Az agrobiodiverzitás, a mezőgazdasági élőhelyek sokszínűsége a biztonságos élelmiszerellátáshoz járul hozzá, a jövő és a teli éléskamra záloga. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2012 óta vizsgálja, miként hat a virágos sorközök kialakítása a szőlőművelésre és a gyümölcstermesztésre. Legújabb kutatásukban a hazai ültetvényekben alkalmazott élő sorköztakarás biodiverzitásra és ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt hatásait dokumentálják.

A speciális magkeverékekből kifejlődött talajtakaró aljnövényzet nyárra virágzó rétként óvja és táplálja a talajt a szőlészetek sorközeiben, a gyümölcsösökben és a szántóterületeken, nélkülözhetetlen életteret biztosítva számos apró élőlénynek. A kutatók május 22-én előzetes eredményeket tettek közzé az ízeltlábúakat, és főként a beporzókat érintő megfigyeléseikből - írta az ÖMKi. 

A beporzók eltűnésével számos növényfaj termesztése szinte egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lenne megoldható
A beporzók eltűnésével számos növényfaj termesztése szinte egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lenne megoldható

Az elmúlt évtizedekben a gazdaságilag fejlett országokban számos helyen drasztikus csökkenés figyelhető meg a beporzók egyed- és fajszámában, valamint az ízeltlábúak úgynevezett biomassza-mennyiségében, azaz tömegességében. Magyarországon az Erdészeti Tudományos Intézet 1962 óta működteti fénycsapda-hálózatát - fogalmaztak.

Publikációjukban hét fénycsapda fogási adatait elemezték 1962-től 2009-ig, és megállapították, hogy bár a nagylepke-együttesek egyedszámának alakulásában összességében nem jelentkezik a csökkenő trend, a fajgazdagságot illetően azonban annál inkább: évtizedenként hozzávetőleg 20 fajjal szegényedik a befogott minta.

A HUN-REN Növényvédelmi Kutatóintézetében folytatott vizsgálat szerint az általuk monitorozott lucernaföld és közvetlen szegélyének póknépessége 23 év alatt 40-60 százalékkal csökkent. A pókok biológiai sokféleségének vizsgálatára a kiskertekben az ÖMKi is indított egy közösségi, úgynevezett “citizen science” kutatást: önkéntes résztvevők bevonásával mérték fel tavaly tavasztól őszig a hazai kertek póknépességét. 

Eredményeikből kitűnik, hogy az intenzívebb, kémiai anyagokat használó kertművelés alacsonyabb pókfajszámmal párosul. A leburkolt felületek arányával pedig úgyszintén csökken a pókdiverzitás.

Miért gond az, ha kevesebb az ízeltlábú?

Az ízeltlábúak csökkenésével veszélybe kerülhetnek más, ízeltlábúakkal táplálkozó állatok, mint például a hüllők, a kétéltűek, vagy éppen számos madárfaj. Az elmúlt évtizedben részben az ízeltlábúak egyedszámának megcsappanása áll például a fecskék számában bekövetkezett drasztikus csökkenés mögött. Kísérletes körülmények között kimutatható az is, ha egy adott ökoszisztémában csökken az ízeltlábúak biomasszája, az csökkentheti az ökoszisztéma-szolgáltatások mértékét, például bizonyos kártevők túlszaporodásának korlátozását, vagy egyes lebontó folyamatok sikeres megvalósulását.

Az ízeltlábú-biomassza csökkenéséért legnagyobb mértékben az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági termelés tehető felelőssé.

Habár a klímán egy emberként keveset tudunk változtatni, megvan a lehetőségünk, hogy termőföldünket fenntarthatóbb módon műveljük (és ezzel egyúttal a klímaváltozás ellen is hassunk). Virágos évelők sorköztakaró növényként való alkalmazásával élőhelyfoltokat tudunk létrehozni az ember által átalakított tájban, mely élőhelyfoltok egyes fajok számára menedékként, más fajok számára az élőhelyeik közötti zöld folyosóként szolgálhatnak - írták.

Az ízeltlábúak között és a rájuk épülő táplálékhálóban számos olyan faj található, melyek közel nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, például beporzó, lebontó vagy hasznos ragadozó tevékenységüknél fogva. Számos tanulmány mutatta már ki a különböző élőhelyfoltok – mint például a sorköztakaró növényzet – kedvező hatását a területre jellemző ízeltlábú-együttes minőségi és mennyiségi összetételére nézve.

