A csúcstechnika szerepe és alkalmazásának előnyei a szántóföldi növénytermesztésben

Cikkünk korábbi részeiben a helyspecifikus növénytermesztés jelentőségéről és a benne rejlő lehetőségekről, illetve a rendelkezésre álló adatgyűjtési módszerekről, valamint azok korlátairól írtunk. A sorozat lezárásaként, most egy szántóföldi helyspecifikus vetési kísérlet kapcsán mutatjuk be a helyspecifikus adatgyűjtés, adatfeldolgozás menetét, és a kísérlet eredményeit.

A kísérleti terület kiválasztásakor meghatározó szempont volt, hogy olyan táblát válasszunk, melyről megfelelő mennyiségű, pontosságú és felbontású adat áll rendelkezésünkre. A területen 4 éve folyt hozamtérképezés. A talaj tápanyag-ellátottságnak megítélése érdekében bővített talajvizsgálatot végeztünk. A hozamtérképek olyan léptékű heterogenitást mutattak, hogy az 5 hektáronkénti talajmintavételt nem találtuk kellően részletesnek – mivel elfedte volna a változékonyságot. Bár továbbra is rács mintavételt alkalmaztunk, 3 hektárra csökkentettük a mintaterek méretét.

Az eredményekből tápanyag ellátottsági térképeket készítettünk.

A hozamadatokon hibaszűrést végeztünk, majd relatív hozamtérképeket készítettünk, annak érdekében, hogy az egyes táblarészek teljesítményét objektíven tudjuk megítélni. A hozamtérképeken megjelenő mintázat és hozam értékek ugyanis – értelemszerűen – függenek például a termesztett kultúrától, az évjárathatástól, abszolút értékben nem összehasonlíthatók. A relatív hozamtérképek révén a hozamadatokat újra osztályoztuk és meghatároztuk azokat a táblarészeket, melyek adott mértékben a tábla átlaga alatt, vagy felett teljesítettek. Műholdképek elemzésével a növényzet vegetációs aktivitását is térképeztük, több évre visszamenőleg, az adott kultúra vegetációs időszakában több időpontban. Hasonlóan jártunk el a vízhiány okozta növényi stresszre utaló mutatókkal is.

A területen kormányautomatikával felszerelt gépek dolgoztak, melyek a mAXI-NET RTK korrekciós jelet használva, 2,5 cm helymeghatározási pontosságú adatállományt rögzítettek a munkavégzések során. Ezekből az adatokból pontos domborzatmodellt készítettünk a területről. Geostatisztikai elemzés segítségével elemeztük a rendelkezésre álló adatokat és kijelöltük azokat a táblán belüli részterületeket, melyek visszatérően a tábla átlaga alatti, vagy feletti hozamot produkáltak, vagy valamely vizsgált paraméter tekintetében visszatérő jellegzetességet mutattak. A lenti relatív hozamtérképen a zöld tartomány a táblaátlag feletti, a narancs és vörös részek az az alatti hozamot adó területeket mutatja.

A kísérleti tábla 2016-os kukorica hozam térképe és relatív hozamtérképe

 

A kísérleti táblát két részre osztottuk, igyekezve úgy tenni ezt, hogy mind heterogenitását, mint hozamát tekintve minél inkább hasonló legyen a két fél. A 2016. évi kukoricahozamot tekintve a két fél átlagtermése között mindössze 0,01 t/ ha eltérést mértünk.  A táblára kukorica került vetésre. A déli táblafélen egyenletes 70 000 db/ha tőszámmal – mely a helyi agronómusok által került meghatározásra. Az északi félre szintén a helyi szakemberekkel együttműködve, 60 és 85 ezer db/ha között változtattuk a tőszámot, a fent ismertetett elemzések eredményeire támaszkodva. A jobb termőképességűnek ítélt részeken növelve, a jellemzően gyengén teljesítő foltokon csökkentve azt. Átlagát tekintve, a változó tőszámú részen 71 000 db/ha tőszám került elvetésre, tehát alig 1,5%-kal használtunk fel több vetőmagot, mint a homogén részen.

Az erőgép GPS vevőjéből származó adatokból készített domborzat modell és a helyspecifikus vetési terv.

