Magyar hidrobiológusok 10 éven keresztül vizsgálták a makroszkopikus vízi gerinctelenek helyi közösségeinek regenerációját, miután a 2010-ben bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófa során a környező patakokba jutott erősen lúgos zagy különböző mértékben kipusztította a vízfolyások élővilágát. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI), a HUN-REN‒PE Limnoökológiai Kutatócsoport, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK), valamint a Pannon Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem kutatói kimutatták, hogy a zavarás súlyosságának döntő szerepe van a makrogerinctelen közösség hosszú távú regenerációjának dinamikájában. 

A Science of The Total Environment folyóiratban megjelent tanulmány újdonsága egy olyan átfogó elméleti keret megalkotása, amely feltárja a zavarást követő helyreállás mögött álló eseményláncot, a folyamat egymást követő fázisait, és így lehetővé teszi a jelentős mértékű és súlyos zavarások következményeinek vizsgálatát. A Magyar Kutatási Hálózat anyagát szemléztük.

A kiömlő 6-700 ezer köbméter erősen mérgező, lúgos zagy Kolontár és Devecser felé folyt. A katasztrófa után munkagéppel mentették az embereket Devecseren (Fotó: Nagy Lajos / MTI)

A kisebb és gyakran előforduló zavarások – pl. kotrás, tisztított szennyvíz-bevezetés, tájhasználat – vízi élőlényközösségekre gyakorolt hatását és az ökoszisztémák regenerációját az ökológusok régóta vizsgálják. A jelentős mértékű és súlyos zavarások – ipari katasztrófák, erdőtüzek – utáni regenerációról azonban kevés ismeret áll rendelkezésre. 

Ennek oka egyrészt az, hogy ezek bekövetkezése nem jósolható előre, másrészt hatásuk nyomon követésére hosszabb távú vizsgálat szükséges, továbbá a rekolonizáció időbeli alakulásának (dinamikájának) nincs leírt terminológiája és elméleti keretrendszere. Ennek megoldására a kutatók egy egymást követő – fellendülési (Ramp-up), túllövési (Overshoot) és oszcillációs – fázisokat leíró elméleti keretet dolgoztak ki, amellyel számszerűsíthető és értékelhető a vízi közösségek jelentős mértékű és súlyos zavarás utáni regenerációs dinamikája.

A gyakorlat súlyos magyar példája 

2010-ben történt a rendszerváltás utáni Magyarország legsúlyosabb ipari katasztrófája. Az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja átszakadt, és több mint egymillió köbméternyi maró hatású (pH >13) ipari folyadék öntötte el a környező településeket, illetve a patakokat, vízfolyásokat is. A Torna és a Marcal patakrendszerében eltérő mértékű volt a terhelés, a szennyezés beömléséhez közel ‒ a Torna-patakon ‒ a vörösiszap teljesen kipusztította az élővilágot, míg lejjebb haladva ‒ a Marcalon ‒ a hígulás miatt a hatás egyre kevésbé volt érzékelhető - írták.

A kutatók a katasztrófát követően 10 éven át tanulmányozták az érintett vízi ökoszisztéma makrogerinctelen közösségeinek regenerációját, összehasonlítva a szennyezéshez közeli szakaszokon tapasztalt durva és a távolabbi szakaszokat ért finom léptékű zavarások utáni regenerációs mintázatokat.

Fotók a vizsgált patakszakaszokról, 2010. november

T1: A Torna-pataknak a szennyezéshez legközelebbi szakasza. A kép a folyómeder, a víznyelő és a környező területek megtisztítása után készült, a visszamaradt vörösiszap ezen a területen kb. 50-100 cm magas volt.T2: A Torna-patak a szennyezéstől távolabb. Ezen a szakaszon csak a part alsó részét tisztították meg. M1: A Marcal folyó a Torna-patak beömlése után. Ezt a szakaszt a kép készítése után tisztították meg. M2: A Marcal folyónak a szennyezéstől legtávolabbi szakasza. Ezen a szakaszon a parton nem volt üledék, a mederben és a növényzetben vékony üledékréteg képződött.
(Fotók: Karádi-Kovács Kata)

Boda Pál, a HUN-REN ÖK Makroszkopikus Vízi Gerinctelen Kutatócsoportjának vezetője, a publikáció egyik vezető szerzője kiemelte: 

„Adataink azt mutatják, hogy a makrogerinctelen közösség egy évtizeden belül szerkezetileg és funkcionálisan is sikeresen helyreállt mind a durva, mind a finom léptékű zavarások után. Megállapítottuk, hogy a zavarás súlyossága kulcsfontosságú szerepet játszik a hosszú távú helyreállási dinamikában. Ez azt jelenti, hogy a helyreállás dinamikája és mintázata is aszerint változik, hogy a nagy intenzitású, súlyos zavarás teljesen vagy részben pusztította ki az állatvilágot”.

A további eredmények és a jövő

A vizsgálat kimutatta, hogy a kezdeti helyreállási szakasz meredek volt, és a zavarás súlyosságától függetlenül 4-9 hónapig tartott. A durva léptékű zavarások valamennyi közösségi mérőszám átmeneti kilengését okozták a végső egyensúlyi értékekhez képest, ezt a jelenséget a kutatók „túllövésnek" (Overshoot) nevezik. 

Ezzel szemben a finom léptékű zavarás által érintett közösségeknél nem volt megfigyelhető jelentős túllövés. Ott, ahol a szennyezés teljesen elpusztította az élőlényeket, a visszatelepülési folyamat során több faj próbálta meg rekolonizálni az élőhelyeket, amelyek közül a környezet végül kiválogatta azokat, amelyek a stabilabb közösséget alkotják. 

