A silógáz az apróra vágott takarmányok természetes erjesztési folyamata során keletkezik, röviddel azután, hogy a silóba helyezték. Mindaddig, amíg a szilázs általános állati takarmány marad, fennáll a silógázok okozta sérülés vagy haláleset kockázata. Minden mezőgazdasági dolgozónak meg kell értenie a silógázokkal kapcsolatos veszélyeket és azok kezelését.
Silógázképződés
Bár a folyamat során számos gáz szabadul fel, a siló típusa, amelyben a takarmányt tárolják, fontos annak meghatározásában, hogy melyik gáz lesz túlsúlyban. Például a lezárt, oxigénkorlátozó silókban nitrogén- és szén-dioxid-gázok keletkeznek, de utóbbi sokkal nagyobb mennyiségben. Ez azért kívánatos, mert a magas szén-dioxid-szint segít fenntartani a kiváló minőségű szilázsot. Ez a szagtalan és színtelen gáz azonban nagyon veszélyes, mivel észrevétkenül kiszorítja a siló oxigénjét. E veszély miatt a lezárt silókat úgy tervezték, hogy szükségtelen belépni azokba.
A hagyományos silókban különféle gázok képződhetnek, de általában a nitrogén-dioxid a legelterjedtebb gáztípus. Ezt a nagyon mérgező gázt erős fehérítőszerű szag jellemzi, és bizonyos körülmények között távolról ködként látható (néha összetévesztve a füsttel). Ha a gáz erősen koncentrált, ez a köd sárgától vörösesbarnáig terjedő színűnek tűnik, és a szilázs felülete, a siló fala, a csúszda alja és a siló egyéb szerkezetei elszíneződhetnek (sárga, narancssárga, vöröses) a gáztól.
A szén-dioxiddal ellentétben a nitrogén-dioxid szintje a betakarítás után körülbelül három nappal éri el a csúcsot. Ezt követően gyorsan csökkenni kezd, különösen, ha a silót szellőztetik. Három hét elteltével nem valószínű, hogy több gáz keletkezik, bár némi veszély továbbra is fennáll, ha a gáz nem tudott kijutni a silóból.
A silógázok veszélyei
A nitrogén-dioxid káros, mert súlyos irritációt okoz az orrban és a torokban, és tüdőgyulladáshoz vezethet. A silógázra adott egyedi reakciók a belélegzett gáz koncentrációjától és a kitettség hosszától függenek. A nagyon magas koncentrációjú gáz azonnali szorongást okoz, és perceken belül az ember halálához vezet. Ami azonban ezt a gázt különösen veszélyessé teszi, az az, hogy a rövid kitettséget csak kis fájdalom vagy kellemetlen érzés kíséri. Az enyhébb koncentrációk felső légúti problémákat, könnyező szemet, köhögést, légzési nehézséget, fáradtságot, hányingert stb. okozhatnak. Ha a tünetek enyhék, az egyén a területen maradhat, hogy befejezze a munkát, ami súlyosbítja a silógáz hatásait. A hatások több órán át tarthatnak a szervezetben, ami a tünetek fokozatosan súlyosbodását okozza egy-két nap alatt.
Ha egy személy ezen tünetek bármelyikét tapasztalja egy frissen töltött silóban vagy annak közelében, azonnal ki kell lépnie a friss levegőre. Azonnal el kell menniük egy orvoshoz vagy egy kórház sürgősségi osztályára, és jelenteniük kell, hogy “silógáz-mérgezésnek” voltak kitéve. Ennek egyik utóhatása a folyadék a tüdőben, ami tüdőgyulladáshoz és esetleg halálhoz vezet, ha nem kezelik azonnal. Előfordulhat, hogy a tüdőt megtöltő folyadék hatásai csak néhány órával az expozíció után jelentkeznek – ami túl késő lehet.
Biztonsági gyakorlatok
A szén-dioxidhoz hasonlóan a nitrogén-dioxid nehezebb, mint a levegő, így a legmagasabb gázkoncentráció jellemzően a szilázs felületén található, amely az a terület, ahová egy személy megy, ha bármilyen okból be kell lépnie a silóba. Ha a siló ajtaja nyitva van a szilázs felszíne közelében, a magas koncentrációjú gáz ezen az ajtón keresztül távozhat a silóból, és lefolyhat a csúszdán, ami a siló alján, az etetőhelyiségben vagy az istálló területére áramlik. Ez a veszélyes silógáz felhalmozódása akkor fordulhat elő, ha kevés szellőzés van az istálló területén. A gáz akár magába az istállóba is áramolhat, és megállhat a sarkokban, az etetőágyak alatt, vagy alacsonyan a padló felett.
