Permafroszt az a föld, amely legalább két évig folyamatosan fagyott állapotú. Vannak olyan bajnokai ennek a kategóriának, amelyek már több száz, sőt több ezer éve vannak megdermedve. Ebben a típusát tekintve homokban, földben vagy sziklában –ami akár az óceán alatt is meghúzódhat – óriási mennyiségű szerves anyag található, ami felolvadáskor fel- és kiszabadulhat, például üvegházhatású gázok formájában. Ez egyfajta ördögi kört eredményez: a globális felmelegedés felolvasztja a permafrosztot, ami miatt olyan gázok szabadulnak fel, amelyek gyorsítják a globális felmelegedést – és így tovább.
Mélységét tekintve a permafroszt lehet pár méteres, de akár egy kilométeres is – számolt be róla az amerikai Nyersanyagvédelmi Tanács (NRDC). Van, hogy egybefüggően, masszív területeken helyezkedik el, például a sarki tundrán, de kisebb részeket is fedhet hegytetőkön vagy -oldalakon. A nagyobb szárazföldi résszel rendelkező északi féltekén a talaj negyede permafroszt: Kanadában, Grönlandon, Szibéria északi részén vagy a Jeges-tenger legalján is van belőle. A déli félgömbön az Andokon található, vagy Új-Zélandon a Déli-Alpokban – írta a Greenfo.
Hatalmas terület fagyott
Az északi féltekén több mint 23 millió négyzetkilométernyi permafroszt van, ami nagyjából annyi, mint az Egyesült Államok, Kanada és Kína területe együtt. Ez azonban, ahogy az amerikai Nemzeti Hó és Jégadatközpont (NSIDC) felhívta rá a figyelmet, folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan húzódik össze az úgynevezett krioszféra. Ez a permafroszt mellett a havat, a jeget, tengeri jeget, a gleccsereket, a jéghegyeket és -táblákat foglalja magába. Mindez kihat a klímára, a tengerszintre és a rendelkezésre álló vízre, ezzel együtt pedig az emberek, növények és állatok életére is. Mivel a sarki melegedés kétszer gyorsabb, mint a mérsékeltebb övezetekben zajló, a kis hőmérsékletváltozásokra is érzékeny permafroszt gyorsabban olvad, mint amire eredetileg számítottak a szakemberek. Ha a Föld 2°C-kal az iparosodás előtti szint fölé melegszik, akkor becslések szerint a permafroszt 40 százaléka eltűnik.
A talajjal és az épületekkel is gondok vannak
Az üvegházhatású gázok felszabadulása nem az egyetlen káros következmény: a Columbia Climate School az olvadás talajproblémákhoz is vezethet, a földcsuszamlás, parti erózió vagy áradás pedig károkat okozva az épületekben és az infrastruktúrában. Alaszkában, Grönlandon, Kanadában és Oroszországban épületek süllyedtek el vagy omlottak össze emiatt. A Guardian például arról számolt be, hogy a 175 ezer fős oroszországi Norilszk épületeinek 60 százaléka sérült meg a permafroszt felengedése miatt, és ezek tizedét már el is hagyták lakói. Mivel nem átmeneti károsodásról van szó, az újjáépítés is rendkívül nehézkes.
Egészségügyi következmények
Az ökológiai és társadalmi tényezőkön túl komoly egészségügyi következményei is lehetnek a permafroszt felolvadásának. Mivel a hideg, sötét és alacsony oxigéntartalmú közegek hozzájárulnak a mikroszkopikus sejtek túléléséhez, bizonyos organizmusok több ezer évig élhetnek jégbe fagyva. Így befagyott vírusok, gombák és baktériumok szabadulhatnak fel és válhatnak aktívvá, majd terjedhetnek el, például a vízáramba kerülve az olvadó jég eredményeként. Egy 2016-ban felolvadt rénszarvastetem, amelyről utólag kiderült, hogy az elpusztult állat lépfenés volt. Több tucat embert betegített meg, egy gyermeket és több ezer rénszarvast pedig el is pusztított az oroszországi Jamal-félszigeten. Alaszkában az 1918-as spanyolnátha vírusát találták meg épségben konzerválódott emberi tetemekben, és még 40 ezer éves férgek is képesek voltak újra életre kelni a kiolvadás után.Egyelőre nincs tudományos megegyezés arról, milyen hatása lehet az ősi vírusok és betegségek „feltámadásának”, de egy biztos: bármennyire is filmvászonra illő, hogy Szibéria egy eldugott térségében a permafroszt felengedése után egy 3 ezer éve élt helybéli herceg sírját fedezték fel, ez a közelében sincs azokhoz a drasztikus változásokhoz, amelyekre fel kell készülni ennek a komoly rizikókat hordozó folyamatnak a hatására – írta a chikansplanet.blog.hu.
