A gyümölcsösökben tapasztalható terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár tehető felelőssé. Bár a globális felmelegedés miatt összességében csökken a fagyos napok száma Magyarországon is, továbbra vannak és lesznek tavaszi fagyos időszakok, ráadásul a korábbra tolódó virágzás miatt pont ebben a kritikus időszakban. Az ezredfordulóig alma- és szilvatermelésben nagyhatalomnak számítottunk, mára azonban a meggy kivételével a többi gyümölcsös mennyisége visszaesett.

Az alma teszi ki az összes itthon megtermelt fás gyümölcs 70%-át, de a gyümölcsös terület közel 40%-a egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található. A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések (fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése) mellett a megelőzésre, a kibocsátások-csökkentésére kellene törekednünk, mert az kifizetődőbb és hatékonyabb.

A várható klímaváltozás modellezésére ugyan tobbféle forgatókönyv létezik, de a pesszimista szerint, ha nem foglalkozunk a levegőbe történő káros anyag kibocsátásokkal, akkor a század végére jelentősen több fagykárral számolhatnak a gazdák és a fogyasztók is, ami különösen az almát fogja érinteni, de az összes magyarországi gyümölcsösre is hatást gyakorol majd.

AI generálta kép: Freepik

A gyümölcsfák hozamát és termésminőségét több tényező is befolyásolja, azonban hazánkban 80%-ban a fagykár okozza a legnagyobb terméskiesést.

A téli, mélynyugalmi fázisban károsító, -20 °C alatti fagyok a globális felmelegedés hatására ma már szinte egyáltalán nem fordulnak elő, viszont továbbra is veszélyt jelent a tavaszi virágzás alatti fagy, ami a legérzékenyebb fenológiai fázisban éri a gyümölcsfákat. Egy virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, -3 °C alatti fagy védekezési stratégia nélkül 50%-os termésveszteséghez vezet.

Sajnos, az idei extrém meleg február–március miatt a szokásosnál jóval korábban beinduló vegetációban is kárt okoztak a márciusi virágzás alatti fagyok.

Mi lesz a szabolcsi almával?

A gyümölcsös terület közel 40%-a egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található, mely főleg az almának köszönhető. Emellett jelentősebb területet foglalnak el a gyümölcsösök az Ipoly mentén északon, illetve Bács-Kiskunban is. Ma a gyümölcsfák adják a teljes gyümölcstermés 95%-át. Bár korábban a málna, szamóca és ribiszke is jelentősebb mennyiségben termett, de mára ezek nagyon visszaszorultak.

  • A legnagyobb mennyiségben tehát alma terem (70%), ezt követi
  • az éves meggytermés (közel 10%),
  • majd szilva és őszi (7-6%),
  • végül kajszi, körte és cseresznye.

A rendszerváltás előtt, de inkább az ezredfordulóig alma és szilva termelésben nagyhatalomnak számítottunk, továbbá a körte és őszi összmennyisége is többszöröse volt a mainak. Egyedül a meggy mennyisége nőtt Magyarországon a jelentősebb gyümölcseink közül.

Milyen gyakorisággal fordul elő fagy a virágzás időszakában?

Alapvetően elmondható, hogy a hazai almafák legkorábbi és legkésőbbi virágzásának kezdete között átlagosan 10 nap telik el, és elsősorban az év első néhány hónapja határozza meg, hogy évről évre mikor éri el a hőösszeg a virágzáshoz szükséges kritikus értéket.

Az ábrán látható, hogy az almafa virágzása alatt a legtöbb fagy 2007-ben fordult elő, és ekkor volt az elmúlt 20 év során a legkisebb termésátlag is. Ugyanakkor egyes jó években négyszeres termésátlag is előfordulhat.

Vizsgálatok szerint az almafa virágzása alatti fagyos évek gyakorisága az ország legtöbb területen csökkent, ugyanakkor az Ipoly völgyében és északkeleten jelentősebben nőtt. A többi gyümölcsfa esetében az ország legnagyobb részén szintén csökkent a fagyos évek száma a kritikus időszakot tekintve, míg a Kiskunság déli részén gyengén nőtt.