A sorközvetések, mint hasznos élőhelyfoltok növelni tudják az ültetvényekben kialakuló ízeltlábúak faj- és egyedszámát, melyből természetvédelmi, de növényvédelmi és növényegészségügyi szempontból is profitálhat a termelő. 

Nélkülözhetetlen és szorgalmas beporzók

A beporzók eltűnésével számos növényfaj termesztése szinte egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lenne megoldható. Magyarországon a háziméh mellett hat családban, összesen közel 700 vadméhfaj fordul elő, melyek többsége aktív beporzó tevékenységet is végez. Az egyes vadméhfajok általában más és más növényfajhoz, vagy növényfajok csoportjához kötődnek, így nem ugyanolyan hatékonysággal poroznak be minden növényt.

Jó tudni azonban, hogy a vadméhfajokon kívül számos más rovar is végez beporzást. Még a hártyásszárnyúak rendjén belül is, ahová a méhek is tartoznak, szép számmal akad más beporzó. Ugyanakkor más rovarcsoportoktól sem idegen az áldásos beporzó tevékenység: a zengőlegyek, a lepkék, egyes viráglátogató bogarak, sőt, még a hangyák is képesek a beporzásra. A beporzás nem kizárólag nappal történik, a sötétben számos bagolylepke és egyéb éjszaka aktív ízeltlábú végez nagyon fontos beporzó tevékenységet.

Mit mutatnak az ÖMKi kutatási eredményei?

A biodiverzitás növelésére és a termőföld használatának fenntarthatóbbá tételére kifejezetten alkalmas agroökológiai megoldás, amikor a szőlő- és gyümölcsültetvények sorközeibe honos vadvirágokból álló talajtakaró aljnövényzetet telepítenek a gazdák.

„Az élőhelyek sokszínűbbé tétele közismerten fokozza a természet hozzájárulását a sikeres mezőgazdasági termeléshez. Azonban a hazai szőlőművelés és gyümölcstermesztés gyakorlatában csak most számszerűsítjük ezeket a hatásokat. Abban bízunk, hogy eredményeink és a kutatásban részt vevő gazdálkodók tapasztalatai elősegítik, hogy az állandó növénytakarás a sorközökben minél szélesebb körben a termesztéstechnológia szerves részévé váljon” – mondta el Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője. 

„A kutatóink arra is keresik a választ, hogy milyen fajösszetételű sorközvetésekkel lehet a leghatékonyabban segíteni a talajvédelmet, a vízmegtartást és a hasznos ízeltlábúakat a szőlőültetvényekben, kifejezetten a mai, egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között” - utalt a kutatás célkitűzéseire a szakember.

A takart sorközök értékelése

Az ÖMKi kutatói az elmúlt években (2021-2023) összesen hat helyszínen – három Eger környéki és három Tokaj környéki szőlőben – értékelték a 6 (ÖMKi Élő Sorköz) és 19 növényfajt tartalmazó magkeverékből létrehozott sorköztakaró sávok teljesítményét, összevetve spontán vegetációt tartalmazó (kontroll) sorközökkel. Olyan hasznos ízeltlábúakat felvételeztek, mint a katicabogarak, a zengőlegyek, a pókok, a parazitoid darazsak, a házi méhek és a vadméhek. A kártevők közül pedig elsősorban az amerikai szőlőkabóca állományát mérték fel a szőlőtőkéken - írták.

Mind a három évben a hatfajos kezelésben volt a ragadozó ízeltlábúak egyedszáma a legnagyobb. A zengőlegyek például átlagosan közel dupla akkora egyedszámban fordultak elő ezekben a sorközökben. 2023-ban a szőlő lombozatán az amerikai szőlőkabóca egyedszáma a hatfajos kezelésben volt a legkisebb, ezzel párhuzamosan az egyéb kabócák egyedszáma a virágos (6 és 19 fajos) sorközökben szignifikánsan kisebb volt, mint a kontroll sorközökben. Ugyanakkor a lombozatlakó pókok számában nem volt különbség a különbözően kezelt sorközök között.

A méhek szempontjából a június hónapban elvégzett felvételezések bizonyultak a legmeghatározóbbnak, ugyanis összességében ebben a hónapban kiemelkedően magas volt az egyedszámuk. Az ekkor megfigyelt méhek közel 77%-a volt háziméh és csupán 23%-a vadméh. 

A 2023-ban a 6 és 19 fajos sorközökben a házi- és vadméhek egyedszáma többszöröse (három-ötszöröse) volt a kontroll sorközökben megfigyelt egyedszámnak, emellett a vetett sorközökben a vadméhek nagyobb fajszámban is voltak jelen.

