Meghosszabbított agrárhitelezés, 15 milliárdos gyümölcstermesztő támogatás, újítás a közvetlen kifizetéseknél az új Közös Agrárpolitikában – itt a márciusi agrártámogatások összefoglaló

Milliárdos támogatásokról is szóltak az agrárhírek februárban a Magro.hu online hasábjain. Beszámoltunk a Vidékfejlesztési Program módosításáról, a Közös Agrárpolitika echo-scheme-jeiről, a gyümölcstermesztésre szánt 15 milliárd forintról és az MFB agrárhitelezésnél meghosszabbított igénybevételi lehetőségről is. Hírt adtunk arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök felügyeli a Vidékfejlesztési Kormánybizottság több ezer milliárd forintos költéseinek elosztását, valamint írtunk róla, hogy fekete katonalégy lárvákat felhasználó üzem kapott 570 milliós támogatást. Érdemes kattintani és olvasni, itt a márciusi agrártámogatások összefoglaló.

Változások a Magyar Fejlesztési Bank agrárhitelezésénél: tovább lehet igénybe venni, mint korábban

A Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság egyes agrár forgóeszköz hitelprogramjai igénybevételi lehetőségének meghosszabbításáról szól. Ez alapján több változás is életbe lépett az MFB 2020. júliusában bejelentett, kifejezetten az agrárvállalkozások számára megjelent hitelkonstrukcióival kapcsolatban. A Magyar Közlöny 25. számában jelent meg a kormány azon határozata, amely a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság egyes agrár forgóeszköz hitelprogramjai igénybevételi lehetőségének meghosszabbításáról szól. A Hitelprogramot a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó, az állattenyésztési (ide értve halgazdálkodási tevékenységet is), kertészeti és a növénytermesztési ágazatban tevékenykedő termelők, illetve baromfi, nyúl-, szarvasmarha- (utóbbiba beleértve a tej- és húshasznosítást) és sertéstenyésztéssel foglalkozó termeltetők vehetik igénybe.

Változások a Magyar Fejlesztési Bank agrárhitelezés programjában: tovább lehet igénybe venni, mint korábban - Fotó: Magro.hu, CSZS, Szentes
Változások a Magyar Fejlesztési Bank agrárhitelezés programjában: tovább lehet igénybe venni, mint korábban – Fotó: Magro.hu, CSZS, Szentes

Dől a lé a magyar gyümölcstermesztésre: 15 milliárd forintos támogatás

A folyamatosan bővülő piaci igények kiszolgálásához elengedhetetlen a korszerű termesztéstechnológiák alkalmazása, a fajtaválaszték korszerűsítése, a termésátlagok és a minőség javítása, valamint az öntözött ültetvények területének növelése. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt, mikor bejelentette, hogy 2021. április 20-án megjelenteti a Vidékfejlesztési Program keretében a gyümölcs-, gyógy-, aroma- és fűszernövény ültetvények telepítését támogató új pályázati felhívását 15 milliárd forintos keretösszeggel. A politikus arról is beszélt, hogy a korszerű ültetvényeken évről évre biztonságosan és magas minőségben lehet termelni, ami növeli a gazdák versenyképességét, illetve jövedelembiztonságát. Nagy István arra is kitért, hogy az Agrárminisztérium 2020 novemberében bejelentett eredeti szándéka szerint 2021. április 20-án megjelenteti a Vidékfejlesztési Program keretében a gyümölcs-, gyógy-, aroma- és fűszernövény ültetvények telepítését támogató új pályázati felhívását 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek alapján – sikeres pályázat esetén – a nyertesek már a 2021 őszi telepítési szezonban elkezdhetik az új ültetvények munkálatait.

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével hoztak létre Vidékfejlesztési Kormánybizottságot a temérdek pénz hatékony elköltésére - Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével hoztak létre Vidékfejlesztési Kormánybizottságot a temérdek pénz hatékony elköltésére – Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

A magyar miniszterelnök személyesen felügyeli a vidékfejlesztésre ömlő 4265 milliárd forint elosztását

