Sok támogatást kapnak a cégek az idén, folyamatosan érkeznek az agrárpályázatok 2024-ben. Ezért is fontos átnézni, milyen, a támogatásokról szóló hírt hoztunk februárban a weboldalunkon. Megírtuk, hogy van egy ágazat, ahová dől a pénz az Európai Unióból, szereplői mégis aggódnak. Arról is beszámoltunk, hogy 450 milliárd forint fejlesztési támogatásra pályázhatnak a kis- és középvállalkozások. Hírül adtuk, hogy a Nébih keresi meg az érintett gazdálkodókat az eGN-adategyeztetés miatt és azt is, hogy közeledik az állattartó telepek fejlesztéséhez köthető pályázat megjelenése.
Sok támogatást kapnak a cégek az idén, folyamatosan érkeznek az agrárpályázatok. Az aszály, az infláció és a vámmentes ukrán termények okozta piaci kihívások rendkívüli körülményeket teremtettek a mezőgazdaságban, ezért 2027-ig mintegy 2900 milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési forrás felhasználását nyitjuk meg a vidék számára – jelentette ki dr. Nobilis Márton az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára Nagyvázsonyban egy gazdafórumon.
Az államtitkár szerint a 2024-től induló támogatási időszak céljai között szerepel, hogy továbbra is kiszámítható módon álljanak a gazdálkodók rendelkezésére a jövedelempótló támogatások, kiemelt figyelmet kap a minőségi élelmiszerek előállításának támogatása, a megváltozott piaci viszonyokhoz történő alkalmazkodás segítése, a hozzáadott értéket teremtő és hatékonyságnövelő beruházások ösztönzése, és többek között az állatjóléti feltételek javításának ösztönzése.
Köszönőviszonyban sincs a valósággal a minisztérium agrártámogatási számítása a gazdák szerint
Az állattartók és a növénytermesztők szerint a szerb mezőgazdasági minisztérium agrártámogatási számítása teljesen irreális. Azt mondják, az elv, amely alapján az illetékesek kiszámolták, hogy a szubvenciók fedezik a búza előállítási költségeinek a 46, a kukoricatermesztés 40, illetve a napraforgó-termesztés 50 százalékát, valamint a tejtermelés költségeinek a 74 százalékát, köszönőviszonyban sincs a valósággal. Milija Palamarević tejelő szarvasmarhatartó szerint a 65 dinárért eladott tejből származó bevételt a „tehén a táplálékkal megeszi”. A többi kiadást a literenkénti 19 dináros tejprémiumból és a fejőstehenek után járó állami támogatásból kellene kigazdálkodni.
Biztosítani szükséges a vízkészletek hosszú távú megőrzését
A hazai agrártámogatási rendszer egyik meghatározó alapeleme a termeléshez kötött támogatások rendszere. Mivel ez a támogatási rendszer egyik legcélzottabb beavatkozástípusa, számos tagállam és számos ágazat esetében bír kiemelkedő jelentőséggel. A támogatások 2023-ban indult rendszerének fontos újdonsága, hogy a jogcímeket érintően több változtatás is megjelent. Az egyik ilyen a vízkészletek megőrzésére vonatkozik.
Egyes növénytermesztési és állattenyésztési ágazatokban elérhető jogcím fenntartását – a korábbi időszakhoz képest – sokkal szigorúbb feltételekhez kötötte az Európai Bizottság. Ezek közül az egyik fontos elem arra vonatkozik, hogy – egyes előzetesen meghatározott jogcímek esetében – a Víz Keretirányelvvel való összhang megteremtését biztosítani kell.
Van egy ágazat, ahová dől a pénz az Európai Unióból, szereplői mégis aggódnak
Rekordösszegű, a mezőgazdasági szektor teljes kibocsátásának negyedét kitevő 1300 milliárd forint támogatást kaptak tavaly a válság eddigi legnehezebb évét zárt gazdák, akik 2024-től a gyorsuló koncentrációtól is tartanak. A szektort finanszírozó banki szakemberek viszont már derűlátóbbak. Árnyalja azonban a képet, hogy a jelenlegi nehéz piaci és hitel-környezetben az agrár kis-, középvállalkozások (kkv) többsége nem fejleszt. Ám így aligha tudnak megfelelni a versenyképességi, nyereségességi kihívásoknak, az EU-s fenntarthatósági elvárásoknak.
A hazai élelmiszer önállóságáról, Ukrajnáról és az érkező támogatásokról is beszélt Nagy István
Nagy István agrárminiszter szerint Ukrajna esetleges felvétele az Európai Unióba rosszul van előkészítve, sok kárt okozhat a gazdáknak és veszélyeztetné az európai termelők megélhetését. A magyar kormány 2024-ben is megvédi Magyarország élelmiszer-szuverenitását és a magyar gazdák érdekeit – jelentette ki a politikus egy internetes közösségi oldalra feltöltött videós bejegyzésben. Úgy fogalmazott, hogy ez stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt fontosságú. A támogatásokról is szólt.
Reményt hoz a tavasz: megérkeznek az első beruházási pályázati felhívások
Az Agrárminisztérium idén kiírandó pályázatairól, az elbíráláskor hangsúlyosabban értékelt vállalásokról és a beruházásokat segítő intézkedésekről is beszélt Feldman Zsolt a dél-dunántúli élelmiszeripari vállalkozásokat és a kapcsolódó szervezeteket összefogó iFood Élelmiszer Klaszter szakmai programján. A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár jelezte: csak az élelmiszer-és takarmányfeldolgozók számára 200 milliárd forint keretösszegű pályázati csomag készül.
