Két törvényjavaslatot is tárgyal az Országgyűlés, amelyek egyebek mellett az egészségbiztosítás szabályait is érintik. Az egyik módosítás a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése címet viseli, a másik a digitális államot és a digitális szolgáltatást szabályozó törvényhez kapcsolódik. Érdemes megnézni, hogy a két törvénymódosítás mennyiben érinti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt.
Az Adózóna írta meg a részleteket, ezt az anyagot szemléztük. Az egészségügyi szakellátóknak, valamint a fogászati alapellátóknak elszámolási nyilatkozatban kell tájékoztatniuk a betegeket egyebek mellett az igénybe vett ellátásról, továbbá az ellátás kapcsán a biztosító által finanszírozott összegről, illetve ha térítési díjat kell fizetnie a betegnek, akkor a fizetendő térítési díjról.
Itt vannak a részletek a várható változtatásokról
A hatályos szabály alapján elszámolási nyilatkozatot egy példányban kell kiállítani, amelyen a kiállító orvos aláírásával igazolja, hogy a beteg az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozatot a betegnek át kell adni, ennek tényét az egészségügyi szolgáltató elektronikus formában rögzíti – írták.
A parlament honlapján található „a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése” címet viselő törvénytervezet szerint a jövőben az elszámolási nyilatkozatot csak akkor kell átadni, ha azt a beteg kéri, egyéb esetben elektronikus úton kell megküldeni.
Az elektronikus dokumentum az ellenőrzéskor is szerepet kap. Amikor az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatót ellenőrzi, akkor bekéri a szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat. Törvénymódosítás alapján a fenti dokumentumokat a jövőben elsősorban elektronikusan kell majd az egészségügyi szolgáltatóknak az ellenőrzésükkor megküldeniük az egészségbiztosító részére.
A digitális államról és a kapcsolódó szolgáltatásokról is vannak részletek
Arról a 444.hu adott hírt még 2023. decemberében, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) bejelentette, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény, ami lehetővé teszi, hogy 2026-ra az állampolgárok minden ügyüket digitálisan tudják elintézni.
„Az elektronikus ügyintézés szintet lép, így a jövőben az ügyintézés-központú működés helyett az állampolgárok élethelyzeteihez igazodnak majd a különböző állami szolgáltatások” – közölte a KTK.
A kormány 2022 decemberében fogadta el a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot. Ehhez kapcsolódóan elkezdődött a jogszabályi környezet kialakítása, megtörtént az online felületek értékelése és a felhasználói szokások felmérése, valamint a technológiai és szolgáltatási sztenderdek kialakítása – írta a KTK.
A jogszabály szerint a digitális személyiadattárca-szolgáltatás, az eAláírás és az eAzonosításszolgáltatás 2024. szeptember 1-től indulhat el, és a felhasználók mobilappal igazolhatják majd a személyazonosságukat, az elektronikus aláírással pedig egyszerűsödik a dokumentumok aláírása – áll a közleményben.
A KTK közölte, hogy:
- 2025-ben bevezetik a hozzájáruláson alapuló adatszolgáltatást, így az állampolgárok digitális azonosítással léphetnek majd be egyes piaci szolgáltatók ügyintézési felületeire is.
- 2026-ban az ePosta, az eDokumentum-kezelés és az eFizetés szolgáltatás indulhat el.
A központ beszámolt arról is, hogy az új mobilalkalmazást az EU-s eIDas 2 rendeletnek megfelelően alakítják ki: minden állampolgárnak egységesen alkalmazható, egyedi azonosítója lesz, így lehetővé válik az információk pontos és zökkenőmentes áramlása.
„A fejlesztés alapelve, hogy minden, az állammal kapcsolatos adatnak az állampolgár a tulajdonosa, ezért az állampolgár rendelkezik arról, hogy adatait felhasználhatják-e” – írták, megjegyezve, hogy az alkalmazás használata önkéntes lesz, a megszokott ügyintézési lehetőségek továbbra is elérhetőek maradnak.