A legmagasabb politikai szinten is figyelmet kap a hazai mezőgazdaság és élelmiszertermelés. Ezt bizonyítja az is, hogy Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor személyesen felügyeli, hogyan szolgálja az ágazat fejlődését az ide irányított történelmi nagyságú támogatási összeg. Elkezdődött a 10 évre szóló agrárfejlesztési stratégia előkészítése, a tervek szerint irdatlan pénzmennyiség érkezik az agrárszektorba. Az Agrárminisztérium számolt be róla, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának kereteit jelentősen kiszélesítő, a nemzeti költségvetésből 80 százalékkal kiegészített, 4265 milliárd forint értékű vidékfejlesztési források történelmi lehetőséget jelentenek a magyar vidék számára. A megnövelt összeg ugyanis azt jelenti, hogy 2021-től az eddigi források háromszorosa áll a magyar mezőgazdaság rendelkezésre. Ezért Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével és Nagy István agrárminiszter részvételével egy stratégiaalkotó bizottságot hoztak létre a pénz hatékony elköltésére. A cél az, hogy a források erősítsék a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, az agráriumhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó iparágakat, bővítsék a nagyvárosokon kívül élő lakosok életlehetőségeit, európai léptékben is megerősítsék a magyar közép- és felsőfokú agrárképzést, és hozzájáruljanak az ország szuverenitásának erősödéséhez, valamint támogassák Magyarország Kárpát-medencei szellemi és gazdasági szerepének megerősítését.

Közel 100 milliárd forintot igényeltek a gazdák az Agrár Széchenyi Kártya hiteléből

Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) 10 éve nyújt hatékony segítséget és kedvező finanszírozási lehetőséget a mezőgazdasági vállalkozások számára – mondta Nagy István agrárminiszter egy budapesti sajtótájékoztatón. 2020-ban alapjaiban alakult át a Széchenyi Kártya Program, az Agrár Széchenyi Kártya Plusz az első volt a krízistermékek sorában, amivel a minisztérium az elsők között reagált a járványhelyzetre. Nagy István elmondta, hogy a tavaly tavasszal indult, 100 százalék kamattámogatás, kezességi díj- és költségtámogatású, 90 százalékra emelt kezességvállalással működő Agrár Széchenyi Kártya Plusz iránt várakozáson felüli volt az érdeklődés. A 2020 végéig működő konstrukcióban mintegy 5100 befogadott ügyletben csaknem 97 milliárd forint hitelt helyeztek ki. Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Széchenyi Kártya Program 18 éve szakpolitikai finanszírozási eszköztár, az állam és a piac közös sikerterméke. Bejelentette, hogy az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel eddigi 100 millió forint maximális keretét 200 millió forintra emelték az idén. Krisán László elmondta, az Agrár Széchenyi Kártya konstrukcióban – az ASZK és ASZK Plusz termékkel – 2020-ban csaknem 123 milliárd forint kihelyezése valósult meg. A 2011 óta működő Agrár Széchenyi Kártyával pedig több mint 311 milliárd forint jutott az agrárszektor vállalkozóinak, és 24 720 ügylet jött létre.

Hatékony segítséget ad a mezőgazdasági vállalkozóknak az Agrár Széchenyi Kártya az agrárminiszter szerint - Fotó: Magro.hu, CSZS, Mezőfalva
Hatékony segítséget ad a mezőgazdasági vállalkozóknak az Agrár Széchenyi Kártya az agrárminiszter szerint – Fotó: Magro.hu, CSZS, Mezőfalva

Újítás a közvetlen kifizetéseknél az új Közös Agrárpolitikában, itt az eco-scheme-ek listája

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az eco-scheme-k, vagyis az agroökológiai feltételek listáját, ami az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának az egyik legfontosabb újítása. A tervek szerint a közvetlen kifizetések 20 százalékát – az Európai Parlament első olvasatban elfogadott javaslata alapján 30 százalékát – valamilyen többlet környezetvédelmi kötelezettség – eco-scheme – teljesítéséhez kötik majd. Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója beszélt erről annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott listája alapján eldőlni látszik a kérdés. Az eco-scheme-k esetében a zöldítéshez hasonlóan Brüsszelben készítik elő az étlapot, amiről a tagállamoknak választani kell. Az összefoglaló szerint a Takarékbank szakértői folyamatosan követik az új KAP-pal kapcsolatos fejleményeket. Elemzéseikben korábban felhívták a figyelmet, hogy a – kissé leegyszerűsítve – a zöldítés helyébe lépő úgynevezett eco-scheme-ekkel – azaz agrárkörnyezeti feltételekkel – kapcsolatban eddig nem sok részlet derült ki. Többek között még azt sem lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság által megállapított listából választhatnak majd a tagállamok, vagy a nemzeti adminisztráció saját maga dolgozhatja ki az ajánlott környezetvédelmi gyakorlatokat.

