A csökkenésre ítélt agrártámogatások érzékenyen érinthetik a magyar mezőgazdaságot is: előfordulhat, hogy a gazdák egy része felhagy a termeléssel, ha a kormány nem nyújt nekik pótlólagos támogatást. Az agrártámogatási források csökkentésének mértékét több tagország is elutasítja.
Megindultak azok a tárgyalások, amelyek az uniós költségvetés csökkentéséről szólnak a következő, 2021-től kezdődő gazdasági ciklustól. Magyarország mezőgazdaságának ebben a tekintetben az egyik legérzékenyebb kérdés, hogy mi lesz az uniós agrártámogatások jövője. A végleges számokat ugyan még nem fogadták el, de a szakemberek a hazai 7-17 százalékos csökkenésére számítanak a most futó hét éves időszakhoz viszonyítva. A támogatások mértékének lefaragása azért is érintheti érzékenyen Magyarországot, mert egyes becslések szerint a gazdák nyereségének 70-80 százaléka az uniós, főleg a közvetlen területalapú támogatásokból származik. A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek lényege, hogy a mezőgazdasági termelőknek az általuk használt földterület után készpénzt fizetnek ki – írja a Népszava.
A magyar mezőgazdaság éves összjövedelme kevesebb, mint az uniós támogatások összege – jelezte az egyik fontos problémát a Népszava érdeklődésére Nagy-Huszein Tibor agrárszakember, aki maga is gazdálkodik. Az elmúlt 14 évben, amióta hazánk az Európai Unió tagja lett, összesen több, mint 6.000 milliárd forint támogatás érkezett, de a mezőgazdaság termelékenysége és kibocsátása érdemben mégsem nőtt. Nem zárkóztunk fel a fejlettebb országokhoz, továbbá nem használtuk ki az uniós források nyújtotta lehetőségeket.
Az agrárpolitikus azt reméli, hogy a támogatások csökkenése talán felébreszti a termelőket és a kormányt is, hogy nem lehet fenntartani a jelenlegi birtok-, illetve földhasználati rendszert. 2009-2010-ben Magyarország a legtöbb uniós versenytárshoz képest nem tért át a korszerűbb, a termeléshez és a foglalkoztatáshoz kötött rendszerre a jelenlegi, nagyrészt a földhöz kötött támogatásról. Emiatt alakult ki az a szisztéma, amelyben az állami földek jelentős részének haszonbérleti, illetve tulajdonjoga olyanok kezébe került, akik kizárólag a támogatási összegek miatt foglalkoznak a termőfölddel. A magyar mezőgazdaság nem készült időben arra, hogy az uniós agrárkassza zsugorodik fog.
Nagy Huszein Tibor szerint a valóban mezőgazdaságból élőket érinti majd a legrosszabbul a támogatások visszafogása, akik pedig csak a hektáronként 69-70 ezer forintos területalapú támogatás miatt béreltek, vagy vettek földet, azok részben kiszállhatnak még a támogatás alapját szolgáló látszat-termelésből is.
Abban a legtöbb szakember egyetértett, hogy a támogatások csökkenésével párhuzamosan mérséklődhetnek a haszonbérleti díjak, valamint megállhat a földárak emelkedése is. Ezt erősítette meg a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, aki úgy gondolja, hogy a teljes uniós agrártámogatási rendszer megértett az átalakításra. Miközben a hivatalos cél a kis gazdaságok megerősítése, addig ma már valójában a források döntő része a mezőgazdasági nagyvállalatoknál hasznosul. Egy olyan mezőgazdaság kialakítása lenne a kívánatos, amelyik nem a támogatásokból, hanem a piacból él, de a gazdáknak is meg kellene tanulniuk, hogy a jövedelmüket a hatékony termelésből teremtsék meg.
A fejlettebbeknek sem tetszik a támogatások csökkentése
Ausztria, Hollandia és Franciaország is ellenezte az Európai Bizottság által ismertetett, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslat egyes elemeit. Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, hogy bár a javaslatnak vannak pozitív elemei, az jelenlegi formájában elfogadhatatlan. Az osztrák kormányfő kiemelte, hogy “számunkra egy elfogadható megoldás még nagyon messze van”, s ezért “kemény, illetve hosszú tárgyalásokra” kell számítani. Kurz elmondta, hogy az előterjesztésnek az uniós külső határokra vonatkozó részeit pozitívan értékeli, ugyanakkor a költségvetési tervezet aránytalanul súlyos terhet ró a büdzsé nettó befizetőre. Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia uniós kiválását lehetőségként kellene megragadni, az EU gazdaságosabbá és hatékonyabbá tételére.
Mark Rutte holland miniszterelnök szintén elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát, amely alapján Hollandiának “túlzott arányban kellene kivennie a részét a számlából”. A nettó befizető Hollandia kormányfője úgy véli, hogy az Egyesült Királyság kiválásával a kisebb EU-nak “kisebb büdzsét is kell jelentenie”. Szerinte ez nehéz döntések meghozatalával is jár. Rutte elmondta, hogy országa kemény tárgyalásokat fog folytatni “egy korszerű költségvetésért, amelyben a terhek igazságosan oszlanak el”.
Franciaország elfogadhatatlannak tartja a javaslatban a közös agrárpolitika forrásainak mintegy 5 százalékos csökkentését – közölte a párizsi földművelésügyi minisztérium. Az ilyen “drasztikus, masszív és elvakult” lefaragás “egyszerűen elképzelhetetlen”, Franciaország nem fogadhatja el a földművelőknek szánt juttatások csökkentését – tette hozzá a tárca.
