Novemberben is pörögtek a pályázatokról és a támogatásokról szóló cikkek az Agrárhírek rovatunkban. Ezeket gyűjtöttük össze egy helyre, hogy könnyebben eligazodhassanak benne azok, akiket érdekelnek az agrárpénzek. Többek között írtunk róla, hogy miért mostohagyerek a biogázerőmű Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozásával megszűnhetnek a közvetlen támogatások és arról is, hogy elindultak az innovatív kutatás-fejlesztési programok a Széchenyi István Egyetemen. Jó olvasást a decemberi hírösszefoglalónkhoz!
Miért mostohagyerek a biogázerőmű Magyarországon? A mezőgazdaság képes ellátni magát energiával, ha egy kis segítséget kap hozzá. A magánberuházók napelemparkjai óriási áramtermelésre képesek, és volt már egy nagy beruházási hullám a biogázüzemekkel is. Ezek hőt, metánt és áramot termelnek, a működés mellékterméke pedig a földeken hasznosítható tápanyagként. Átgondolt támogatáspolitikával és üzemtervezéssel még többet érhetnének ezek a létesítmények.
Tisztítottak, növények lesznek a taszári kerozinos tartályok helyén. Megtisztították a taszári légibázis földjét az egykori üzemanyagtárolók helyén, ahol már az 1990-es évek óta szennyezte üzemanyagszivárgás a környezetet. Taszár község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban található. A település határában hamarosan a természet veszi birtokba a taszári repteret ott, ahol korábban két üzemanyagtelep szolgálta ki a közúti és vasúti üzemanyag beszállítását, lefejtését, szétosztását, ugyanitt föld alatti tartályokban tároltak benzint, gázolajat és kerozint.
Mint a mesében: hivatalos, hogy érkezik a 10 milliárd euró az EU-tól, meg nem is
Az Európai Bizottság honlapján megjelent a hír, hogy hazánk támogatási pénzhez jut, igaz, a rendszeres kifizetésekhez végig kell járni a huszonhét mérföldkövet. A pénzügyminiszterek tanácsának mostantól négy hét áll rendelkezésére, hogy jóváhagyja a Bizottság értékelését. A Tanács jóváhagyása lehetővé teszi, hogy Magyarország közel 1 milliárd euró előfinanszírozásban részesüljön a REPowerEU-alapokból. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését szolgáló 27 “szuper mérföldkő” ugyanakkor változatlanul szerepel a felülvizsgált magyar tervben. Ez azt jelenti, hogy a benyújtott kifizetési kérelmet követően addig nem lehetséges kifizetés, amíg Magyarország nem hajtotta végre kielégítően ezeket a szuper mérföldköveket.
Érkeznek az előlegek a gazdálkodóknak
Megkezdődött a 2023. évi agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO) támogatások előlegfizetése. Az AKG-ban csaknem 17 ezer gazdálkodó kapott támogatói okiratot, és az intézkedésbe vont területek nagysága meghaladja az 1,2 millió hektárt. Az ÖKO programban több mint 5500 gazdálkodó nyújthatott be kifizetési kérelmet, és csaknem 275 ezer hektár után igényelhetnek ilyen támogatást a kedvezményezettek. Az AKG felhívás kapcsán külön érdemes kiemelni, hogy csaknem 17 ezer gazdálkodó kapott támogatói okiratot, és az intézkedésbe vont területek nagysága meghaladja az 1,2 millió hektárt. Az ökológiai gazdálkodást támogató kiírások főbb adatait összegezve elmondható, hogy több mint 5500 gazdálkodó nyújthatott be kifizetési kérelmet, és csaknem 275 ezer hektár után igényelhetnek ilyen támogatást a kedvezményezettek.
