Lehetővé tenné a kormány, hogy a vállalkozások – a halgazdálkodással foglalkozók kivételével – felújításokhoz is igénybe vehessék az energiahatékonysági beruházásokhoz adott társasági adókedvezményt. Erre a 2019-es adótörvény tervezetben kerülhet sor, de a helyzet és a pénzhez jutás azért nem lesz olyan egyszerű az energiahatékonysági adókedvezmény esetében.
A hírt a Magyar Mezőgazdaság írta meg. A legtöbb adókedvezményhez hasonlóan ezt sem lesz egyszerű érvényesíteni. A módosítás indoklásában ugyan a jogalkotó azt írja, hogy a változás következtében az energiahatékonysági projektek esetében akkor is lehívható lesz a társasági adóból a kedvezmény, ha azok számviteli szempontból felújításnak minősülnek. Így például a jövőben a világítás- és fűtéskorszerűsítés is kedvezményezetté válhat a törvényi feltételének való megfelelés esetén.
Épp ebből adódik a probléma is. Persze tisztán környezetvédelmi szempontból értékelhető a jogalkotó törekvése. Csakhogy a magyar kkv-szektor tőkehelyzeti realitásait is figyelembe véve prognosztizálható, hogy nem fogják azonnal tömegesen igénybe venni – írják.
A tervezet ugyanis úgy fogalmaz, hogy
az adókedvezményt nem lehet igénybe venni akkor, ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg. Még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba.
De akkor sem, ha az adózó nem teljesíti az e törvényben és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt feltételeket.
A végrehajtási rendelet részletei viszont még nem ismertek, ezek vélhetőleg majd csak az adótörvény elfogadása után lesznek nyilvánosak.
Azt azonban már a tervezet is az igénybevétel feltételéül szabja, hogy az adózónak az adókedvezmény igénybevételének első adóévében a társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkeznie kell az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással. Ez kötelezően alátámasztja, hogy a beruházás vagy a felújítás energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak vagy felújításnak minősül.
Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás, felújítás, valamint beruházásrész, felújításrész tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész az energiahatékonyság növekedésével jár.
Ugyanakkor a kedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.
További feltétel, hogy az adózónak a beruházás, felújítás részét képező valamennyi eszközt használatba kell vennie és ezeket az eszközöket a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő legalább 5 évig – vagyis a kötelező üzemeltetési időszakban – a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint használnia, illetve üzemeltetnie kell.
A törvényjavaslat azt is megszabja, hogy az igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költség
- Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékának,
- Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékának,
- Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép- Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékának megfelelő mértéket,
- de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