A Somogy vármegyében, a Marcali járásban, Kéthelyen tartott programon a politikus elmondta, hogy 10-15 százalékkal magasabb támogatási intenzitásban bízhatnak a fiatal mezőgazdasági termelők, a termelői együttműködések és a gazdaságátadásban részt vevő gazdálkodók is, valamint az ökogazdálkodók és a termelői együttműködések beruházásai.
Biztosítani kell, hogy versenyképes maradjon az agrár-élelmiszeripari ágazat
Az Európai Uniónak biztosítani kell, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképes maradjon, ugyanakkor tisztességes jövedelmet biztosítson az összes gazdálkodó, kis- és középvállalkozás számára. Azért is fontos ez, hogy a szektor vonzó maradjon a gazdálkodók következő generációja számára – jelentette ki Maros Sefcovic uniós biztos a franciaországi Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
A fenntartható és méltányosan javadalmazott uniós mezőgazdaságról szóló vitában a szlovák Maros Sefcovic elmondta: Európa büszke lehet agrár-élelmiszeripari ágazatára, amely nem csak 450 millió európai és több millió Európán kívüli számára garantálja a jó minőségű élelmiszert. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, az erőforrások növekvő szűkössége, az ársokkok és az egyre élesebb verseny által jellemezhető globális piac óriási hatást gyakorol az agrárágazatra és a vidéki közösségekre.
Pénz jöhet: 450 milliárd forint fejlesztési támogatásra pályázhatnak a kis- és középvállalkozások
A második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Plusz programon keresztül – jelentette be közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az európai uniós és hazai társfinanszírozásban megvalósuló vállalkozásfejlesztési programokat a közelmúltban felülvizsgált és elfogadott kkv-stratégia alapozza meg. Az NGM azt ígéri, hogy a lehető legrövidebb időn belül ki fogja írni a pályázatokat a mikro-, kis- és középvállalkozások számára.
A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy ezen forrás túlnyomó része még idén a gazdaságba kerüljön, ehhez a megfelelő intézményrendszer készen áll. A vállalkozók egyebek mellett az MFB pontokon keresztül pályázhatnak majd, illetve a kormány vállalkozásfejlesztési ügynöksége, azaz az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. nyújt segítséget – közölték.
A Nébih keresi meg az érintett gazdálkodókat az eGN-adategyeztetés miatt
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) eGN rendszerébe 2024. február 15. éjfélig lehetett feltölteni a gazdálkodási naplókat. Több mint 100 ezer gazdálkodó, több mint 10 milliónyi adatot rögzített a rendszerben határidőre. A következő napokban a hivatal egyedileg, elektronikus úton keresi meg azokat az érintetteket, akiknél a beadott adatok alapján további adategyeztetésre van szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az eGN-ben történő ellenőrzésére március 14-ig lesz lehetőség.
Az érintetteket arra kéri majd a hivatal, hogy lépjenek be a rendszerbe, és ellenőrizzék a gazdálkodási naplójukban szereplő adatokat, az esetleges hiányosságokat pedig pótolják. Kiemelten fontos, hogy a választott támogatási programnak megfelelő adatok szerepeljenek az adatbázisban, például a támogatási jogcímek, míg az AKG és az ÖKO programok esetén tápanyaggazdálkodási terv és megfelelően kitöltött permetezési napló is legyen feltöltve a rendszerben.
Közeledik az állattartó telepek fejlesztéséhez köthető pályázat megjelenése
A várhatóan tavasszal megjelenő, az állattartó telepek fejlesztéséhez köthető pályázatokkal kapcsolatban érdemes megismerni a részleteket. Az információk 2024. februárjában bővültek, ezeket az EMVA összeszedte, illetve párhuzamba állította a két várható intézkedés közti különbségeket, valamint az új elemeket kiemeltük. Az idei kiírásban számos újítást fogalmaztak meg a korábbi években megismert pályázatokhoz képest.
A várhatóan 2024. márciusában megnyíló pályázat legfeljebb 15 millió euró vissza nem térítendő támogatást kínál. Az állattenyésztési ágazat széleskörű problémái között szerepelnek az elavult létesítmények, régi technológiák és a magas termelési költségek. Ezek megoldására szolgál az Állattartó Telepek Fejlesztése pályázat, amelynek célja a versenyképesség javítása, az innovatív, környezetkímélő technológiák terjedése, a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságainak megerősítése és a foglalkoztatás növelése. A pályázat lehetőséget biztosít új állattartó telepek létrehozására is a Vidékfejlesztési Program keretében.
33 ezernél több gazdának érkezett meg 42 milliárd forint az egységes kérelmekhez kapcsolódóan
A tavalyi egységes kérelmekhez kapcsolódóan több mint 33 ezer gazdálkodónak összesen 42 milliárd forintot fizetett már ki ebben az évben is a Magyar Államkincstár – mondta a Bács-Kiskun vármegyei Lajosmizsén, egy szakmai rendezvényen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A politikus az egységes kérelmekhez kapcsolódó jelentős összegű kifizetésekkel kapcsolatban megemlítette, hogy nem csak a gazdálkodóktól követelt meg jelentős mértékű alkalmazkodást a tavaly elindult új feltételrendszer.
Az államtitkár említést tett arról is, hogy az agrártárca a kisebb és a nagyobb vállalkozások számára külön beruházási felhívások előkészítésén dolgozik. Ezek kedvezőek lesznek a kisebb üzemek számára, mert nem kell majd a nagyvállalatokkal versenyezniük. Az év során folyamatosan meghirdetett pályázatok biztosítják majd, hogy az érintettek az elmúlt évek gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak.
