A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2017-ben 220 ezer főt foglalkoztattak Magyarországon a mezőgazdaságban, az agrárium 3,3 százalékkal részesedett a bruttó hazai termékből (GDP). A látszólag alacsony számok mögé nézve azonban hangsúlyozni kell, hogy a mezőgazdaságnak ma már nem csak az élelmiszeralapanyag-termelés a feladata, hanem a környezet és a természet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a vidéki életfeltételek javítása és a vidéki munkahelyek megőrzése – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magyar Falvak Konferencián, a Komárom-Esztergom megyei Kesztölcön.
Ezért kulcsfontosságú, hogy hazánkban is a gazdasági súlyán felül, stratégiai ágazatként kezeljük az agrár- és élelmiszergazdasági szektort, és fejlesszük az agráriumot – folytatta a NAK elnöke. Az agrárium és a vidékfejlesztés az 1990-es évek közepétől alkot egy közös egységet az Európai Unióban. A 2 terület 1995-ben, az Európai Tanács által elfogadott Vidéki Térségek Európai Kartájában forrt össze. Ez később a támogatásokban is testet öltött: az 1996-os Corki Nyilatkozat értelmében 2000-től átalakult az európai Közös Agrárpolitika, és megjelent a vidékfejlesztési pillér. Ennek máig érvényes célja az, hogy előmozdítsa a fenntartható fejlődést a vidéki területeken, és hogy olyan többcélú mezőgazdaság működjön Európában, amely nem csak élelmiszer-alapanyagot állít elő, hanem a környezet- és tájvédelemért is felel – mondta.
Az elmúlt években jelentős javulást mutatott fel a hazai agrárium
2010 óta folyó áron másfélszeresére nőtt az agrárium kibocsátása, ugyanebben az időszakban az agrárexport is 50 százalékkal bővült – számolt be róla a NAK híre.
Ugyanakkor a hazai agráriumra még sok kihívás vár. Ezekre a nemrégiben bemutatott, a NAK portálján is elérhető többéves fejlesztési programcsomagban igyekeztünk válaszokat találni. Azon dolgozunk, hogy a kormányzattal együttműködve megvalósítsuk az ebben foglaltakat, hozzájárulva ezáltal a vidék fejlesztéséhez – mondta Győrffy Balázs.
A NAK elnöke hozzátette, hogy a vidékfejlesztés létfontosságú Magyarország jövője szempontjából, hiszen ez nem csak a vidéki, hanem közvetve a városi lakosságra is kihat. Ezért is üdvözlendő a Magyar Falu Program, amely új fejezetet nyithat a vidék életében.
