A Limagrain francia cégcsoport 1965 óta élelmiszeripari alapanyagokkal, sütőipari termékekkel, zöldségvetőmagokkal, kertészeti termékekkel, illetve vetőmagok nemesítésével és kereskedelmével foglalkozik. Az egyre inkább nemzetközivé fejlődő innovatív cég a világ 150 országában forgalmazza, értékesíti termékeit. A Limagrain cégcsoport a világ negyedik legnagyobb vetőmagvállalata, a Limagrain Hungária Kft. pedig 2000 óta van jelen önálló jogú entitásként a magyar piacon. A magyarországi leányvállalat jelenleg több mint 3500 hektáron állítja elő főként kukorica-, búza-, napraforgó-, valamint őszi káposztarepce vetőmagjait. Feldolgozásukra Európa egyik legmodernebb üzemében kerül sor. Az első magyar portfolió platformot Kiskundorozsmán rendezte a cég 2023. július 25-én, ahol videót forgattunk az eseményről.
Ami bennünket megkülönböztet a többi piaci szereplőtől, hogy nálunk csak vetőmag-forgalmazás történik, tehát a növényvédőszerek, műtrágyák nem képezik részét a portfóliónknak, csak vetőmag-előállítással, -nemesítéssel és -kereskedelemmel foglalkozunk – mutatta be a cég tevékenységét Szijártó Bálint, cégvezető.
A tevékenységfókusznak köszönhetően Európában piacvezetők vagyunk. Az LG Ambassador hibridünket, például, több mint 300 ezer hektáron vetették el Európa repceföldjein. Szemeskukoricában negyedikek, silókukoricában másodikok, napraforgóban harmadikok, őszi búzában pedig a második helyet foglaljuk el Európában köszönhetően annak a komplex nemesítési programnak és a támogató értékesítési csapatnak, ami mögöttünk áll.
A Limagrain cégcsoport az árbevételének jelentős részét, több mint 16 százalékát költi kutatás-fejlesztésre. Ennek az eredménye, például, a zsombói nemesítő állomás, ahol most vagyunk, és ahonnan folyamatosan érkeznek az olyan új saját genetikák, hibridek, amiket aztán szeretnénk a piacra juttatni. A következő évben is lesz két olyan kukoricahibridünk, ami a zsombói nemesítésből származik – hangsúlyozta Szijártó Bálint.
A fejlesztéseknek köszönhető a Danubia projekt keretein belül nemesített kukoricák már olyan hibridek, melyeket már a zsombói nemesítő állomás eredményeként tartanak számon.
A Danubia projektben egy új, erre a régióra nemesített genetikai generáció lép színre. A klimatikus tényezők folyamatosan változnak, és egyre nehezebb ennek megfelelni. Ezért is döntöttünk úgy, hogy lokálgenetikát, lokálnemesítést kezdünk el alkalmazni és annak eredményeit visszük a piacra.
Dr. Szűcs Péter, kukorica és napraforgó termékfejlesztési vezető, ezt kiegészítve elmondta, hogy az új Danubia hibridek két genetikai körből táplálkoznak. Egyrészt a Danubia genetikai körből, amit Zsombón nemesítettek ki, illetve egy másik, egy mindenki számára elérhető, úgynevezett elit kukorica genetikából. Az új Danubia hibridek nagyon jó eredményeket értek el a kísérletekben, és ezért gondolják azt, hogy egyre inkább előtérbe fognak kerülni ezek a magyarországi Limagrain-portfolióban is, akár 5-7 éven keresztül.
A vevőkör a változékony és egyre csapadék-mentesebb időjárási viszonyok miatt fontosnak tartja, hogy a vetőmag hibridek jól tűrjék a szárazságot, ugyanakkor elengedhetetlennek tartják a terméspotenciált.
Akár a kukoricát, akár a napraforgót nézzük, a szárazságtűrés, mint szempont egyre jobban előtérbe kerül, de még mindig a terméspotenciál a legfontosabb a termelők számára.
Természetesen a Limagrain Hungária Kft., illetve a Limagrian cégcsoport is fokozottan koncentrál a szárazságtűrés kérdésére. Itt a közép-európai régióban is van egy olyan terület Észak-Bulgáriában, illetve Dél-Romániában, ahol nagyon száraz, még a magyarországinál is szárazabb körülmények között tudjuk tesztelni a hibridjeinket, ami természetesen hozzáadott értéket jelent a portfóliónk számára – tette hozzá dr. Szűcs Péter, kukorica és napraforgó termékfejlesztési vezető.
A tavalyi év legnagyobb kihívását az aszály jelentette, ugyanakkor fontos kiküszöbölni a növénybetegségeket is, melyre a Limagrain Hungária Kft. speciális megoldásokat kínál.
2022-ben egyértelműen az aszály volt a legnagyobb probléma, főleg itt, Csongrád-Csanád vármegyében. Idén viszont rengeteg és változatos nehézséggel kellett megküzdeniük a naprafogó-termesztőknek, a fitotoxicitástól kezdve, az alsó elágazásokon, valamint kukoricában az úgynevezett greensnap megjelenésén át, szintén kukoricában az úgynevezett rapid growth szindróma előfordulásáig. Tehát egy elég intenzív évet élünk jelenleg az ország más régióiban, míg itt Csongrádban, megint csak az aszálystressz tűnik a legfontosabbnak- folytatta a szakember.
A hibridjeink jó eredményeket értek el szádor-, illetve peronoszpóra-rezisztenciában is. Bár előbbi Magyarországon élvez kiemelt figyelmet, mivel az élősködőnek csak az E-rassza van jelen az országban, és nagyobb károkat egyelőre még nem okoz, viszont a környező országokban, Románia, Bulgária és Ukrajna egyes részein már ez is egy mérlegelendő szempont.
A nemesítésben egy másik fontos cél a peronoszpóra rezisztencia. Ezen a területen is jók az eredményeink, és ez az elvárás Magyarországon is egyre fontosabb lesz, ahogy nő a napraforgó vetésterülete. A peronoszpóra egy nagyon veszélyes betegség, és nekünk is vannak olyan hibridjeink már, amelyek genetikailag védettek a Magyarországon fellelhető összes peremoszpóra-rasszal szemben – zárta gondolatait dr. Szűcs Péter.
(x)
