Túl sok húst eszünk. Ez pedig nem csak a saját egészségünk szempontjából káros, hanem a többi élőlény jólléte miatt is. Hiszen hatalmas a környezetterhelése annak, ahogyan a húst általában előállítjuk. A laborhús, a rovarfehérje és a növényekből készült húspótló termékek mutatnak olyan irányt, ami hosszú távon is fenntartható megoldást hozhat a húsfogyasztás okozta kihívásokra. A húst legnagyobb mennyiségben úgy állítjuk elő, hogy közben hatalmas környezeti károkat okozunk, amelyeket a mezőgazdaság szereplőinek és a fogyasztóknak is figyelembe kell venniük.

Bánsági Éva és Balázs Bálint írta meg az Azonnali cikkében, hogy jobban tennénk, ha füstölthús-ízű növényi „sonkát” ennénk. A növényi fehérjékből készült élelmiszerek piaca rohamosan bővül, és az ezekből (sokszor hüvelyesekből) készült termékek íze is egyre jobb, állagra is nagyon hasonlítanak már a húsból készült élelmiszerekhez. Csak egy példa a húsfogyasztás kiváltásánál tett erőfeszítésekre: hogy úgy érezzük és lássuk, hogy a hamburgerben a gombából és olajos magvakból készült „húspogácsa” húsból van, céklalevet adnak hozzá, így véresnek látszik.

A laborhús, a rovarfehérje és a növényekből készült húspótló termékek mutatnak olyan irányt, ami hosszú távon is fenntartható megoldást hozhat a húsfogyasztás okozta kihívásokra - Fotó: Magro.hu, CSZS, Hódmezővásárhely

Laborhús és előállítási kényszer

Ennél bizarrabb ötletnek tűnik a laboratóriumban növesztett hús. Ezeket valóban állati sejtekből tenyésztik kis üvegcsészékben, ám jelenleg még csak nagyon kis mennyiségben tudnak ilyet előállítani. Mégis sok-sok befektető adja ehhez a pénzét, arra várva, hogy a technológia kereskedelmi mennyiség előállítására is képes legyen. 

Az ok egyszerű: a húst legnagyobb mennyiségben úgy állítjuk elő, hogy közben hatalmas környezeti károkat okozunk, amelyeket a mezőgazdaság szereplőinek és a fogyasztóknak is figyelembe kell venniük. Az agrárterületek 80 százalékát húselőállításra használják, a víz- és levegőszennyezés, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyobbik feléért is az ipari állattenyésztés a felelős - írták.

Az egyik legtekintélyesebb tudományos lapban publikálták azt a tanulmányt, amelyhez több mint 38 ezer gazdaságban és másfél ezernél is több feldolgozóipari egységben gyűjtöttek adatokat. Ebből az derült ki, hogy

ha nem ennénk egyáltalán húst és tejterméket, akkor az ember által használt földterületek jó 75 százaléka felszabadulna.

Ez egyenlő az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína és Ausztrália összterületével. De miért jutott eszükbe tudósoknak ezt kiszámolni? Azért, mert a mezőgazdasági területek kialakítása az egyik legfőbb oka a szemünk előtt zajló nagy fajkihalási hullámnak a Földön. 

Lekerülhet a hús az asztalról és a fogyasztók étlapjáról

Ha mindenki lemondana a húsról, akkor tudnánk a legtöbbet tenni a környezetpusztítás ellen. Ám ilyen túlkapásra azért nincs szükség, elég ha elkezdünk kevesebb húst és húskészítményt enni. Jó irány lehet a flexitáriánus életmód, ami azt jelenti, hogy az ember csökkenti a húsfogyasztás mértékét, de nem hagyja ki az étrendjéből. A flexitáriánusok jellemzően a környezeti problémák miatt tartják számon, hogy mennyi húst esznek, de a magas koleszterinszint is viheti efelé az embert.

Rengeteg startup foglalkozik mesterséges hústermékek előállításával, és a globális biotech-cégek is régóta áldoznak erre. Az alternatív utak keresésében élen járnak a legnagyobb húsipari és agrobiznisz nagyvállalatok (Cargill, Tyson, JBS, Nestlé, Sumitomo). Ám amint a klímaváltozás megoldását sem az elektromos autóktól várjuk, úgy a borsófehérjeburger, vagy a mesterséges hús esetében sem az egyes termékekben, hanem a teljes rendszerben kell(ene) gondolkodni.

