Egy lovarda üzemeltetője kiengedte legelni egy villanypásztorral biztosított legelőre a lovakat, de nem jól zárta le a villanypásztort, így a lovak kiszabadultak. Néhány ló átkóborolt a szomszéd földre, és ott kárt okozott legeléssel és a termény letaposásával. Amikor az állatokat a szomszéd megpróbálta befogni, azok megijedtek, és további károkat okoztak. Kevésen múlt, hogy sérüléseket okozzanak. Mit lehet tenni ilyenkor, mihez van joga a károsultnak?
A állattartás jogi felelősségéről a Magyar Mezőgazdaság írt, ezt az anyagot szemléztük. A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv is tartalmaz az állattartó felelősségére vonatkozó szabályokat.
Két mondatban foglalja össze a lényeget:
- aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
- Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel.
Ebben az esetben elég egyértelműnek látszik a helyzet. A lovak tartója, tulajdonosa a legeltetést nem a tőle, mint lótartótól elvárható gondossággal szervezte, illetve felügyelte, így az állatok által okozott kár őt terheli. Mivel az esetnél már az első, enyhébb felelősségi szabályt is megszegte a lótartó, nincs jelentősége a második, szigorúbb szabálynak, a veszélyes üzemi felelősségnek. A veszélyes üzemért való felelősség azt jelenti, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személy az ebből eredő kárért való felelősségétől csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
Nem mindegy, hogy természeti jelenség, vagy emberi mulasztás
Ha tehát például a lovak egy váratlanul keletkező tűztől riadnak meg, amit egy arra sétáló dohányos eldobott cigarettavége okozott, és emiatt törnek ki, a lótartó a veszélyes üzemi felelősség alól is mentesül. Ha viszont a lovak egy vihar kitörése miatt riadnak meg, és okoznak kárt, a lótartó felelős lesz a kárért, mert a lótartónak számolnia kell azzal, hogy az időjárás változása esetleg befolyásolja az állatok viselkedését. A lovarda üzemeltetése egyébként fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül, tehát ha a lovagoltatással kapcsolatosan keletkezik valamilyen kár (pl. személyi sérülés), úgy a lovarda üzemeltetője eszerint a szigorúbb szabály szerint felel. A lovardák működését ezért is szabályozza az állam viszonylag szigorúan, hogy lehetőség szerint elejét vegyék a káreseményeknek.
Érdemes-e visszatartani az állatot?
Az esethez kapcsolódik még, hogy a korábbi Ptk. kifejezetten megengedte, hogy a tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatartsa, amíg az állattartó meg nem térítette az okozott kárt. Ez a 2014 óta hatályos Ptk.-ban így nincs benne, ami nem jelenti azt, hogy a károsult ezt ne tehetné meg, ha az eset körülményeinek mérlegeléséből az következik, hogy kárának minél gyorsabb megtérítését így tudja biztosítani. Viszont ebben az esetben átszáll rá az állat tartásáért való felelősség, és köteles gondoskodni az állatról is. Így persze kérdéses, hogy érdemes-e az állatot visszatartani, vagy az a célszerűbb, hogy minél hamarabb távolítsuk el a számára idegen földről.
🐴 Összefoglalva: a lovakkal és általában az állatokkal kapcsolatos kártérítési felelősség azon alapszik, hogy az állattartó az uralma alatt álló állat minden tevékenységéért felel, ezért biztosítania kell, hogy ne történhessen olyan, hogy az állat kikerül az uralma alól. Tehát az állattartó ő felelőssége és kötelezettsége, hogy az állat ne okozhasson másnak semmiféle kárt. Az állattartó és az állatorvos jogait és kötelezettségeit a 2008. évi XLVI. törvény
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről foglalja össze, amit ide kattintva olvashat el.
