Az előző héten csak hétfőn volt kis mennyiségű csapadék néhány helyen az országban, így tovább nőtt a csapadékhiány. Az ország jelentős részén július vége óta alig esett. A talaj egyre szárazabb. Sokfelé 150 mm körüli csapadékmennyiség hiányzik a talajból a felső rétegben. A legrosszabb a helyzet a Tiszántúlon, valamint Pest megye délkeleti, Heves és Borsod megye déli részein. A hőmérséklet jóval az átlag fölött alakult az előző héten. Emiatt a repcekelés hiányos, az őszi búza vetése pedig nagyon nehezen halad.
Az előző héten csak hétfőn volt csapadék az országban, az is csak a Tisza-tótól keletre egy keskeny sávban, illetve elszórtan a Dunántúlon, de csak elenyésző mennyiségben, így tovább nőtt a csapadékhiány. Legutóbb szeptember 23-25. között esett számottevő mennyiség délnyugaton és északkeleten (15-20 mm), előtte pedig augusztus végén-szeptember elején esett a Dunántúlon nagyobb mennyiség (50-100 mm). Viszont az ország jelentős részén július vége óta alig esett. A talaj egyre szárazabb: a fölső 20 cm-es réteg délnyugaton és északkeleten kisebb körzetekben tartalmaz nedvességet, de főleg a mélyebb rétegekben és elsősorban a Balatontól keletre eső országrészben már kritikus a nedvességhiány. Sokfelé 150 mm körüli csapadékmennyiség hiányzik a talajból a fölső 1 m-es talajrétegben. A legrosszabb a helyzet Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint Pest megye délkeleti, Heves és Borsod megye déli, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar nyugati részein. A hőmérséklet jóval az átlag fölött alakult az előző héten: a hűvös reggeleket 20, 25 Celsius fok közötti maximumok követték.
A szeptember eleji esők előtt vetett repce általában jól fejlődött és jellemzően 6-8 leveles fenológiai fázisban van, de a szárazság ezeket az állományokat is egyre jobban megviseli. Az esőt követően történt vetéseken nagy területen hiányos a kelés, vontatott a növényfejlődés a szárazság miatt, sokfelé kritikus a helyzet (elsősorban az Alföld középső területein). Zajlik az őszi búza vetése és az azt megelőző talajelőkészítés, de a száraz talajban nehéz, vagy nem is lehet jó magágyat készíteni. A csontszáraz, rögös, poros talajban pedig egyáltalán nem vagy csak nehezen indul a kelés. Az előző bekezdésben említett területeken, ahol valamennyi nedvesség van a talaj fölső rétegeiben, ott megindult a lassú kelés, de pl. az Alföldön sokfelé csak egy kiadósabb eső után tud majd elkezdődni. A még kint lévő kukorica betakarítására és a szőlő szüretére viszont kedvező a száraz, meleg időjárás.
A zöld tömeg mennyisége folyamatos, de lassú csökkenést mutat szinte mindenhol az országban. A Duna-Tisza közén, illetve középhegységeinkben az átlagosnál nagyobb zöld tömeggel rendelkező terültek is vannak, de a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közének északi részén nagy területen jelentős negatív eltérés is megfigyelhető. A negatív eltérés nagyobb részben az aszályos időnek, kisebb részben az átlagosnál hamarabb bekövetkező érés-növényszáradás fenológiai fázisnak tudható be.
A folytatásban péntekig nem sok változás várható időjárásunkban, marad az átlagosnál jóval melegebb, nagyrészt napos, csapadékmentes idő. A száraz talaj miatt az ilyenkor szokásos reggeli ködfoltok sem jelentkeznek. Szombaton egy gyenge hidegfront érkezése valószínű, de észak felől, így csak kevés esőt hoz. A hét végétől mintegy 5 fokot csökken majd a hőmérséklet a jövő hét elejére a feltámadó északi szélben. A jövő hét közepén pedig további jelentős lehűlés jöhet, komolyabb csapadék viszont egyelőre akkor sem látszik. Az október döntő része valószínűleg már ilyen aszályosan fog eltelni, nagyon sok fog múlni a novemberi időjáráson, az akkori csapadékon, hogy az őszi vetéseknek lesz-e ideje kellően megerősödni a keményebb fagyok beálltáig.
Forrás: met.hu