570 millió forintot kapott Magyarország első rovaripari befektetése: lárvaüzem épül a támogatásból

A társadalmi, illetve környezeti hatást teremtő vállalkozásokba fektető Impact Ventures-től kapott befektetésből 2022-re egy napi 6 tonnás élő lárva kapacitású, automatizált fekete katonalégy tenyésztő és feldolgozó üzem épül. Ezzel a régió meghatározó rovaripari vállalkozásává válhat a magyar BSF Systems Kft. A tőkebevonással a rovarfehérjét előállító Grinsect fantázianevű vállalkozás célja a kapacitásbővítésen túl az értékesítés fellendítése, a további hazai és nemzetközi terjeszkedés, valamint a környezeti terhelés jelentős csökkentése. 2020-ban a koronavírus okozta pandémiás helyzet ellenére az mezőgazdaság területén úttörőnek számító vállalkozás létrehozta az ország első – és eddig egyetlen – NÉBIH-engedéllyel rendelkező rovarfehérje előállító kisüzemét. 2021-ben pedig Magyarország első rovaripari kockázati tőkebefektetésében részesült – írta a cég weboldala. Magyar lárvaüzem épül.

Eladó fekete katonalégy lárva a Grinsect-nél, hamarosan még többet termelhetnek belőle az épülő lárvaüzem termelése során
Eladó fekete katonalégy lárva a Grinsect-nél, hamarosan még többet termelhetnek belőle az épülő lárvaüzem termelése során

Nem kötelező többé a Nébih igazolások benyújtása a fiatal mezőgazdasági termelők egy részének

Megszűnt egy akadály a fiatal mezőgazdasági termelők előtt. Több hazai pályázati felhívás is módosult 2021. januárjában: a fiatal mezőgazdasági termelők mentesülnek a Nébih igazolások benyújtásának kötelezettsége alól. Az érintett pályázati kiírások a Borszőlőültetvény telepítés támogatása (VP2-4.1.3.6-17), a Csemetekertek gépbeszerzése (VP2- 4.1.3.7-20), valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése (VP2.-4.1.4-16). A palyazat.gov.hu oldalon megjelent közlemények szerint nem szükséges a fiatal mezőgazdasági termelők részéről a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (Nébih) Földművelésügyi Igazgatósága által kiállított igazolást és a mezőgazdasági termelő tevékenység első bejelentésének az igazolását benyújtani a következő pályázati felhívások esetén:

Nem kötelező többé a Nébih igazolások benyújtása a fiatal mezőgazdasági termelők egy részének: a Borszőlőültetvény telepítés, a Csemetekertek gépbeszerzése és A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése pályázat érintett
Nem kötelező többé a Nébih igazolások benyújtása a fiatal mezőgazdasági termelők egy részének: a Borszőlőültetvény telepítés, a Csemetekertek gépbeszerzése és A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése pályázat érintett

Meghosszabbították a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszakát

Meghosszabbította a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszakát az Agrárminisztérium. A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt a magyar mezőgazdasági tárca – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a pályázat kötelezettségvállalási időszakát. A VP3-14.1.1-16 kódszámú “A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás így továbbra is elérhető. Az Agrárminisztérium számolt be róla, hogy a döntés következtében a támogatás elérhető azon kedvezményezettek számára, akik jelenleg részt vesznek a programban és élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. A kötelezettségvállalási időszak meghosszabbítását 2021. január 25-től 2021. február 22-ig, a Magyar Államkincstár által közzétett elektronikus formanyomtatvány ügyfélkapun keresztül történő benyújtásával kérelmezhető. A kötelezettségvállalási időszak meghosszabbítására irányuló kérelem visszavonására a Kincstár 2021. március 11-ig lehetőséget biztosít.

Az európaiakat és a magyarokat is kérdezte az EU a Közös Agrárpolitika és a támogatások témáiról: megvannak az eredmények

Legutóbb 2 éve készült hangulatjelentés a mezőgazdaság megbecsültségéről és az agrártámogatások megítéléséről Európában. Az EU-átlag és Magyarország válaszaiban, valamint a koronavírus járvány előtti és utáni korszak szempontjából is nagyok a különbségek. 2020-ban több mint 27 ezer uniós polgár megkérdezésével készítettek felmérést arról, hogy az emberek miben látják a mezőgazdaság feladatát, és ennek elérésében mennyiben segíti őket az uniós Közös Agrárpolitika, azaz az agrártámogatások rendszere. Arra is rákérdeztek az EU-s felmérésben, hogy az emberek soknak vagy kevésnek tartják-e a mezőgazdaságra fordított pénzeket. A véleményváltozás jelentős a koronavírus járvány előtti időszakhoz képest. Magyarországon néhány dolgot másképp látunk, mint az átlagos uniós átlagpolgár. Kiderült, hogy a magyarok a jövő szempontjából fontosnak tartják a mezőgazdaság kérdését, de azért nem annyira, mint egy átlagos uniós polgár. (Magyarország: 52% elég fontos, EU: 56% nagyon fontos.) A gazdálkodás fő feladatának egész Európában a biztonságos élelmiszer előállítását tartják. Magyarországon az uniós átlagnál jóval fontosabbnak ítéljük azt, hogy ezek széles választékban és jó minőségben kerüljenek az asztalra. Azt is jobban átérezzük, hogy az életképes mezőgazdaság hozzájárul a vidéki térségekben az életmód javításához. Amit viszont a felmérés eredménye alapján másodlagos kérdésnek érzünk, az a gazdálkodás szerepe a klímavédelemben. Ennél is lényegtelenebbnek érezzük a haszonállatok jólétének biztosítását.

