A túlélés érdekében lekerülhet az igazi hús az asztalokról

Túl sok húst eszünk. Ez pedig nem csak a saját egészségünk szempontjából káros, hanem a többi élőlény jólléte miatt is. Hiszen hatalmas a környezetterhelése annak, ahogyan a húst általában előállítjuk. A laborhús, a rovarfehérje és a növényekből készült húspótló termékek mutatnak olyan irányt, ami hosszú távon is fenntartható megoldást hozhat a húsfogyasztás okozta kihívásokra. A húst legnagyobb mennyiségben úgy állítjuk elő, hogy közben hatalmas környezeti károkat okozunk, amelyeket a mezőgazdaság szereplőinek és a fogyasztóknak is figyelembe kell venniük.

Bánsági Éva és Balázs Bálint írta meg az Azonnali cikkében, hogy jobban tennénk, ha füstölthús-ízű növényi „sonkát” ennénk. A növényi fehérjékből készült élelmiszerek piaca rohamosan bővül, és az ezekből (sokszor hüvelyesekből) készült termékek íze is egyre jobb, állagra is nagyon hasonlítanak már a húsból készült élelmiszerekhez. Csak egy példa a húsfogyasztás kiváltásánál tett erőfeszítésekre: hogy úgy érezzük és lássuk, hogy a hamburgerben a gombából és olajos magvakból készült „húspogácsa” húsból van, céklalevet adnak hozzá, így véresnek látszik.

Laborhús és előállítási kényszer

Ennél bizarrabb ötletnek tűnik a laboratóriumban növesztett hús. Ezeket valóban állati sejtekből tenyésztik kis üvegcsészékben, ám jelenleg még csak nagyon kis mennyiségben tudnak ilyet előállítani. Mégis sok-sok befektető adja ehhez a pénzét, arra várva, hogy a technológia kereskedelmi mennyiség előállítására is képes legyen. 

Az ok egyszerű: a húst legnagyobb mennyiségben úgy állítjuk elő, hogy közben hatalmas környezeti károkat okozunk, amelyeket a mezőgazdaság szereplőinek és a fogyasztóknak is figyelembe kell venniük. Az agrárterületek 80 százalékát húselőállításra használják, a víz- és levegőszennyezés, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyobbik feléért is az ipari állattenyésztés a felelős - írták.

Az egyik legtekintélyesebb tudományos lapban publikálták azt a tanulmányt, amelyhez több mint 38 ezer gazdaságban és másfél ezernél is több feldolgozóipari egységben gyűjtöttek adatokat. Ebből az derült ki, hogy

ha nem ennénk egyáltalán húst és tejterméket, akkor az ember által használt földterületek jó 75 százaléka felszabadulna.

Ez egyenlő az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína és Ausztrália összterületével. De miért jutott eszükbe tudósoknak ezt kiszámolni? Azért, mert a mezőgazdasági területek kialakítása az egyik legfőbb oka a szemünk előtt zajló nagy fajkihalási hullámnak a Földön. 

Lekerülhet a hús az asztalról és a fogyasztók étlapjáról

Ha mindenki lemondana a húsról, akkor tudnánk a legtöbbet tenni a környezetpusztítás ellen. Ám ilyen túlkapásra azért nincs szükség, elég ha elkezdünk kevesebb húst és húskészítményt enni. Jó irány lehet a flexitáriánus életmód, ami azt jelenti, hogy az ember csökkenti a húsfogyasztás mértékét, de nem hagyja ki az étrendjéből. A flexitáriánusok jellemzően a környezeti problémák miatt tartják számon, hogy mennyi húst esznek, de a magas koleszterinszint is viheti efelé az embert.

Rengeteg startup foglalkozik mesterséges hústermékek előállításával, és a globális biotech-cégek is régóta áldoznak erre. Az alternatív utak keresésében élen járnak a legnagyobb húsipari és agrobiznisz nagyvállalatok (Cargill, Tyson, JBS, Nestlé, Sumitomo). Ám amint a klímaváltozás megoldását sem az elektromos autóktól várjuk, úgy a borsófehérjeburger, vagy a mesterséges hús esetében sem az egyes termékekben, hanem a teljes rendszerben kell(ene) gondolkodni.

