A tavalyi egységes kérelmekhez kapcsolódóan több mint 33 ezer gazdálkodónak összesen 42 milliárd forintot fizetett már ki ebben az évben is a Magyar Államkincstár – mondta a Bács-Kiskun vármegyei Lajosmizsén, egy szakmai rendezvényen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A politikus az egységes kérelmekhez kapcsolódó jelentős összegű kifizetésekkel kapcsolatban megemlítette, hogy nem csak a gazdálkodóktól követelt meg jelentős mértékű alkalmazkodást a tavaly elindult új feltételrendszer.
A változások követése a végrehajtásban közreműködő intézményrendszernek is komoly feladatokat jelent, de a kifizetések összege, időarányos teljesítése az előző évhez, vagy akár a 2014-ben induló támogatási ciklushoz viszonyítva is tartja a szintet – fogalmazott Feldman Zsolt az Agrárminisztérium közleménye szerint.
Arról is beszélt, hogy az első pályázatok hamarosan megjelennek. A kiírások a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában azoknak a beruházásoknak a támogatására helyezik a hangsúlyt, amelyeknél igazolást nyer azok hozzáadott értéke. Emellett a beruházó vállalkozás tartós értékesítési vagy beszerzési kapcsolatokat tart fenn üzleti partnereivel és érdemben lép a digitalizációs megoldások használata érdekében. A pályázati rendszer mintegy 2900 milliárd forint hatékony felhasználását hivatott segíteni.
Külön a kicsik és a nagyok
Az államtitkár említést tett arról is, hogy az agrártárca a kisebb és a nagyobb vállalkozások számára külön beruházási felhívások előkészítésén dolgozik. Ezek kedvezőek lesznek a kisebb üzemek számára, mert nem kell majd a nagyvállalatokkal versenyezniük. Az év során folyamatosan meghirdetett pályázatok biztosítják majd, hogy az érintettek az elmúlt évek gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak.
Feldman Zsolt előadásában kitért a gazdálkodóktól elvárható alkalmazkodási képességre és készségre is. A piac által diktált változásokat szükséges követni, aki ezt nem teszi meg időben, lemarad: ma már nem lehet a 20-30 évvel ezelőtti módon gazdálkodni – fogalmazott.
A szántóföldi növénytermesztésben a hatékonyságjavítás, az inputanyagokkal való tudatosabb gazdálkodás, a technológiai fegyelem, vagy éppen a rosszabb területeken alacsonyabb inputköltséggel járó, kevéssé intenzív termesztési technológiák alkalmazása lehet előrelépés azoknak, akik azon termények előállításával foglalkoznak, amelyek az Európai Unión kívül érkezve alacsony áraikkal erős versenyt teremtenek.
Változások és újdonságok
A hagyományos termelési szerkezetben a prémium minőségű, egészséges, a táplálkozásban növekvő felhasználású speciális fehérje- vagy rosttartalmú gabonák piacilag stabil pontot jelenthetnek. A termelési szerkezet differenciálása is hozzájárulhat a hatékony gazdálkodáshoz. A széles körben termesztett öt fő kultúrnövényen kívüli alternatív szántóföldi kultúrák – cirok, köles, olajlen, pillangós virágúak, szója, mák, rozs, tritikálé – termesztésbe vonása lehet a jövő egyik útja – tette hozzá.
Az agrártárca a beruházások finanszírozását új eszközökkel is segíti. Tervezzük a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatköltségek elszámolhatóságát vagy például megteremtjük a biztosítékmentes előlegfinanszírozás lehetőségét a pályázati rendszerben, ami a kisebb- és közepes gazdaságok számára jelenthet nagy segítséget – közölte Feldman Zsolt.