A szerzők szerint a laborhúsra és a szójavirslire nem nagyon van szükség, mert fenntartható módon is tudunk húst előállítani.

Ám ennek érdekében nem azokat a cégeket kellene támogatni, akik brazil őserdők helyén tartják a marhákat és termelik meg nekik a takarmányt, majd szállítják nekünk a húst Európába. Hanem például azokat, akik a magyar Alföld gyepein legeltetnek, és az adott mező természeti sokféleségét is tiszteletben tartva határozzák meg, hogy hol és mennyit legel az állat.

A rovar lesz az új (é)trend a húsfogyasztás helyett?

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) azt jósolja, hogy a fehérjefogyasztásunk folyamatosan nőni fog ebben az évtizedben. Sokan mondják (maga a FAO is), hogy a rovar alapú fehérjefogyasztás lesz az új trend. Nem csak az állatainkat fogjuk ezzel takarmányozni, hanem mi magunk is fogunk rovarokat, vagy a belőlük készült fehérjekészítményeket enni.

Nehéz elhinni, hogy úgy rászokunk ezekre, mint egyes ázsiai országokban, ahol már most is készítenek sült sáskát, barbeque ízesítésű tücsköt vagy fehércsokiba mártott szöcskét.

Maradva a saját házunk táján: ha a Harvard Medical School étkezési ajánlásait összevetjük a WHO és a FAO közös jelentésével, láthatjuk, hogy mi, európaiak másfélszer annyit fogyasztunk húsból és tejtermékből, mint amennyit az egészségünk feltétlenül megkíván. Viszont gyümölcsből és zöldségből majdhogy felennyit sem, mint az ajánlás. Annak érdekében, hogy a szervezetünk és a környezetünk is egészségesebb legyen, több növényi fehérjét kellene ennünk az állati helyett. Emberi fogyasztásara alkalmas fehérjenövényekből majdnem két és félszeresét termeljük annak, amire szükségünk lenne, csak épp sok részéből bioüzemanyag és állati takarmány lesz.

A rendszereken is változtatni kell

A fenntartható élelmiszerrendszerek elősegítésére létrehozott nemzetközi szakértői hálózat  (iPES-Food) legutóbbi jelentése szerint az ipari állattartás okozta károkon mit sem változtat a fehérjék körül összpontosuló agráripari felhajtás, mivel a jelenlegi rendszerbe illesztik az új termékeket is.

A jelentés szerint az iparszerű állattartás zsákutcába jutott, változtatásra szorul. Azonban az alternatív fehérje újfent a globális hús- és tejipari nagyvállalatok pozíciószerzésének eszköze.

A már évtizedek óta a nagyüzemi termelési módhoz, rossz munkakörülményekhez, egészségtelen ételekhez vezető élelmiszerrendszer további kiszolgálását éri el mindennél hatékonyabban. Az ipari élelmiszergyártást alakítja elfogadhatóbbá ügyes marketinggel, fenntartva az óriásvállalatok irányítását.

Az élelmiszerbiztonság is veszélybe kerülhet a húsfogyasztás miatt

Teszi mindezt egy olyan időszakban, amikor komolyan el kell gondolkodni az élelmezésbiztonságon. Hiszen mindösszesen 30 év múlva már mintegy 1,5-2 milliárddal többen próbálunk meg élelmet termeltetni magunknak a jelenleg is kizsigerelt bolygón. Az nem tűnik hosszan fenntartható megoldásnak, hogy elkezdünk többet termeszteni, hiszen nem növelhetjük tovább az élelmiszerrendszerek környezeti hatását, mert már a jelenlegi állapot is tarthatatlan – elég csak a klímaváltozásra vagy a természet pusztulására gondolni. Az élelmiszerrendszer átalakítása a tét, aminek a húshelyettesítő termékek jelenléte nem szükséges feltétele, hanem csak következménye lehet - írták.