Ukrajna EU-csatlakozásával megszűnhetnek a közvetlen támogatások
Joachim Rukwied a Német Gazdaszövetség (Deutscher Bauernverband) elnöke figyelemfelkeltően erős nyilatkozatban hívta fel a figyelmet Ukrajna uniós csatlakozásának veszélyeire. Véleménye szerint Ukrajna belépése a családi vállalkozások „kilépését” fogja jelenteni. Miután az Európai Bizottság a múlt héten a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Ukrajnával, Rukwied november 15-én az EU közös agrárpolitikájának (KAP) jövőjéről tartott sajtótájékoztatón figyelmeztetett ennek a lehetséges lépésnek az agrárgazdasági következményeire. Rámutatott arra, hogy Ukrajna óriási agrárpotenciállal rendelkezik, valamint hogy az országban működő gazdaságok mérete többszöröse egyes EU-tagországok átlagos üzemméretének. Így a befogadás azt jelentené, hogy egy olyan agráróriást integrálnának az EU-ba, amely más struktúrákkal rendelkezik, egészen a több 100 ezer hektáros gazdaságokig. Ennek következményeként egy olyan Közös Agrárpolitika, amelynek Ukrajna is része lenne, megvalósíthatatlan, hacsak nem a jelenlegi uniós országok gazdaságainak a rovására történik majd.
Nőként a szaktanácsadásban: könnyű bejutni és kiesni is
Balázsik Zsófia agrár-szaktanácsadó arról beszélt, hogy nőként könnyen be lehet jutni az agrárszakmába, de a bentmaradáshoz nagyon sokat kell tenni a jellemzően férfiak által uralt ágazatban. Kiemelte, hogy számtalan nehézséggel találkozott a pályafutása során, de akadályok nélkül kevésbé volna értékes az az út, amit az ember bejár az élete folyamán. Ezeket pedig egy percig sem bánja, hiszen hosszú távon minden pillanatnyi negatívum inkább csak építette őt.
Megérkezett a bejelentés a Széchenyi Kártyáról
Nagy Márton miniszter elmondta: 2024-ben is rendkívül kedvező kamattal lesz elérhető a Széchenyi Kártya a kkv-knak. A gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a Széchenyi Kártya Program termékei továbbra is változatlan, rendkívül kedvező feltételekkel lesznek elérhetők a kkv-k számára – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM). Ez azt jelenti, hogy jövőre is a 2023-ban érvényes feltételek és termékstruktúra maradnak érvényben. A Széchenyi Kártya Program 2024-ben is a futamidő végéig fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat mellett biztosít forrást a magyarországi kkv-k számára.
A Széchenyi Kártya Program már több mint két évtizede segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási szükségleteinek kielégítését. A kormány határozata szerint mintegy 1400 milliárd forintnyi kötelezettségvállalásra nyílik lehetőség a következő időszakban.
Összesen 12 fiatal kapott ösztöndíjat a Magyarok Kenyere programban
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében több mint egy évtizede sok ezer határon inneni és túli magyar gazda segíti évről-évre a rászoruló családokat. Ezek mellett a program szervezőjévé és közvetítőjévé kíván válni az agráriumon belüli szakmai együttműködéseknek, az információ és a tudás áramlásának. Ezen célok mentén első alkalommal hirdették meg tehetséges magyar fiatalok boldogulását segítendő a „Magyarok Kenyere a Jövőért” ösztöndíjprogram, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) támogatásával.
Az eddig elért eredmények arra sarkallnak és köteleznek minden közreműködőt, hogy még nagyobb erőket mozgósítson a program fejlesztéséért, bővítéséért és kiterjesztéséért – írta a NAK. Első évében az ösztöndíjprogram 12 fiatalnak nyújt anyagi támogatást a fejlődéshez, köztük öt kárpátaljai, két erdélyi és öt anyaországi hallgatónak, illetve fiatal gazdálkodónak. Az ösztöndíjakat jelképező támogatói okiratokat 2023. október 30-án Budapesten, a Parlamentben adták át.
Beépítette az Államkincstár a MEPAR legfrissebb adatait az Egységes Kérelem, az MKR és a mobilGAZDA felületekbe
A Magyar Államkincstár arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a 2023. évi egységes kérelmek feldolgozása során a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer legfrissebb adatainak beépítési folyamatában, a kérelemben megadott egyes táblák az eredetileg megjelölt fizikai blokkhoz képest új blokkba kerültek át. Továbbá egyes esetekben több résztáblára válhattak szét, melyek különböző azonosítójú blokkokban lesznek elérhetőek. Az átállás 2023. október 2. és 9. között megvalósult, ezért az Egységes Kérelem, az MKR beadó-felülete, valamint a mobilGAZDA alkalmazás újra korlátozás nélkül érhető el.
