Több mint 2700 milliárd forintot kap majd Magyarország a közvetlen kifizetésekből 2020 után a jelenlegi állás szerint – hangzott el el a siófoki Agrárszektor Konferencián. Dusan Chrenek, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának vezető szakértője kiemelte ugyanakkor, hogy a kutatás, a migráció és az innováció tekintetében is új költségvetést kell megfogalmaznia az Európai Bizottságnak, amiért az Egyesült Királyság kilép az EU-ból. A 2020 utáni Közös Agrárpolitikában (KAP) emellett nagyobb hangsúlyt fektetnének a tagországok közötti együttműködésekre.
A Brexittel új helyzet áll elő. A tagországok azt szeretnék, ha a társfinanszírozás lehetősége bővülne, és a gazdálkodókat nem érné veszteség. A hírek szerint nagyobb támogatás jut majd a kis és közepes méretű gazdaságoknak, így versenyképesebbé válhatnak a nagyobb farmokkal szemben, emellett pedig a bizottság azt javasolja, hogy a közvetlen kifizetések mértéke 60 ezer és 100 ezer euró között legyen meghatározva. A munkaerő költségek tekintetében is szeretnének változásokat elérni, fontos azonban kiemelni, hogy még a nagyobb gazdaságokat sem fogja veszteség érni, ugyanakkor a fiatal gazdák is a középpontba kerülnek, és kiegészítő támogatást biztosít majd nekik a bizottság. A konvergencia is folytatódik majd a tagországok között, lesznek ökoprogramok, amelyek a tagországok esetében kötelező jellegűek lesznek, a gazdálkodók esetében azonban csak opcionálisak – tette hozzá.
2020 után a közvetlen kifizetések mértéke összesen 266 milliárd euró lesz, ebből pedig 78 milliárd euró jut majd a vidékfejlesztési pályázatokra. Emellett 10 milliárd eurót különítettek el élelmiszeripari és bioökonómiai célokra. A jelen állás szerint Magyarország 8,56 milliárd eurót, vagyis 2770 milliárd forintot kap majd a közvetlen kifizetésekből, és több mint 200 millió eurót (64,7 milliárd forint) jut piaci célokra.
A tudásalapú mezőgazdaság fejlesztésének támogatása is szerepel a 2020 utáni KAP jövőbeli tervei között, emellett szeretnék ha méltányosabb és hatékonyabb lenne a támogatások eloszlása a tagállamok és a gazdálkodók között. Az Európai Bizottság nagyobb egyensúlyt szeretne látni a tagországok közötti együttműködésekben. Emellett fontosnak tartják még azt is, hogy egy igazságosabb támogatási rendszer alakuljon ki a gazdálkodók között.
A bizottság szeretné a környezetvédelmet még jobban fókuszba helyezni, valamint célul tűzte ki a termelékenység javítását is. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése még mindig fontos cél, így 2050-re a bizottság szeretné elérni, hogy nettó nulla százalékos legyen a kibocsátás.
A bizottság kilenc fő fenntarthatósági célt tűzött ki a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába, ezek közül három-három gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi jellegű. A bizottság az alábbi átfogó prioritásokat fogalmazta meg: a tisztességes jövedelem biztosítása, a versenyképesség növelése, a teljesítmény visszaállítása a táplálék/élelmiszerláncokban, az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a táj és a biológiai sokféleség megőrzése, a nemzedékek/generációk megújításának támogatása, a vidéki területek élénkítése, valamint az élelmiszer és az egészség minőségének védelme.
Összeállításunk az Agrárszektor cikke alapján készült.
