A 2020-as adózási szabályok változása, amiről mindenki jó, ha tud

A 2020. évre vonatkozó adózási szabályok két részletben alakultak ki. Még tavaly júliusban, de decemberben is fogadtak el egy-egy adócsomagot, és de más törvényjavaslatokban is voltak ilyen jellegű részek. Az alábbiakban ezek olvashatók, különös tekintettel az agráriumban végzett tevékenységekre.

Mindenkit érintő változás, hogy január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra nőtt.

2020. január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra nőtt (Fotó: Pixabay, Skitterphoto)
2020. január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra nőtt (Fotó: Pixabay, Skitterphoto)

2020. január 1-től 13-ról 12 százalékra csökkent a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Ez több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél hozzávetőlegesen összesen 5 milliárd forintot hagyhat az intézkedés – írta meg a 24.hu-ra hivatkozva a nak.hu.

A KKV-kre vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatoknál 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. A fejlesztési adókedvezmény a társasági adó (tao) terhére érvényesíthető, annak maximum 80 százalékáig. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.

Megszűnt a társaságiadóadóelőleg-feltöltési kötelezettség, viszont a helyi adóknál továbbra is megmaradt. A helyi iparűzési adó bevallását idén csak akkor továbbítja a NAV az önkormányzatok felé, ha a bevallás helyes, vagy ha a bevalláskitöltő-program által automatikusan jelzett hibákat az adózó kijavítja.

Megszűnt az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2020. január 1-jétől, az adórendszer egyszerűsítésének jegyében. Az eva kulcsa legutóbb 37 százalékos volt, az adónem népszerűsége az adóemelés miatt már évek óta csökkent, és a sokkal vonzóbb kata és kiva 2012-es bevezetése óta ez a folyamat tovább gyorsult. Szó volt arról, hogy esetleg szigorítanának a katázáson, de ez még nem januártól valósult meg.

Emelkedett a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adójának mértéke; az adó három lépcsőben, 2021. január 1-jére éri el az uniós adóminimumot.

Az adóhatóság mindenről tudni fog. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni az adóhatóságnak. Ez óriási változás, hiszen eddig csak a 100 ezer forintos áfaösszeget elérő számlák adatait láthatta online a NAV. 2020. július 1-jétől viszont már lényegében minden vállalkozói számlát, 2021. január 1-jétől pedig még a magánszemélyek részére kiállítottakat is. Az, hogy a NAV szinte mindent tudhat, jelentősen, óvatos becslések szerint tízmilliárdokkal hizlalhatja a költségvetést. Az online számlázásnál újdonság lesz az is, hogy már nem a teljesítést követően 15 napon belül, hanem 8 napon belül kell a számlát kibocsátani.

Adómentes lett, ha a vadkárok elhárítását célzó vadászaton résztvevő vadásznak ingyenesen vagy kedvezményesen adnak terméket vagy szolgáltatást, és az adómentesség már a jogszabály hatálybalépését megelőzően is érvényesíthető. Különösen a vadászati hatóság által jóváhagyott, vadgazdálkodási tervben meghatározott vadászatokra, és az idényen kívüli állományszabályozó vadászatokra vonatkozik az adómentesség. Az indoklás szerint, ha a vadászat vadkárelhárítást (is) szolgál, akkor adómentes lehet például az ingyenes részvétel, illetve ha az elejtett vad húsát ingyenesen vagy kedvezményesen kapja meg a vadász. Nem lehet viszont adómentes például az ingyenes vagy kedvezményes utazás, vendéglátás, termékátadás (például üzemanyag vagy vadászati eszköz biztosítása) sem.

Könnyebbséget és súlyos bírságok megelőzését jelentheti, hogy utólag is be lehet jelenteni, ha az adózó elfelejt adókötelezettséget választani a tevékenységéhez, de csak addig él ez a lehetőség, amíg nem kap NAV-ellenőrzést.

2020. július 1-jétől egykulcsos (18,5 százalékos) társadalombiztosítási járulék lép a korábbi egyéni járulékok (nyugdíj-, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci járulék) helyébe.

Kedvezően érintheti a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozókat, hogy míg jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik meg, addig 2020. július 1-jétől ezeket a tb-járulékot már ismét csak a minimálbér után kell megfizetniük, úgy, mint előtte a nyugdíjjárulékot. A szochót viszont változatlanul a minimálbér 1,125-szöröse után kell leróniuk.
Az őstermelőknek minimum a minimálbér 92 százaléka után kell majd tb-járulékot fizetniük. Az őstermelőknek és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottaknak kedvező lehet, hogy július 1-je után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra. A szochót fizető mezőgazdasági őstermelőknél a korábbi negyedéves helyett éves adómegállapítás lesz januártól.

Az adótervezésben közreműködő adótanácsadónak, továbbá a struktúra végrehajtásában részt vevő egyéb közreműködőknek (például könyvelő, pénzügyi tanácsadó) be kell jelenteniük minden olyan határon átnyúló konstrukciót, amely rendelkezik bizonyos adókikerülésre utaló ismertetőjeggyel. Olyan adózási megoldásokat kell bejelenteni, amelyek ugyan nem törvénytelenek, de kihasználják a lehetséges kiskapukat az adóoptimalizálás érdekében. Először 2020. július 31-én kell bejelenteni a július 1-jétől megvalósított struktúrákat, majd 2020. augusztus 31-ig kell bejelentést tenni azokról a határon átnyúló konstrukciókról, amelyeket 2018. június 25. és 2020. július 1. között kezdtek el végrehajtani.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!