Amikor azt vizsgálták, hogy átlagosan hány napon fordult elő a virágzás alatt fagy, akkor az almánál inkább gyenge csökkenés figyelhetők meg az ország jelentősebb területén (kivéve a fagyzugosabb Ipoly völgyében és északkeleten), ezzel szemben a többi gyümölcsnél kissé több napon fordult elő potenciális kárt okozó fagy mind a Duna-Tisza közében, mind a Dunántúlon.

Átrendezi a magyar almatérképet a klímaváltozás, ha a kibocsátások nem csökkennek

A jövőben – miközben a tavaszi fagyok gyakorisága is csökken – a jelentősen korábbra tolódó vegetációs időszak miatt a virágzás is jóval korábbra tolódik. Vajon az ekkor előforduló fagyok gyakorisága várhatóan nő vagy csökken?

Az adatokból az valószínűsíthető, hogy az almafa virágzása körüli fagyveszélyes évek gyakorisága a jelenlegi termőterületeken a század közepéig csak kisebb gyakorisággal fog változni. Jelentősebb a térbeli bizonytalanság, azaz csökkenés és növekedés is valószínű. Ha viszont a század második felét vizsgáljuk, akkor északkeleten, ahol az almatermesztés legnagyobb jelenlegi területe található, minden forgatókönyv szerint növekvő fagyveszélyre kell számítanunk.

Ugyanakkor, ha a pesszimista forgatókönyvet követi az emberiség, a század végére a jelenleginek akár a duplájára is nőhet a fagyveszélyes évek száma, különösen a Dunántúlon és a Nyírség déli részén. Sokkal kisebb viszont a gyakoriságnövekedés akkor, ha az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátását mielőbb elkezdjük csökkenteni.

Mindezek mellett az optimista forgatókönyv szerint Hevesben és Bács-Kiskunban inkább az valószínű, hogy a virágzás körüli időszakban kevesebb évben jelentkezik majd fagy. Eredmények azt is valószínűsítik, hogy a ritkábban előforduló fagyveszélyes években a fagyos napok száma is csökkenni fog egy zöldebb utat követve.

Mindezek azt jelzik, hogy várhatóan hosszú távú stratégiát szükséges kidolgozni ahhoz, hogy az alma termesztést megfelelő hatékonysággal folytatni lehessen. Ez olyan drasztikusabb változtatást is jelenthet, mint például fagytűrő fajtákra való áttérést, vagy az almatermesztő régiók átrendeződését.

Fotó: Freepik

A megelőzés olcsóbb és hatékonyabb, mint az alkalmazkodás

Fagyos napokból tavasszal alapvetően egyre kevesebbet észlelünk, de az előre tolódó virágzás alatt fellépő fagyok nagyobb kárt okoznak, mint korábban, mely ugyan kevésbé érinti a későbbi virágzású almafát, de nagyobb mértékben a többi gyümölcsfát. Mindezek egyes években jelentős terméskieséssel járnak.

A pesszimista forgatókönyv szerint elsősorban a kritikus időszakban fellépő fagy gyakoriságában várható növekedés, ugyanakkor kisebb mértékben ezen fagyveszélyes években előforduló fagyos napok számában is hasonló kedvezőtlen trend valószínűsíthető. Ez a század végére különösen az almát érinti, de a többi gyümölcsfára is hatást gyakorol.

Az optimista forgatókönyv szerint a század második felében sem kell nagyobb változásokra számítanunk, sőt a fagyveszélyes évek gyakoriságában és az előforduló fagyos napok számában is az ország egyes régióiban csökkenést jeleznek az eredmények - olvastuk a masfelfok.hu-n.

Az almára jellemző, hogy fajtaösszetételben a korábban legnépszerűbb Idared helyett mára a fagyrezisztens fajták (Pinova) kerültek előtérbe.

Az agrotechnikák közül rövidtávon a következőkkel tudjuk a fagyokat befolyásolni:

  • hűtő öntözéssel néhány nappal késleltethető a virágzás megindulása;
  • virágzáskor permetező öntözéssel csökkenthető a fagykár, illetve levegőkeveréses technikákkal szélcsendben több fokos melegedést is elérhetünk.

Ezen módszerek alkalmazása nagy területen nagyobb extra költséggel is járnak, illetve a hosszútávú stratégiák választása is jelentős terhet róhat a gazdákra (pl. újabb klímarezisztens, fagytűrő fajták és későbbi virágzásúak termesztése; a síkvidék helyett magasabb, kevésbé fagyveszélyes helyre való telepítés; a lombkorona magasabb virágzásúra metszése, stb.).

