Több száz millió forint került kifizetésre az elmúlt héten is; előbb szedhető majd a meggy, cseresznye; nőhet a haltermelés; kitiltják az agresszív növény- és állatfajokat az EU-ból; februárban csökkentek a termelői árak; túl olcsó a tojás.
Olvassa el részletes agrárhír-összefoglalónkat!
Múlt héten az anyakecsketartók, a héten pedig az anyajuhval, méhekkel, baromfival és egyéb állatfajokkal foglalkozók kaptak támogatási kifizetéseket. A kecsketartóknak összesen 60 millió Ft-ot utaltak. Több mint 1400 juhtartónak 168 millió Ft-ot fizettek ki. A méhésztámogatásokból pedig 288 méhész részesült, eddig összesen 30,5 millió Ft értékben. A baromfiágazatban 38 millió, a többi állatfaj piacán pedig 71 millió Ft került folyósításra. Idén pedig további 7,5 milliárd Ft jut majd az állatbetegségek megelőzésére, és megszüntetésére. Ebből 2 milliárd használható majd fel baromfi, 5,5 az összes többi állatfaj esetében.
A nagy pénzeknél tartva: a nemzeti értékek népszerűsítésére, a sertésprogramra és mezőgazdasági beruházásokra is szép összeg jut. A nemzeti értékek népszerűsítése kapcsán összesen 113 pályázó részesedik majd a 114 milliós forintos keretösszegből. A sertésprogrammal kapcsolatban idén 1,6 milliárd forintból kell gazdálkodni. A program célja, hogy az ágazat teljesítményét fellendítsék. A mezőgazdasági beruházásokra is megkezdődtek a kifizetések, már 5,7 milliárd Ft-nyi támogatást kifizetését kezdték el a múlt héten.
Ahogy az várható volt, a korán jött jó idő hatására előbb szedhetünk majd meggyet, cseresznyét. Több tíz év óta először elmondható, hogy az összes gyümölcsfajtánál megtörtént a virághullás még húsvét előtt, vagy rendkívül közel vannak hozzá. Remek termés várható, már csak a májusi fagyoktól kell tartani a gazdáknak. Eközben az exportra nagyon keresett, magas áron értékesíthető spárgaszezon el is indult.
A kedvező időjárásnak és a takarmányárak stagnálásának örülnének a haltermelők. Ebben az esetben ugyanis kb. 2-3%-kal növekedhetne a haltermelés az országban, mivel az úgynevezett kétnyaras halállomány adott.
Az ágazat fejlesztéséhez segítség lesz az is, hogy 2014-2020 között 5%-kal több EU-támogatás áll majd rendelkezésre.
A mezőgazdaságnak is jó hír, hogy elfogadták az EU-ban nem őshonos, agresszíven terjeszkedő állat- és növényfajok kitiltására irányuló javaslatot. Becslések szerint ezek évente 12 milliárd eurós kárt okoznak mezőgazdaságban, akadályozzák többek között az erdőgazdálkodást is. Első lépésként az egyes tagállamoknak fel kell tárniuk, hol juthatnak be ezek a fajok az unió területére és hogyan terjednek, majd felügyeleti rendszerrel ellenőrzik őket.
10,9%-kal csökkentek idén februárban a termelői árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi terméké 17%-kal csökkent, az élő állatoké és állati termékeké 1,7%-nőtt a KSH szerint. A gabonafélék ára 23,5%-kal, az ipari növényeké 15,9%-kal, az olajos növényeké 18,8%-kal, a zöldségféléké 2,4%-kal, a vágóállatoké 2,8%-kal esett vissza. A burgonya 3,9%-kal, a gyümölcsök 1,2%-kal, az állati termékek 12,3%-kal drágultak. Februárban a tojás ára 12,4%-ot csökkent az előző évhez képest.
Most azonban további csökkenésről lehet hallani a húsvét közeledtével. A korábban tapasztalt akár 40 Ft-os darabárat meg sem közelíti idén az ár, 28-35 Ft körül várható a vételár. Ez a termelőkre nézve annyit jelent, hogy önköltség alatt kell átadniuk a kereskedőknek a tojást. 18-21 forintért adják el, 23 Ft/db ár alatt azonban nem éri meg számukra az üzlet. Idén a tojástermelés bevétele összesen 25 milliárd Ft körül várható. A húsvét, reméljük, azért az ünneplésről, családi összejövetelekről és a locsolkodásról is szól majd. Locsolóversekből pedig nincs hiány, traktoros, népies, állatos és tojásos is van bőven.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.
