Módosulnak 2024-ben a HMKÁ 8-ban elszámolható, talajtakarással rendelkező parlagterületek feltételei. Ezért a gazdálkodóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a vetésváltási szabályokra. Ezzel kapcsolatban 2023 őszén a gazdálkodók számára kiemelt fontosságú kérdés, hogy jövőre mely területek számítanak majd HMKÁ 8-ban elszámolható, talajtakarással rendelkező parlagterületnek. Fontos, hogy a jövő évi vetéseiket úgy tervezzék meg, hogy azok megfeleljenek HMKÁ 7 szerinti vetésváltási, valamint a HMKÁ 8 szerinti nem termelő terület szabályoknak.
Az Agrárminisztérium közleménye szerint az Európai Bizottság a jövőre nézve nem látja szükségesnek, hogy a gazdálkodók parlagterületeiken élelmiszercélú növénykultúrákat termelhessenek, és azokat egyidejűleg HMKÁ 8-ba is beszámíthassák. Ezért fontos, hogy a gazdálkodók a jövő évi vetéseiket úgy tervezzék meg, hogy azok megfeleljenek HMKÁ 7 szerinti vetésváltási, valamint a HMKÁ 8 szerinti nem termelő terület szabályoknak.
Parlagon hagyott terület az tekinthető, amelyen január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be, illetve amelyen kizárólag tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást végezhetnek a gazdálkodók. A növényvédőszer-használat sem megengedett a már a zöldítésben alkalmazott ökológiai jelentőségű területek (EFA) gyakorlatához hasonlóan.
A talajtakarás fontossága
A HMKÁ 8-ban elszámolható parlagterületnek valamilyen talajtakarással kell rendelkeznie a pihentetési időszak alatt. A parlagterületen a talajtakarásnak a talaj szempontjából leghasznosabb módja a vetett/telepített talajtakaró növényzet. A gazdálkodók számos növény közül választhatnak, melyek közül sok önmagában is elfogadott takarónövényként szolgálhat, míg néhány csak más növényekkel együtt.
Például a fehérvirágú édes csillagfürt, a lucerna és még sok más növény önmagában is vethető takarónövénynek, míg a tarlórépa, a takarmányrépa és a csicsóka csak más növényekkel együtt alkalmazható.
A keverékek választéka
A gazdálkodók április 15-ig vethetnek vagy telepíthetnek méhlegelő vagy vadvirágos keveréket, amelyek közül sok már az AKG-ból is ismert. Új elemként bevezetik a vadvirágos keveréket a biodiverzitás és az ízeltlábúak életterének kiterjesztése érdekében. A gazdálkodók a tarlómaradványokat és a spontán megjelenő zöld növényzetet is meghagyhatják, azonban kaszálással vagy szárzúzással meg kell akadályoznia a virágzást.
Fontos kiemelni, hogy a HMKÁ 8 keretében elszámolt parlagon hagyott területeken tilos növényvédő szert alkalmazni, beleértve a csávázott vetőmagot is. Ezen területeken a termeléshez kötött támogatás nem vehető igénybe a tárgyévben – írták.