És itt még nem beszéltünk a hőség okozta stresszről, amely egy másik lényeges tényező a gyümölcstermesztés során – további kedvezőtlen hatást gyakorolva a legtöbb jelenleg termesztett gyümölcsfánkra. Sokkal jobban járunk, ha a megelőzésre fordítjuk a rendelkezésre álló tőkét, azaz a kibocsátásokat azonnal, globálisan összefogva és jelentősen csökkentjük.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

15 olyan növény, amelyet hangyák ellen lehet alkalmazni

2024.06.15.

A hangyákról ismert, hogy menedéket nyújtanak a rovaroknak, például a levéltetveknek és a fehérlegyeknek, és sok kárt okozhatnak a kertben. Ráadásul a hangyatelepek hatalmasak, és megakadályozhatják, hogy a pázsit egy részét használjuk! Szóval hogyan javítsuk ki? Olyan növények ültetésével, amelyek ellenségei a hangyáknak, és távol tartják őket.

Hatékony gépeket, eszközöket és megoldásokat mutatott be a KITE Zrt. Mezőfalván - képekkel

2024.06.15.

A KITE Zrt. idén is mozgó- és állógépbemutatóval vett részt a Mezőfalván rendezett NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n, ráirányítva a figyelmet a legújabb technológiai fejlesztésekre és gépújdonságokra.

Itt a sajt, ami soha nem látott tehenet

2024.06.15.

A NewMoo, Ltd. élelmiszer-technológiai startup cég a „boldog tehén” világában debütál: növényi molekuláris gazdálkodást alkalmaz a sajtkészítéshez szükséges kazeinfehérjék előállítására. A kazein a tejfehérjék körülbelül 80%-át teszi ki. Az így létrejött termék költséghatékony, állatmentes és fenntartható módon teszi lehetővé a sajtkészítők számára, hogy ugyanazt a sajtélményt nyújtsák, mint a hagyományos, tejjel készült sajtok.

Pénz érkezik a termelőknek, 171 kérelemre 10,84 milliárd forintot kapnak

2024.06.15.

Pénz érkezik a termelőknek, a Vidékfejlesztési Program felhívásaiban újabb 171 kérelem vonatkozásában 10,84 milliárd forint értékben hozott támogatói döntéseket.

A legjobb 7 hazai egyetem között maradt a MATE a Quacquarelli Symonds elemzése alapján

2024.06.15.

Az előző években megszerzett helyezését tartva idén is a legjobb 7 magyar felsőoktatási intézmény közé került a MATE a Quacquarelli Symonds (QS) elemzőközpont 2025-ös világrangsorában.

Zümmögés: a méhlegelők jelentősége és szépsége

2024.06.14.

A kertészkedés nyugodt világában létezik egy olyan kifejezés, amely már első előfordulásakot is nagy feltűnést keltett – „méhlegelők”. De mi is pontosan a méhlegelő, és miért hallunk róla egyre gyakrabban? A garden-guide.com írása ennek az elbűvölő koncepciónak az eredetére, jelentőségére és gyakorlati vonatkozásaira fókuszál. Amely nemcsak szeretett beporzóink számára előnyös, hanem színt és életet ad kertjeinknek.

Partnerhírek
Partner

Folyékony, szerves (melasz–vinasz alapú) alaptrágyázás - jobb a növénynek, jobb a talajnak

2024.06.14.

Ma már elmondhatjuk, hogy jól működnek a folyékony és szervesanyag-alapú alaptrágyák. Hektáronként pár száz literes dózis nem okoz gondot a permetezőnek. A bedolgozással nem kell kapkodni. A technológia pedig lehet szilárd és folyékony kombinációja. Mutatunk erre példákat.

Partner

Magasabb cukorfok, nagyobb répatest - cukorrépa lombtrágyázása a TIMAC AGRO-val

2024.06.12.

A korai fázisban kijuttatott FERTIACTYL® gyökérstimulátor oldatok, heterogén cukorrépa-állományokban is alkalmazhatók, hiszen lombról és talajról is hasznosulnak, elsődleges céljuk pedig a kezdeti gyökeresedés és ezzel az intenzív, zavartalan fejlődés megalapozása.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Graecus BF Talajmaró
Bács-Kiskun, Kecskemét

Graecus BF Talajmaró

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Hirdetésfeladás