Nem számít az ár, örüljünk, ha egyáltalán lesz alma

Az alma ugyan eddig nem drágult meg jelentősen, de a termesztők már kongatják a vészharangot. A költségek emelkedését nem tükrözik a termelői árak, ez pedig visszaveti a gazdálkodási kedvet. A magas energiaárak miatt a betárolt mennyiség – várhatóan – jelentősen csökken, ezért jövőre akár almahiány is kialakulhat a piacon.

A tavalyról idénre 25-30 százalékkal, öt év alatt pedig 60-80 százalékkal emelkedő termelési költségek szinte semmilyen szinten nem köszönnek vissza a termelői árak növekedésében, ezért a termelői veszteségek elkerülése érdekében a nyomott értékesítési árak mellett kimagasló terméseredmények szükségesek – olvastuk az Index anyagában.

Jelenleg a léalma kilogrammonkénti felvásárlása nettó 40-42 forinton történik a hazai üzemekben, amelyre épül a szállítókra vonatkozó hosszú távú szerződés szerinti 2 forintos felár. Az étkezési alma kilójáért pedig 100-120 forintot kapnak a termelők.

Fotó: Pixabay

Nem a költségek változása, hanem a kereslet-kínálat alakulása alakítja az árakat. Ennek megfelelően tavalyhoz képest idén az étkezési alma esetében nem tapasztalható jelentős emelkedés a termelői árakban, amely így nem tükrözi a költségekben egy év alatt bekövetkező 25-30 százalékos növekedést. Kritikus kérdés, hogy a több hónapos tárolás költségét jelentősen növelő energiaár-emelkedést hogyan lehet érvényesíteni az éves forgalmazás esetében. A magas energiaárak miatt nagyon sok termelő nemet mond a betárolásra, illetve az aszályos nyár miatt várhatóan rossz lesz az alma tárolhatósága, késő tavasztól, kora nyártól akár almahiány is kialakulhat a piacon.

A kibontakozó gazdasági válság – emelkedő infláció, a kereslet visszaesése, az energiaárak és az üzemanyag árának drasztikus növekedése, a várható műtrágyahiány, illetve minden input anyag árának további növekedése – pesszimizmusra okot adó forgatókönyvet vetít előre.

A műtrágyák ára 300-500 százalékkal, a növényvédő szereké pedig 20-50 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben, emellett a gáz- és villamos energia ára 10-15-szeresére nőtt, ehhez pedig még hozzájön a munkabérek 10-15 százalékos emelkedése. Az üzemanyagárak növekedése miatt számottevően emelkedtek a szállítási költségek is.

Ebben az évben valószínűsíthetően a legtöbb ágazati szereplő a túlélésre fog játszani. A következő 2-3 évben az almatermelők több tíz százaléka hagyhat fel a termeléssel, és a termőfelületnek is több tíz százaléka el fog tűnni.

Az időjárási károk, a jelentős munkaerőhiány, valamint a nyomott termelői árak miatt folyamatosan rossz évjáratokkal szembesülnek a termelők. Az 1990-es évek elején Magyarországon még csaknem 40 ezer hektáron termesztettek almát. Mostanra csaknem a felére, 23 ezer hektárra esett vissza a termőterület, ahonnan egy jobb évben, például tavaly, mintegy félmillió tonna almát takarítottak be.

Az idei magyarországi almatermés 300-350 ezer tonnára tehető. Hasonlóan gyenge termésre utoljára a drasztikus fagykárok miatt 2007-ben (214 ezer tonna), majd 2011-ben (300 ezer tonna) volt példa.

Fotó: Pixabay

A hivatalos statisztikák szerint a magyarok évente 11-12 kilogramm almát fogyasztanak el fejenként, az önellátásra termeléssel együtt összesen 120-140 ezer tonnát. Úgy tűnik tehát, szűken, de lesz elegendő étkezési almánk, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági válság miatt az almafogyasztás várhatóan 10-20 százalékot csökkenni fog.

Az elmúlt, kihívásokkal teli időszak nagyon sok termesztő anyagi tartalékát felemésztette. Főként az ipari alma termelőit – akik korszerűtlenebb ültetvényeken, nagyobb időjárási kitettség mellett gazdálkodnak – sújtja, de az étkezési almatermelők egy részét sem kerülik el a kedvezőtlen hatások.

A negatív tendenciát rövid távon erősíti, hogy az idei évszázados aszály miatt az öntözetlen ültetvényeken valószínűsíthetően jövőre is alig lesz virág, ezáltal pedig termés – márpedig az almaültetvények háromnegyede öntözetlen.

Csak az ad okot a reménykedésre, hogy a következő 2-3 évben várható nagyon erős leépülés – „piaci letisztulás” – után egy fejlődési ösvény nyílik a termelők előtt. Olyan mértékben eshet vissza a kínálat, ami a termelői árak érdemi emelkedését vonhatja maga után, ez pedig hosszabb távon javíthat a termelők jövedelempozícióján, és visszahozhatja a termelési kedvet.

A következő 2-3 évet azoknak van legnagyobb esélye átvészelni, akik korszerű, öntözött ültetvényeken gazdálkodnak, magas hozamokat (40-60 tonna/hektár) érnek el, és minimum 80 százalékos étkezési minőségi áruhányadot produkálnak.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Vidéki nagybani piacok: a belföldi gyümölcsök brut... Cikkünkben a debreceni, kecskeméti, miskolci és szegedi nagybani piacok 22. heti árait vesszük górcső alá. Néhány esetben, jelentős különbségek vannak...
Budapesti fogyasztói piacok: a belföldi gyümölcsök... Az Idared alma ára a Fehérvári piacon jelentősen csökkent, a múlt heti 248 forint/kilogrammos ár 198 forint/kilogrammra esett. A Fény utcai piacon vis...
Belföldi gyümölcsárak a vidéki nagybani piacokról ... Hektikusan változott a vidéki nagybani piacokon a belföldi gyümölcsök termelői ára: jó néhány a felére csökkent, de volt, ami emelkedett. A részleteké...
A belföldi gyümölcs bruttó termelői ára a vidéki n... Megérkeztek a legfrissebb 26. heti adatok a vidéki nagybani piacokról. A barack ára jelentősen csökkent, a többi gyümölcsé érdemben nem változott a mú...
Az import gyümölcs nagykereskedelmi ára a vidéki n... Már olvashatók a legfrissebb, 26. heti adatok a vidéki nagybani piacokról. Csökkent a kajszi, ananász és kivi ára is. A részleteket itt találja. Impo...
A belföldi gyümölcsök bruttó termelői ára a vidéki... Az alábbiakban már olvashatók a legfrissebb, 27. heti adatok a vidéki nagybani piacokról. A cseresznye és barack ára jelentősen csökkent, a többi gyüm...