A szerzők szerint a laborhúsra és a szójavirslire nem nagyon van szükség, mert fenntartható módon is tudunk húst előállítani.

Ám ennek érdekében nem azokat a cégeket kellene támogatni, akik brazil őserdők helyén tartják a marhákat és termelik meg nekik a takarmányt, majd szállítják nekünk a húst Európába. Hanem például azokat, akik a magyar Alföld gyepein legeltetnek, és az adott mező természeti sokféleségét is tiszteletben tartva határozzák meg, hogy hol és mennyit legel az állat.

A rovar lesz az új (é)trend a húsfogyasztás helyett?

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) azt jósolja, hogy a fehérjefogyasztásunk folyamatosan nőni fog ebben az évtizedben. Sokan mondják (maga a FAO is), hogy a rovar alapú fehérjefogyasztás lesz az új trend. Nem csak az állatainkat fogjuk ezzel takarmányozni, hanem mi magunk is fogunk rovarokat, vagy a belőlük készült fehérjekészítményeket enni.

Nehéz elhinni, hogy úgy rászokunk ezekre, mint egyes ázsiai országokban, ahol már most is készítenek sült sáskát, barbeque ízesítésű tücsköt vagy fehércsokiba mártott szöcskét.

Maradva a saját házunk táján: ha a Harvard Medical School étkezési ajánlásait összevetjük a WHO és a FAO közös jelentésével, láthatjuk, hogy mi, európaiak másfélszer annyit fogyasztunk húsból és tejtermékből, mint amennyit az egészségünk feltétlenül megkíván. Viszont gyümölcsből és zöldségből majdhogy felennyit sem, mint az ajánlás. Annak érdekében, hogy a szervezetünk és a környezetünk is egészségesebb legyen, több növényi fehérjét kellene ennünk az állati helyett. Emberi fogyasztásara alkalmas fehérjenövényekből majdnem két és félszeresét termeljük annak, amire szükségünk lenne, csak épp sok részéből bioüzemanyag és állati takarmány lesz.

A rendszereken is változtatni kell

A fenntartható élelmiszerrendszerek elősegítésére létrehozott nemzetközi szakértői hálózat  (iPES-Food) legutóbbi jelentése szerint az ipari állattartás okozta károkon mit sem változtat a fehérjék körül összpontosuló agráripari felhajtás, mivel a jelenlegi rendszerbe illesztik az új termékeket is.

A jelentés szerint az iparszerű állattartás zsákutcába jutott, változtatásra szorul. Azonban az alternatív fehérje újfent a globális hús- és tejipari nagyvállalatok pozíciószerzésének eszköze.

A már évtizedek óta a nagyüzemi termelési módhoz, rossz munkakörülményekhez, egészségtelen ételekhez vezető élelmiszerrendszer további kiszolgálását éri el mindennél hatékonyabban. Az ipari élelmiszergyártást alakítja elfogadhatóbbá ügyes marketinggel, fenntartva az óriásvállalatok irányítását.

Az élelmiszerbiztonság is veszélybe kerülhet a húsfogyasztás miatt

Teszi mindezt egy olyan időszakban, amikor komolyan el kell gondolkodni az élelmezésbiztonságon. Hiszen mindösszesen 30 év múlva már mintegy 1,5-2 milliárddal többen próbálunk meg élelmet termeltetni magunknak a jelenleg is kizsigerelt bolygón. Az nem tűnik hosszan fenntartható megoldásnak, hogy elkezdünk többet termeszteni, hiszen nem növelhetjük tovább az élelmiszerrendszerek környezeti hatását, mert már a jelenlegi állapot is tarthatatlan – elég csak a klímaváltozásra vagy a természet pusztulására gondolni. Az élelmiszerrendszer átalakítása a tét, aminek a húshelyettesítő termékek jelenléte nem szükséges feltétele, hanem csak következménye lehet - írták.

A szerzőkről:

Bánsági Éva

Sokáig dolgozott öko-újságíróként, ma már a Környezeti Társadalomkutatók Csoportját segíti. Szabadidejében azon fáradozik, hogy emberi és nem emberi élőlények is gazdag természeti környezetben élhessenek (egyszer majd).

Balázs Bálint

Környezetszociológus, a Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) ügyvezetője és egyik alapítója.