A silógáz áramlása az istállókba veszélyt jelent az állatállományra is. Hogy a silógázok ne mérgezzék meg az állatállományt, a silót rendszeresen szellőztetni kell, az ajtót az etetőhelyiség és az istálló között pedig be kell zárni.
A család biztonsága fontosabb, mint az állatállományé. A gyerekek különösen veszélyztetettek, mert a szilázs erjedése gyakran érdekes esemény számukra. Alapvető fontosságú, hogy e veszély súlyosságáról minden családtagot egyértelműen tájékoztassák, de ne hagyatkozzanak kizárólag erre a figyelmeztetésre. Tartsa távol gyermekeit olyan veszélyes területektől, ahol silógáznak lehetnek kitéve.
Ideális esetben minden gazdálkodónak el kell kerülnie a silót a kritikus időszakban, amikor gázok képződnek. A lezárt silóval ez könnyen elvégezhető. Sajnos, ez nem mindig megoldható, mivel ezekbe a silókba néha be kell lépni. Mindeközben nitrogén-dioxid is jelen lehet, így ilyenkor javasolt egy légzőkészülék használata – olvastuk a thecattlesite.com-on.
A pormaszkok vagy a vegyi patronos légzőkészülékek nem nyújtanak védelmet, mert nem olyan használatra készültek, ahol a gázok rendkívül mérgezőek, vagy ahol a levegőt gázok, például szén-dioxid helyettesíti.
Belépés egy hagyományos silóba
A töltést követő első 3 napban maradjon távol a silótól. Ha az első néhány nap után be kell lépnie a silóba, kövesse az alábbi ajánlásokat a silógáz okozta mérgezés kockázatának csökkentése érdekében:
- Szellőzés – Először alaposan szellőztesse ki a silót és az összes szomszédos területet, mielőtt belépne a silófúvóba 30-45 percig, mielőtt belépne a silóba, nyissa ki az összes felső csúszdaajtót a leülepedett szilázs szintjéig, és nyissa ki az ablakokat az etetőhelyiségekben. A fúvónak a silóban való tartózkodás teljes ideje alatt működnie kell. Ne feledje, hogy minél kevesebb szilázs van a silóban, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a szellőzés nem lesz elegendő a silógáz megfelelő hígításához. Más szóval, nincs garancia arra, hogy a silófúvó szellőztetése biztonságossá teszi a silóba való belépést önálló légzőkészülék nélkül. A silón kívüli gázok vizsgálatára használt kalibrált mérőeszközök figyelmeztethetik Önt arra, hogy vannak-e gázok.
- Személyzet – Soha ne lépjen be silóba egydül, mert segítségre lehet szüksége. A másik személlyel mindig vizuális kapcsolatot kell fenntartania, mert ha gázok vannak jelen, előfordulhat, hogy nem tudják egymást felhívni, eszméletvesztés előtt.
- Egyéni védőeszközök – Ha vészhelyzetben be kell lépni egy szilázst tartalmazó silóba, a silóba belépő személynek légzőkészüléket kell viselnie. Ezen kívül mindig viseljen mentőkötélhez rögzített hevedert és rögzítse a rögzítési pontot. Megjegyzés: Előfordulhat, hogy egy személy nem tud teljes méretű személyt kihúzni a veszélyből.
- Jelzések – Tegyen ki megfelelő jelzéseket, amelyek figyelmeztetik az embereket a silógázok lehetőségére. A siló alján elhelyezett “Veszély – halálos silógáz” táblák elhelyezésével figyelmezteti a látogatókat, a családtagokat és a munkavállalókat, hogy maradjanak távol a területtől.
Siló
Időnként a gáztermelés olyan nagy lesz, hogy összetévesztik a silótűzzel. Az emberek láthatják, hogy “füst” jön a silócsúszdából, és feltételezhetik, hogy a siló ég, és kapcsolatba léphetnek a tűzoltósággal. Ne feledje, hogy ritka, hogy egy siló a töltés első hetében égni kezd, és ha felhőt látnak kijutni a silóból, az valószínűleg silógáz miatt van. Ha hívják a tűzoltóságot, győződjön meg arról, hogy az elsősegélynyújtók hőkamerát használnak a siló túlzott felmelegedésének azonosítására. Az égő siló több mint 190 fokos hőmérsékletet bocsát ki a tűz általános helyén, hőkamerával nézve.
