci árak alakulásának a következménye, másrészt annak, hogy sokáig ellenőrizetlenül beengedték az országba az ukrán terményeket – közölték.
Bérelt földön idén nem lesz nyereség
A legnagyobb területen termesztett kukorica betakarítása megkezdődött. Szerbiában mintegy 900 ezer hektárról kell begyűjteni a terményt. A területtől és az alkalmazott agrotechnikától függően 4 és 10 tonna között alakul hektáronként a hozam. Csakhogy nem sok öröme származik belőle a termelőknek, mert jelenleg mindössze 18 dinárt (60 forint, 1 RSD=3,33 Ft) fizetnek egy kilogrammért a felvásárlók, a forgalmi adóval együtt.
Tavaly ilyenkor még a dupláját, 36-37 dinárt, vagyis 121,5 forintot kínáltak érte, és azóta a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szerek ára is óriásit emelkedett. Nem véletlenül mondják az agrárközgazdászok, hogy idén csak azok a termelők jöhetnek ki veszteségmentesen a termelésből, akik saját területen gazdálkodnak.
Aki bérelt földön termesztett kukoricát, az bukásra van ítélve, ugyanis a földbérletért – a talaj termőképességétől függően 300-600 eurót kell fizetni hektáronként.
Két lehetőség közül választhatnak a termelők
Az egyik, hogy a betakarítás után azonnal eladják a termést. Akik bankkölcsönt vettek fel, azok erre kényszerülnek és ők semmiképpen nem járhatnak jól.
Aki megengedheti magának, hogy a jobb ár reményében eltárolja a terményt és kivárjon, az még reménykedhet, de ez sem garancia a sikerre. Tavaly például az járt jól, aki az aszály által megvámolt termést azonnal értékesítette. Aki nem így tett, az később azzal volt kénytelen szembesülni, hogy rövid idő alatt megfeleződött a piaci ár, és nekik még a tárolás költségét is állniuk kellett – írták.
Azt hangoztatják a szerbiai termelők, hogy a bizonytalan időjárási körülmények ellenére is könnyebb viszonylag jó termést elérni az országban, mint biztonsággal megtervezni a termelés nyereségét.
73-ról 37 dinárra zuhant a napraforgó ára
Hasonló a helyzet a napraforgó esetében is, aminek a vetésterületét 10 százalékkal növelték a tavalyihoz képest. Ennek oka, hogy a tavalyi aszályban az összes nagy területen termesztett haszonnövény közül a napraforgó sínylette meg legkevésbé a nedvességhiányt, erős gyökérrendszerének köszönhetően. Idén 250 ezer hektáron termesztették az olajos magvú növényt Szerbiában, és a betakarításával már szeptemberben végeztek. Hektáronkénti hozama 2,5-3 tonna között alakult, ami jónak mondható. Viszont a világpiaci folyamatok hatására a napraforgó ára 73-ról (243 Ft) 37 dinárra (123 Ft) esett az utóbbi egy évben.
Az agrárközgazdászok szerint azért, mert Oroszország idén 20 százalékkal növelte a napraforgó vetésterületét, emiatt túlkínálat van a nemzetközi kereskedelemben.
Ám a szerbiai termelőket ez nem vigasztalja, és azon sincs értelme lamentálni, hogy mi lett volna, ha a szerb kormány a magas terményárak idején nem korlátozta volna az ország szempontjából stratégiai fontosságú mezőgazdasági termékek – köztük a napraforgó és az étolaj – kiszállítását – írták.