A szerzőkről:

Bánsági Éva

Sokáig dolgozott öko-újságíróként, ma már a Környezeti Társadalomkutatók Csoportját segíti. Szabadidejében azon fáradozik, hogy emberi és nem emberi élőlények is gazdag természeti környezetben élhessenek (egyszer majd).

Balázs Bálint

Környezetszociológus, a Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) ügyvezetője és egyik alapítója.

Megosztás

További híreink

Hasznos hulladékeltakarító munkát végeznek a verőköltő bodobácsok

2024.06.24.

A verőköltő bodobácsok nem kártékonyak, sőt, hasznosak azzal, hogy eltakarítják a hulladékokat.

Meleg lesz a héten, záporokkal és riasztásokkal - mutatjuk hol várhatók

2024.06.24.

Hétfőn a felhős tájakon szakadozik, csökken a felhőzet, kisüt a nap, és napközben általában kevés - a délnyugati tájakon kissé több - felhő lehet az égen. Csapadék nem várható. Az északi, északkeleti szél többfelé ismét megélénkül, a Nyugat-Dunántúlon, valamint a Tiszántúlon helyenként meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26, 31 fok között valószínű, a délkeleti határnál lesz a legmelegebb. Késő estére 17 és 24 fok közé hűl le a levegő.

Közel 4 hektár gabonát égettek el a lángok Egyházashollós határában - videóval és fotókkal

2024.06.24.

Betakarítási munkálatok közben keletkezett tűz Vas vármegyében, az Egyházashollós község melletti mezőgazdasági területen.

Szárazság van, öntözni kell – de nem mindegy, mikor és hogyan!

2024.06.23.

Néhány évtizeddel ezelőtt még volt esély öntözés nélkül is termeszteni bizonyos zöldségeket, ma vízpótlás nélkül megfelelő termést elérni lehetetlen. Hazánkban nemcsak a csapadék mennyisége kevés, de eloszlása sem ideális. Az öntözés megfelelő tervezésével és kivitelezésével annak hatékonysága növelhető.

Lakhatatlanná vált házak maradtak a tegnapi ítéletidő nyomán

2024.06.23.

Pontos volt az előrejelzés a várható ítéletidővel kapcsolatban, ennek megfelelően több ház is lakhatatlanná vált az éjszaka folyamán a Dunától keletre átvonult viharzóna okozta károk miatt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője vasárnap az MTI-vel.

Terjed a madárinfluenza a tehenekben

2024.06.23.

A madárinfluenza terjedése az Egyesült Államok tejelőtehén-állományában az emberi fertőzések további veszélyeit rejti magában – közölték szövetségi tisztviselők, miközben fokozott biológiai biztonsági intézkedések megtételére szólították fel a gazdaságokat a vírus megfékezése érdekében.

Partnerhírek
Partner

A lombtrágyázás alapjai

2024.06.21.

A lombtrágyázás valamennyi növénykultúrában elterjedt tápelem-utánpótlási technika. Bár minden termelő hallott már róla, sőt sokan alkalmazzák is, érdemes közelebbről megnézni, hogy valójában mit is jelent, miért van rá szükség, hogyan célszerű kivitelezni.

Partner

InVigor® repcehibridek, a BASF-től

2024.06.19.

A repcetermesztésben tapasztalt folyamatos kihívások ellenére a folyamatok optimalizálásával továbbra is lehet jövedelmezően termeszteni a növényt. Az időjárás extremitásai és a növényvédelem során felhasználható hatóanyagok szűkülő köre révén egyre nagyobb fokú odafigyelésre, precizitásra és elmélyült szakmai ismeretekre van szükség a sikeres repcetermesztéshez. Jó hír, hogy a mögöttünk álló háromhónapos időszakban (2024. június) a repcemag felvásárlási ára 17,5%-ot erősödött a tőzsdepiacokon. Ha a trend kitart, új lendületet kaphat az olajosok között a repce.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Graecus CBK szárzúzó
Bács-Kiskun, Kecskemét

Graecus CBK szárzúzó

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Graecus BLD6 Rakodógép
Bács-Kiskun, Kecskemét

Graecus BLD6 Rakodógép

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Hirdetésfeladás