Az európaiakat és a magyarokat is kérdezte az EU a Közös Agrárpolitika és a támogatások témáiról - képünk illusztráció
Az európaiakat és a magyarokat is kérdezte az EU a Közös Agrárpolitika és a támogatások témáiról – képünk illusztráció

Rosszul járhatnak a klímaváltozás elleni harcban a gazdák, ezért meg kell védeni a növényeket

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban elnyert 635,61 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással 6 kutató intézete 19 telephelyén vizsgálta a növénytermesztési rendszerek klímaváltozásnak való kitettségét, érzékenységét, sérülékenységét, illetve adaptációs lehetőségeit, ahol az összekötő elem a víz. A NAIK közleménye szerint a projekt nemcsak egy-egy művelési ág (szántó, erdő, gyümölcsös, szőlő, vagy zöldségtermesztés) önálló és elszigetelt vizsgálatára, hanem komplex művelési rendszerek vizsgálatára terjedt ki. Ezek interakcióban és egymás komplementereként is számításba veendők (például agrár-erdészeti rendszerek). A vizsgálatok rámutattak, hogy a klímaváltozás elsősorban az extenzív kultúrákat érinti, így az erdőgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés, gyümölcstermesztés, valamint a szőlészet egyaránt kitett a kedvezőtlen hatásainak.

A Dió 896 Kft. telephelye Hódmezővásárhelyen - Fotó: Google Térkép
A Dió 896 Kft. telephelye Hódmezővásárhelyen – Fotó: Google Térkép

Több 100 millióból fejlesztett anyagmozgatási, silótöltési és siló-átszellőztetési rendszert a Dió 896 Kft. Hódmezővásárhelyen

A korábbiaknál hatékonyabb és kíméletesebb szemestermény-tároló rendszert dolgozott ki uniós támogatással a hódmezővásárhelyi Dió 896 Kft. – tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t. A mintegy 662 millió forintból, 364 millió forint hazai és uniós állami támogatással megvalósult projekt innovatív anyagmozgatási, silótöltési és siló-átszellőztetési rendszerrel egészíti ki a szemestermény-szárítási és -tárolási technológiát. Az eddig még nem alkalmazott töltési technológia szabadesés-mentes, így minimalizálja a szemtörést, csökkenti a szálló port. A beruházásnak köszönhetően továbbfejlesztett átszellőztetési rendszerrel homogén nedvesség- és hőmérséklettér biztosítható. A kilépő levegő tisztításával csökken a környezetterhelés. Az újszerű technológiával javult a rendszer hatékonysága és üzembiztonsága is. A fejlesztési munkák elvégzéséhez a vállalkozás kiegészítő technológiai eszközöket vásárolt a gabonatárolóhoz és tisztítógéphez, valamint elkészültek a gabonatároló siló és tisztítógép alépítményei.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Továbbra is lehet vis maior bejelentést tenni! Az egységes kérelem beadási határideje után is lehetőség van vis maior bejelentésre. Ha esemény (például árvíz, belvíz) történt, és emiatt az ügyfé...
Június 30-ig!!!! Állatjóléti támogatás igénylése... A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kifizetési kérelmének benyújtására június 30-ig van lehetősége a határozattal rendelkez...
Július 1-ig!!! Állattartó telepek korszerűsítéséhe... Kevesebb, mint két hét áll rendelkezésre, hogy a fizetési kérelmet benyújtsák azok, akik állattartó telepüket szeretnék korszerűsíteni vagy valamely t...
Nemzeti Vidékstratégia és a 2013. 2. félévében meg... Pályázati cikksorozatunk 4. részében partnerünk a Palyaz.hu vezetője ismerteti  Nemzeti Vidékstratégia legfontosabb célkitűzéseit és a 2013. 2. félévé...
Kötelező képzések elvégzésén múlhat a támogatás... Vannak olyan mezőgazdasági támogatások, melyek kifizetése kötelező képzéshez kötött. Ezek június közepén kezdődtek és zömében augusztus 15-ig lezajlan...