Érdekes helyzet állhat elő a tengerekben a víz növekvő szén-dioxid tartalma miatt. Ez a jelenség a szakértők szerint előbb-utóbb károsíthatja a halak idegrendszerét. A jelenség súlyos következményekkel járhat a világ halászatára nézve.
Sokkal gyorsabban savasodik a tengervíz, mint korábban becsülték – figyelmeztettek ausztrál kutatók. Az elnyelt szén-dioxidtól savasodó kémhatású vízben a halak idegrendszere károsodik, elveszítik tájékozódási képességüket, tétován ide-oda úszkálnak, mintha lerészegedtek volna.
Az Új-dél-walesi Egyetem (UNSW) kutatói olyan elemzést állítottak össze, amely a világon elsőként globális léptékben vizsgálja, milyen hatással van a Föld óceánjaira a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt emelkedő légköri szén-dioxid-szint. Kutatási eredményüket a Nature magazinban jelentették meg.
Megmérgezi a halakat a vízben oldott szén-dioxid
Az emberiség eddig 1,46 trillió tonna szén-dioxidot bocsátott a légkörbe. Ennek 38 százalékát elnyelték a tengerek, ami jó hír a légkörnek, annál rosszabb a tengeri élővilág számára. A tengervízzel egyesülő szén-dioxid ugyanis szénsavvá változik.
A vízben oldott szén-dioxid károsítja a halak idegrendszerét, elveszítik a tájékozódási képességüket. Továbbá a pihenő- vagy ívóhelyükre nem találnak vissza, de azt sem ismerik fel, hogy hol tanyáznak a ragadozóik.
Az új mérések fényében az előzetes becslésekhez képest akár évtizedekkel korábban is tömegessé válhat a világtengerekben a fenti jelenség.
A korábbi adatokkal történő összevetéssel sikerült első ízben meghatározni, hogy az elsavasodás 2100-ra az óceánok területének 50 százalékában tapasztalható lesz, és sokkal komolyabb következményekre kell felkészülni, mint eddig gondolták a szakemberek.
Harminc év adatait vizsgálták
Az elmúlt évtizedek adatait elemezve havi szinten mutatkozott emelkedés és csökkenés a szén-dioxid szintjében. Jelenleg a légköri CO2-szint 400 ppm (parts per million, az egész milliomod része), ez 650 ppm-re nőhet 2100-ra, amitől egyes régiókban megtízszereződik a vízben oldott szén-dioxid mennyisége, elérheti az 1000 ppm-et. Ezt az elsavasodást nevezik hiperkapniának.
A tájékozódási képességüket elveszítő halak szaporodási esélyei csökkennek. A megzavarodott halrajok eltérhetnek jelenlegi vándorlási útvonalaiktól, amivel tovább rontják életesélyeiket.
Másrészt évszázados halászati ismeretek válnak használhatatlanná, az egész iparág veszélybe kerül. Ez milliók életkilátásait fenyegeti, hiszen a Föld népességének 17 százaléka számára a hal az elsődleges fehérjeforrás, illetve az emberiség 12 százalékának megélhetése alapul a halászaton.
A jelenségből egyedül a tengeri ragadozók húzhatnak hasznot – de csak addig, amíg az ő idegrendszerüket nem károsítja a hiperkapnia.
Forrás: origo.hu