„Minél súlyosabb a zavarás, annál később éri el a makrogerinctelen közösség az egyensúlyi állapotot” – magyarázta a kutató.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy az ökoszisztémák regenerálódását nyomon követő felméréseknek legalább 2,5-3 évet kell átfogniuk, hogy a teljes helyreállási folyamatot rögzíteni tudják, függetlenül a zavarás súlyosságától. Ezek az eredmények hozzájárulnak az ökoszisztémák ellenálló képességének megértéséhez, és segítik a hatékony természetvédelmi stratégiák kidolgozását - írták.

Boda Pál kiemelte, hogy a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a HUN-REN BLKI, a HUN-REN‒PE Limnoökológiai Kutatócsoport és a HUN-REN ÖK hidrobiológusainak közös tanulmánya a különböző intézményekben dolgozó kutatók sikeres együttműködésének példája.

Publikáció:Kata Karádi-Kovács, Ildikó Szivák, Tamás Bozóki, Krisztián Kovács, Arnold Móra, Judit Padisák, Géza Balázs Selmeczy, Dénes Schmera, Pál Boda: Long-term recovery dynamics determined by the degree of the disturbance – Ten years tracking of aquatic macroinvertebrate recolonisation after an industrial disaster (Red Sludge Disaster, Hungary), Science of The Total Environment, Volume 921, 2024,171071, ISSN 0048-9697, DOI: 10.1016/j.scitotenv.2024.171071

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Szárazság van, öntözni kell – de nem mindegy, mikor és hogyan!

2024.06.23.

Néhány évtizeddel ezelőtt még volt esély öntözés nélkül is termeszteni bizonyos zöldségeket, ma vízpótlás nélkül megfelelő termést elérni lehetetlen. Hazánkban nemcsak a csapadék mennyisége kevés, de eloszlása sem ideális. Az öntözés megfelelő tervezésével és kivitelezésével annak hatékonysága növelhető.

Lakhatatlanná vált házak maradtak a tegnapi ítéletidő nyomán

2024.06.23.

Pontos volt az előrejelzés a várható ítéletidővel kapcsolatban, ennek megfelelően több ház is lakhatatlanná vált az éjszaka folyamán a Dunától keletre átvonult viharzóna okozta károk miatt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője vasárnap az MTI-vel.

Terjed a madárinfluenza a tehenekben

2024.06.23.

A madárinfluenza terjedése az Egyesült Államok tejelőtehén-állományában az emberi fertőzések további veszélyeit rejti magában – közölték szövetségi tisztviselők, miközben fokozott biológiai biztonsági intézkedések megtételére szólították fel a gazdaságokat a vírus megfékezése érdekében.

7 tipp ahhoz, hogy a kertünk könnyebben átvészelje a forró, száraz nyarakat

2024.06.23.

Úgy tűnik, egyre inkább meg kell szoknunk a forró, száraz nyarakat. Az elmúlt években sok mérsékelt égövi országban az afrikaihoz hasonló időjárás vált az új normálissá. A kerti szezon most tavasszal korábban kezdődik, és még novemberben is bőven van tennivaló, „hála” a klímaválságnak.

Mit ehet a lovunk és mit nem? Zöldségek és gyümölcsök veszélyei

2024.06.23.

Szinte mindenki szeret jutalomfalatokkal kedveskedni a lovának, akár természetes finomságokkal, mint amilyen a sárgarépa vagy az alma. Sokan rost- és vitaminforrást látnak a lovuknak adott zöldségekben és gyümölcsökben. A lovasok.hu oldalon megjelent cikkben megtalálható a TOP 10 zöldség, gyümölcs, olajos mag és gyógynövény. Ezeket kis mennyiségben biztonságosan lehet a lovakkal etetni, de olvasható figyelmeztetés a veszélyeikről is.

Mit kell tenni, ha „valami por” borítja be növényeinket?

2024.06.23.

A növekedési időszak előrehaladtával ügyelni kell arra, hogy ne jelenjen meg a növényeken fehér vagy szürkésfehér por. Ez ugyanis a lisztharmat. Egy gomba, amely a gyümölcsök, zöldségek és virágok széles skáláját érinti, és bevonja leveleiket, szárukat, virágaikat és súlyos esetekben az egész növényt. Nem szép. És ártalmas.

Partnerhírek
Partner

A lombtrágyázás alapjai

2024.06.21.

A lombtrágyázás valamennyi növénykultúrában elterjedt tápelem-utánpótlási technika. Bár minden termelő hallott már róla, sőt sokan alkalmazzák is, érdemes közelebbről megnézni, hogy valójában mit is jelent, miért van rá szükség, hogyan célszerű kivitelezni.

Partner

InVigor® repcehibridek, a BASF-től

2024.06.19.

A repcetermesztésben tapasztalt folyamatos kihívások ellenére a folyamatok optimalizálásával továbbra is lehet jövedelmezően termeszteni a növényt. Az időjárás extremitásai és a növényvédelem során felhasználható hatóanyagok szűkülő köre révén egyre nagyobb fokú odafigyelésre, precizitásra és elmélyült szakmai ismeretekre van szükség a sikeres repcetermesztéshez. Jó hír, hogy a mögöttünk álló háromhónapos időszakban (2024. június) a repcemag felvásárlási ára 17,5%-ot erősödött a tőzsdepiacokon. Ha a trend kitart, új lendületet kaphat az olajosok között a repce.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás