A megerősödő és a magyaroknál olcsóbban termelő ukrán, román és bolgár versenytárak miatt, illetve a csökkenő európai kereslet okán nincs kereslet a magyar mézre – kongatják a vészharangot a piaci szereplők. […]

A tavalyi esztendő méztermelési időszakában tapasztalt nagymértékű méhpusztulás felhívta a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére, valamint arra, ami a világ egyes részein már tény: a méhek eltűntek, ez a folyamat hazánkat is elérheti, ezért fokozottan kell óvnunk a méheket. Az éves uniós támogatás majdnem duplájára – a jelenlegi 36 millióról 60 millió euróra – történő emelésére tett javaslatot az Európai Bizottság és az Európai Parlament.

Nagy István agrárminiszter szerint a termésbiztonság érdekében egyre nagyobb területen vetett önbeporzó napraforgó kedvezőtlen hatású lehet a méhészeti eredményekre és a biodiverzitásra is, mivel nem ad nektárt. Ezért felkérte az agrárkutató intézetet a hatások elemzésére. A tárcavezető szerint továbbá már nem fenntartható, hogy a Magyarországon termelt méz nagy részét hordós kiszerelésben értékesítik, így a méhészeknek meg kell mutatniuk, hogy a termelésben és az értékesítésben is közösen tudnak előre lépni. […]

Folyamatosan sok szó esik a mézről és a mézpiacról. Vannak ugyan örvendetes folyamatok és történtek lépések a piac megtisztítására, viszont még mindig van mit tenni és nagyon sok a félreértés is a témában. Ezért fontos összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat. Honnan látható, például, hogy melyik a hamis méz? […]

A méz hazai népszerűsítésének köszönhetően 7 év alatt több mint a duplájára nőtt a mézfogyasztás Magyarországon, fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Jászberényben, a 31. nemzetközi mézvásár és méhésztalálkozón. Az egy főre jutó éves magyar mézfogyasztás a 2010-es 30 dekagrammról csaknem 80 dekagrammra nőtt. […]