A növénytermesztőknek az ismert makroelemeken (pl. nitrogén, foszfor és kálium) kívül mikroelemeket (pl. bór, cink, mangán, molibdén, réz és vas) is ki kell juttatnunk. Annál is inkább, mert utóbbiakat a növények maguk nem tudják előállítani. A tápelemeket időről-időre pótolni kell, csak nem mindegy, hogy melyik növénynek mikor és milyet juttatunk ki. A KALI Akadémia keretében ebben a témában már több előadást hallhattak a résztvevők. Utoljára, május 8-án, a kukorica tápanyagfelvétele és hiánytünetei kerültek sorra. Dr. Zsom Eszter és Dr. Patrick Lawson, a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadói beszéltek a témáról. […]

A napraforgóra gazdaságilag az egyik legveszélyesebb kórokozó a napraforgó peronoszpóra, amely a növény fejlődésének bármelyik szakaszában fertőzhet. A leggyakoribb a csíranövénykorban történő fertőzés, ekkor a növényke elpusztul és a kelés hiányossá válik. Amennyiben az inokuláció a kelés idején történik, a növény internódiumai megrövidülnek és torz leveleket fejleszt. Hogyha 2-4 leveles állapotban fertőződik, jellemző a rozettás habitus, rövid internódiumú szár és a felfelé néző, meddő tányér. A későbbi, 8 leveles állapotban történő inokulációra a levélfonákon megjelenő fehér bevonat utal. A fertőzés sokszor látható tünet nélkül történik meg. […]

Az utóbbi évek egyik legaszályosabb periódusát éltük meg tavasszal. Az idei évben lehullott csapadék mennyisége, nem éri el a tavaly májusit. Az öntözés hazánkban sok helyen nem megoldott és rengeteg plusz költséggel jár. Ez óriási kihívás elé állítja a hazai növénytermesztőket. […]

Talajaink állapota alapvető fontossággal bír a szántóföldi növénytermesztés sikerességében, a modern mezőgazdasági termelés pedig e tekintetben is egyre nagyobb kihívásokat és elvárásokat támaszt. A növénytermesztési gyakorlat során számos olyan problémával találkozhatunk, melyek közvetve vagy közvetlenül a talajhoz kapcsolódnak: a teljesség igénye nélkül ilyen például a talajsavanyodás, a tömörödés, a romló szerkezet vagy a tápanyagok lekötődése. […]

Az erjesztés, vagyis a fermentálás már az őskortól fontos szerepet tölt be az emberi táplálkozásban. A kémiai folyamat során valamilyen szerves anyagot egy enzim hatásának tesznek ki. A kovászolás segítségével állítják elő a sört, a bort és az antibiotikumokat, például a penicillint is. A zöldségeket is lehet erjeszteni, hozzájuk kenyeret, kaprot és sós vizet adva, meleg helyen tartva lehet azokat kovászolni, a folyamathoz fényre nincs is feltétlenül szükség. […]