 

A 2017. évi kukorica betakarítását és hozammérését követően kiértékeltük az eredményeket. A tábla hozama alulmúlta az előző év hozamát, ami érthető, hiszen az ideális csapadékú 2016-os évet egy aszályos év követte, mintegy 200 mm csapadék hiánnyal a kísérleti területen. Ennek fényében különösen érdekes a két táblafél összehasonlítása.

A statisztikai elemzés azt mutatta, hogy a heterogénen vetett táblarészen mintegy 10%-al magasabb termést realizáltunk, mint a homogén oldalon.

Jól mutatja a két rész eredményességének különbségét az ún. hatékonysági térkép, mely az egységnyi vetőmag felhasználással realizált hozamot szemlélteti. Minél sötétebb egy részterület, annál pozitívabb ez a viszony. Megfigyelhető, hogy ebből több található a változó tőszámmal vetett részen. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a tábla északi, észak-nyugati sarka e tekintetben kiemelkedő és nagy területen viszonylag homogén. Annak ellenére, hogy – vagy épp azért mert – ezen a területen egymás mellett a teljesen eltérő tőszámmal lettek vetve az egyes foltok. Ugyanez figyelhető meg a tábla észak-keleti, visszatérően gyengén termő sarkában is, ahol a legalacsonyabb, 60 000 db/ha-os tőszám adta relatíve – és abszolút értékben is – a legnagyobb hozamot. Ugyanakkor, ettől a saroktól nyugatra egy nagy egészen világos folt mutatja, hogy erre a területre a 80-85 000 db/ha-os tőszám már soknak bizonyult – legalább is az adott csapadékszegény évben.

A terület 2017. évi hozamtérképe és hatékonysági térképe
A terület 2017. évi hozamtérképe és hatékonysági térképe

 

Fenti kísérlet és igazából a teljes cikksorozat fő konklúziója, hogy az input anyagok helyspecifikus alkalmazásának van létjogosultsága és az abból származó potenciális előnyök a gyakorlatban is realizálhatóak. Ehhez azonban alapvető fontosságú, hogy többéves, hiteles adatbázissal rendelkezzünk, és ezeket az adatokat szakszerűen elemezve, a valós heterogenitást tudjuk megtalálni területeinken. A térinformatikai, geostatisztikai elemzés rávilágíthat, hogy mi a hozamunkat leginkább korlátozó tényező (például alacsony pH, vízhiány, stb.). Ha tudjuk, megszüntethetjük azt, vagy alkalmazkodhatunk hozzá, az input anyagok szabályozott kijuttatásával, ezzel javítva a hatékonyságot táblánk minden részén.

Ha nem olvasta a cikksorozat korábbi részeit, ide kattintva pótolhatja az első részt, míg a második cikket itt tekintheti meg.

Dr. Mesterházi Péter Ákos
precíziós gazdálkodási csoportvezető
Axiál Kft.

 

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Az 5 legnépszerűbb játéktraktor Gyermeknapra Ne törje tovább a fejét, hogy mivel lepje meg gyermekét, unokáját, vagy keresztgyerekét Gyermeknap alkalmából! Összeszedtük, hogy melyik az az 5 életh...
Megmondjuk, hol kellene lennie május 4-től Az idén májusban megrendezésre kerülő Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok a szokásokhoz megfelelően számos érdekességet tartogat a kilátogatók...
Agritechnica: Nézze meg Az Év Gépe 2018 cím nyerte... Kiosztották a hannoveri Agritechnica mezőgazdasági gépkiállításon a „Machine of the Year 2018”, vagyis Az Év Gépe 2018 díjakat. Tizennégy kategóriában...
AgrárgépShow kiállítás jön januárban Hamarosan jön a legnagyobb hazai mezőgazdasági kiállítás, az AgrárgépShow a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. A sajtóközleményük szerint hatalmas és...
Tavaly 75,5 milliárdos forgalmat csináltak, de elá... Precíziós technika, 72 fiatal szakmai képzése, telepfejlesztések, új GPS-eszköz és több, mint 75 milliárd forintos forgalom az AXIÁL-nál. A cég az AGR...
A csúcstechnika szerepe és alkalmazásának előnyei ... A precíziós növénytermesztés egyik fő hívószava a szántóföldi növénytermesztés hatékonyságának, ezáltal jövedelmezőségének javítása. Mára egyre inkább...