Az állattartók és a növénytermesztők szerint a szerb mezőgazdasági minisztérium agrártámogatási számítása teljesen irreális. Azt mondják, az elv, amely alapján az illetékesek kiszámolták, hogy a szubvenciók fedezik a búza előállítási költségeinek a 46, a kukoricatermesztés 40, illetve a napraforgó-termesztés 50 százalékát, valamint a tejtermelés költségeinek a 74 százalékát, köszönőviszonyban sincs a valósággal.
A szerbiai Szabad Magyar Szó anyagát szemléztük. Milija Palamarević tejelő szarvasmarhatartó szerint a 65 dinárért eladott tejből származó bevételt a „tehén a táplálékkal megeszi”. A többi kiadást a literenkénti 19 dináros tejprémiumból és a fejőstehenek után járó állami támogatásból kellene kigazdálkodni.
A tejtermelés támogatásának számítása a gyakorlatban
Ha, kiszámoljuk, hogy egy tehén 18 liter tejet ad, akkor a tejprémiumból a jószágtartónak évi 125.000 dinár bevétele származik. Ehhez kell hozzáadni a fejőstehenek után járó 40.000 dinár szubvenciót, ami összesen 165.000 dinár. Ebből az összegből kellene kifizetni a villanyszámlát, ami igencsak nagy költség, az állatorvosi szolgáltatásokat, a jószágok gyógykezelését és egészségi állapotuk követését, a gépek és épületek amortizációját, a fertőtlenítő szereket és számos más költséget – magyarázta Palamarević.
Hozzátette, 10 tehén esetén a költségekbe bele kell számítani három üsző felnevelését, amelyeknél az első ellésig és a tejhozam beindulásáig három év telik el. Kiemelte, hogy a marhatartók annak is örülnének, ha az állami támogatás a költségek már csak 30 százalékát is lefednék, a 74 százalékról nem is beszélve.
Szerinte Jelana Tanasković agrárminiszter tisztában van a pontos számítással, de a televízióban egy teljesen más mesét mesél.
Nedeljko Savić, a Stig gazdaegyesület elnöke szerint köszönőviszonyban sincs a valósággal az a számítás, amit a szántóföldi növények támogatásával kapcsolatosan közölt a mezőgazdasági minisztérium.
A szerb gabonahelyzet a támogatások vonatkozásában
Elképzelhető, hogy búzatermesztés támogatásának a mértéke egyszer a jövőben eléri majd az előállítási költségek 46 százalékát, de pillanatnyilag a minisztériumnak ezen számítása nem valóságos – magyarázta Savić.
Hozzátette, a Stig egyesület számításai szerint, ha az e-agrar regiszterbe bejegyzett hektárok alapján számolnak, akkor a szubvenció átlagban a búzatermesztés költségeinek 1,5 százalékát fedezi.
Rámutatott, hogy a búza őszi vetése hektáronként mintegy 170.000 dinárba került, a támogatás pedig ebben a pillanatban 18.000 dinár, amihez még hozzá kell adni a visszaigényelt jövedéki adót, ami a hektáronkénti száz liter üzemanyag esetében 5000 dinárt jelent.
Hozzátette, a földműveseknek idén nem volt pénzük deklarált vetőmagot vásárolni – melynek kilogrammonkénti ára 60 dinár – mivel állami támogatásra sem volt még ígéret, ezért a „padlásról származó” merkantil búzát vetettek, amelynek igaz, hogy kisebb lesz a hozama, de annak csak 18 dinárba kerül kilogrammja – írta a cikk.