Az ugaroltatás és a vetésváltás új szabályaira is figyelni kell a 2024-es vetési tervek elkészítésénél
Az Európai Unió tagállamainak nincs lehetőségük rá, hogy gazdálkodóiknak átmeneti mentességet biztosítsanak a vetésváltás és a nem termelő területek kijelölésének új szabályai alól. Ezért jövőre életbe lépnek a jóváhagyott magyar KAP Stratégiai Tervben foglalt szabályok. A termelőknek így már a szigorúbb szabályok alapján kell megtervezniük a jövő évi vetést, amiben segítségükre lehet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített kiadvány is.
Elindultak az őszi vetések, és a legtöbb gazdaságban már formálódnak a jövő évi vetéstervek is. A termelők részéről a korábbiaknál is nagyobb körültekintést igényel ez a feladat, hiszen a jövő évtől életbe lépnek az új Közös Agrárpolitika vetésváltásra és a biológiai sokféleség megőrzésére – köztük az ugaroltatásra – vonatkozó szabályai.
Hatalmas 3 milliárdos fejlesztést adtak át Gyermelyen, 40 ezer tonnás gabonatároló rendszer épült
Közel 3 milliárd forintból épült meg az a 40 ezer tonnás gabonatároló rendszer, mely a növekvő őrlési kapacitást szolgálja a Gyermelyi Zrt. központjában. Az automata ki- és betárolást, tisztítást, szellőztetést biztosító új tárolórendszer jelentősen növeli a gabonatároló kapacitást. A 4 silóból álló gabonatároló rendszer egy nagy kapacitású, modern technológiájú üzemegység, melyet egy hőmérsékletfelügyelő rendszerrel ellátott PLC vezérlés irányít. Az új beruházást követően az éves őrléshez szükséges búza közel kétharmadát tudja a vállalat a telephelyén tárolni.
A betárolás és a termékforgatás kapacitása 200 t/óra. Az automata termékforgatás közben a tisztítást és a szellőztetést is elvégzi a rendszer. A tisztítás során képződő hulladék külön tartályokba kerül, ahonnan automatikusan autóra üríthető.
Jogszabályi szigorítások, de könnyítések és új pályázatok is jelentenek most izgalmat a szőlészeknek-borászoknak
A szőlő-és borágazat helyzetéről, az új borjogi szabályokról és a szőlészeket és a borászokat érintő agrártámogatási pályázatokról tartott előadást Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Soltvadkerten, a XIV. Márton-napi újbor ünnep alkalmából rendezett eseményen.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az idén a becsült 4,1 millió mázsa szőlőtermésből 2,8-2,9 millió hektoliter bor készülhet, amelyből közel 1,4 millió hektolitert a Kunsági borvidéken állítanak elő. Ehhez a borvidéken az idei esztendőben 19.400 hektárról szüreteltek a gazdálkodók, több mint 1,9 millió mázsa szőlőt betakarítva. Feldman Zsolt emlékeztetett: Az EU-ban az idei évben is az 5 éves átlag alatt maradt a termésmennyiség, amelyből várakozások szerint 165 millió hektoliter bor készül.
Nagyon fontos, mivel takarják a parlagot a gazdák, a fajlista segít a döntésben
Módosulnak 2024-ben a HMKÁ 8-ban elszámolható, talajtakarással rendelkező parlagterületek feltételei. Ezért a gazdálkodóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a vetésváltási szabályokra. Ezzel kapcsolatban 2023 őszén a gazdálkodók számára kiemelt fontosságú kérdés, hogy jövőre mely területek számítanak majd HMKÁ 8-ban elszámolható, talajtakarással rendelkező parlagterületnek. Fontos, hogy a jövő évi vetéseiket úgy tervezzék meg, hogy azok megfeleljenek HMKÁ 7 szerinti vetésváltási, valamint a HMKÁ 8 szerinti nem termelő terület szabályoknak.
Az Európai Bizottság a jövőre nézve nem látja szükségesnek, hogy a gazdálkodók parlagterületeiken élelmiszercélú növénykultúrákat termelhessenek, és azokat egyidejűleg HMKÁ 8-ba is beszámíthassák. Ezért fontos, hogy a gazdálkodók a jövő évi vetéseiket úgy tervezzék meg, hogy azok megfeleljenek HMKÁ 7 szerinti vetésváltási, valamint a HMKÁ 8 szerinti nem termelő terület szabályoknak.
