10 érdekes tény a barnakőszénről

Hazánkban még sok helyen (főleg vidéken) fával és szénnel fűtenek. Sokan viszont nem tudják, hogy amit a kályhába helyeznek és általa melegednek, az honnan is származik, valamint hogy mi a különbség a barna és a feketekőszén között. Cikkünkben sok kérdésre választ kaphat.

Hogyan került a talpunk alá a jelenleg bányászott barnaszén? Mire használják ezt az anyagot és mi köze a mezőgazdasághoz? Jöjjenek a válaszok!

  1. A legtöbb barnaszén az eocén és a miocén korban, körülbelül 60-75 millió évvel ezelőtt képződött. Az akkori növényzet a jelenkori trópusi és szubtrópusi növénytakaróhoz hasonlított, azok maradványaiból alakult ki ez az értékes fűtőanyag.
  2. A szénbányászatot iparszerűen csak a XIII. században kezdték meg Európában. Ennek ellenére már a Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték, és használták a kőszenet.

  1. A szén első és legfontosabb tulajdonsága, hogy éghető anyag. A rendkívül erősen zajló, exoterm folyamat miatt előszeretettel használják fűtésre a barnaszenet.
  2. A barnakőszén mellett a feketekőszén is jelentősnek számít a hazai tüzelőanyag piacon. A két fajtát az égéshő alapján különböztetik meg a szakértők.
  3. Érdekesség, hogy a mérések és a barnaszén ismert tulajdonságai alapján 1 köbméter gáz helyettesítéséhez 2 kg jó minőségű barnaszén már elegendő lehet. Természetesen ez csak a megfelelő fűtőközegben, a megfelelő körülmények között van így.
  4. Fontos tisztázni, hogy a szenet nem érdemes éveken keresztül tárolni, ugyanis akár néhány hónap alatt 10 százalékot is veszíthet fűtőértékéből. Ennek oka, hogy a tárolás során fontos, a fűtőértékben kiemelt szerepet játszó illóolajok távoznak el a barnaszénből.
  5. A barnakőszénnek nem csupán egy fajtája létezik. Fizikai tulajdonságait tekintve megkülönböztetünk lágy, földes, fényes és fénytelen barnaszenet is. A külső tulajdonságok a barnaszén egyéb tulajdonságait nem befolyásolják.

  1. A mezőgazdaságban is volt szerepe a szénnek, még ha ez az idő már régen is volt. Ugyanis dédszüleink kombájnok helyett még széntüzeléssel működtetett cséplőgépek segítségével csépelték ki a búzaszemeket a kalászokból.
  2. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy a termőföldek a mai napig 2,6-szor annyi szenet kötnek meg, mint a légkör.
  3. A kertészek is előszeretettel használják a barnaszenet, méghozzá a fóliasátrak és üvegházak téli fűtésére. Sokkal gazdaságosabban tudnak fűteni barnaszénnel, mint fával, vagy éppen gázzal.

További hírek a szénről kertészeteknek, növénytermesztőknek IDE KATTINTVA érhetőek el.

(x)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A legjobb alternatíva a gázfűtés kiváltására... Közeleg a tél, sokan az utolsó pillanatban döntik el, mivel fognak fűteni a hideg hónapokban. A gáz egyre drágább, sokan nyúlnak alternatív megoldások...