A részteljesítéseket elérő gazdák is kaphatnak AÖP-kifizetést
Még az idei évben bevezeti az Agro-ökológiai Programban (AÖP) vállalt gyakorlatok részleges teljesítése esetén alkalmazandó sávos kifizetési rendszert az Agrárminisztérium. Az idén útjára indított AÖP-ben a gazdálkodó teljes gazdaságával vesz részt, és a támogatásra teljes mezőgazdasági területe után akkor jogosult, ha a program feltételeit teljesíti. Azonban az első kérelmezési és kérelemfeldolgozási tapasztalatok rámutattak, hogy a programban vállalt kötelezettségeket csak részben teljesíteni képes termelők esetében is helye lehet kifizetésnek.
A bevezetőkben leírtak miatt az Agrárminisztérium úgy döntött, hogy a részleges teljesítésekre sávos kifizetési rendszert dolgoz ki, amit az Európai Bizottsággal sikerült úgy jóváhagyatnia, hogy az már a 2023-ban benyújtott kérelmekre is alkalmazható legyen.
Befejeződött a kistelepülések fontos fejlesztési programja, új támogatás jön
A LEADER program a vidékfejlesztési támogatáspolitika egyik fontos elemeként hosszú évek óta szolgálja a vidéki Magyarország fejlődését. A Vidékfejlesztési Program lezárásához közeledve a 2014-ben kezdődött jelenlegi LEADER program is zárul. A helyét átveszi a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terven alapuló új kezdeményezés. A következő években országosan összesen 105 elismert Helyi Akciócsoport vehet részt a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv LEADER programjának megvalósításában.
Nagy István agrárminiszter a témával kapcsolatban arról beszélt, hogy a támogatási eszközrendszer a LEADER Helyi Akciócsoportok lelkiismeretes munkáján nyugszik, amelyek működése jelenleg is biztosított, és az Irányító Hatóság már dolgozik az új időszak forrásait biztosító szabályok kialakításán. A Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló, vagyis még a jelenlegi ciklushoz kötődő LEADER fejlesztési források kapcsán kiemelhető, hogy 2023. november 2-ig mintegy 64 milliárd forint összegben történt kötelezettségvállalás, ami több mint 13 ezer – a legkülönbözőbb típusú fejlesztéshez kapcsolódó – támogatott kérelmet jelent.
Helyi élelmiszer-előállítás és értékesítés: könnyít az agrártárca
Az agrártárca kiemelten támogatja a hazai kistermelőket, és ennek érdekében könnyíti a kis mennyiségű élelmiszer-előállítás, valamint -értékesítés higiéniai feltételeit – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban reneszánszukat élik a helyi termelői piacok, a kézműves termékek ugyanis egyre keresettebbek a vásárlók körében.
Jelenleg országosan 321 termelői piac működik, és már több mint 23 ezer ember foglalkozik őstermelői tevékenységgel – tette hozzá. Kifejtette, a rövid ellátási lánc a felelős és környezettudatos vásárlás alapja.
A felmérések szerint az árérzékenység mellett ma már a fenntarthatóság az egyik legfontosabb szempont az élelmiszer-vásárlásban. A rövid ellátási láncok lehetővé teszik a termékek gyors és hatékony szállítását a termelőtől a fogyasztóig. Ennek eredményeképpen a gazdálkodók képesek gyorsan reagálni a piaci változásokra, és versenyképesebb árakat kínálnak a fogyasztóknak.
A nehéz helyzet ellenére az agrárvállalkozók a legmegbízhatóbb adósok
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Budapesten, az OMÉK-on rendezett panelbeszélgetésen kiemelte, hogy a kkv-kat nem hagyhatja magára a gazdaságpolitika, mivel a szektor támogatott hitelek nélkül rendkívül nehéz helyzetbe kerülne. A KAVOSZ már több, mint 10 éve együttműködik az Agrárminisztériummal és a Széchenyi Kártya Program kiterjesztésével a magyar mezőgazdaság számára is elérhetővé tették a hiteleket. Elhangzott, hogy a nehézségek ellenére az agrárvállalkozók a legmegbízhatóbb hitelfelvevők közé tartoznak.
A KAVOSZ a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös projektje, és a nevét is e két szervezetről kapta. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron rendezett pódiumbeszélgetésen Krisán Lászlóval, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója és Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára mondott el részleteket az agrárium helyzetéről és a gazdálkodók pénzügyi lehetőségeiről.