Az összefüggések és a következtetések

„Az előzetes eredményekből jól látható, hogy virágos növények sorközvetésével eredményesen növelhető a hasznos ízeltlábúak egyedszáma” – összegezte az eredményeket Dr. Mezőfi László, az ÖMKi projektvezető kutatója.

„A szőlő esetében a beporzók támogatásának inkább természetvédelmi és fajmegőrző jelentősége van, hiszen a szőlő beporzásában a rovaroknak kicsi a szerepe. Azonban a rovarok beporzó tevékenységére jobban támaszkodó gyümölcsfajoknál sokkal inkább felértékelődhet a virágos sorköztakaró aljnövényzet funkciója. Például az alma esetében a vadméhek fajgazdagságának növekedésével nő a megporzás sikere is, ami akár termésmennyiség-növekményben is megmutatkozhat” - utalt a virágos sorközvetések mezőgazdasági perspektívájára a szakember.

Fontos azonban tudatosítani a termelőkkel azt is, hogy a virágos sorköztakarás alkalmazásakor a növényvédelmi beavatkozásokat is „beporzóbaráttá” kell alakítani. A rovarölő szeres kezelésekkel ugyanis pont az ellenkezőjét érnénk el annak, amit szeretnének. A sokfajú, évelő talajtakaró növényzet alkalmazása így válik belépővé a fenntartható szőlőművelés teljes rendszere felé - fogalmaztak.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Felfrissülő zöld mezőkön – a regeneratív legeltetésről Szarvasfarmon

2024.06.22.

Legelők állapotfelmérése címmel hirdettek műhelymunkát a bőszénfai Szarvasfarmon, hogy az érdeklődők mélyrehatóbban megismerjék a holisztikus menedzsmentre épülő regeneratív legeltetést és legelőhasználatot. Hogy a regeneratív szó jelentése – újraképződő; felfrissítő – valódi értelmet nyerjen.

Újabb kombájnokat mutat be a John Deere

2024.06.22.

A John Deere két új kombájnsorozatot mutatott be: a T5-öt és a T6-ot. A számok a kombájnban lévő szalmajárók számát jelzik, mégpedig 5-öt és 6-ot. Ezen a két sorozaton belül összesen nyolc új modell közül lehet választani, amelyek számos teljesítménylehetőséget kínálnak. A T5 sorozat legkisebb modellje, a T5 400 305 LE-t ad le a JD PowerTech PSS 6,8 literes hathengeres motorjával. A T6 sorozat legnagyobb modelljét, a T6 800-at 9 literes JD9X motor hajtja, 466 lóerővel.

Csökken a forróság, záporok jönnek

2024.06.22.

Az elmúlt napok nagyrészt száraz időjárása kedvez az aratásnak, bár a jelenlegi forróság az érésben lévő búzának sem tesz jót. A kukorica és napraforgó állományok viszont mostantól igényelnék a legtöbb csapadékot, az Alföldön azonban kezd ismét nagyon kiszáradni a talaj. A hétvégén csak szórványosan lehetnek záporok, zivatarok, nagyobb területen öntöző csapadékra a jövő hét közepén van esély.

Szakmai előadásokkal egybekötött búza fajtabemutató volt Vasszilvágyon - fotókkal

2024.06.22.

Magyarországon 4,3 millió hektáron folyik szántóföldi növénytermesztés, ahol a hozamelvárások mellett a gazdálkodóknak a magasabb beltartalmi értékek és minőség szempontjait érdemes beemelniük a kalászosok esetében a fajtaválasztásnál.

Mit legyen az építési-bontási törmelékkel? – ingyenes tájékoztató kiadvány jött ki

2024.06.22.

Lakásfelújítás során elkerülhetetlen, hogy építési-bontási hulladék (sitt) keletkezzen. Ezt nem lehet egyszerűen háztartási hulladékként gyűjteni, és az ilyen típusú hulladékot a rendszeres lomtalanítás során sem szállítják el.

Reped a paradicsom! De mitől? Mit lehet tenni? Még ehető?

2024.06.21.

A paradicsom kedvelt alapanyag a kertekben szerte a világon, élénk íze és sokoldalúsága miatt szinte állandó helye van a konyhában. Gyakori probléma azonban, amellyel sok kertész szembesül, a paradicsom repedése. Ez a jelenség elkeserítő lehet, különösen akkor, ha időt és energiát fektetünk az egészséges növények termesztésébe. A garden-guide.com cikke azt vizsgálta meg, hogyan néz ki a paradicsomrepedés, milyen okok állnak mögötte, mikor fordul elő általában, milyen hatással van az ehetőségre, és hogyan lehet megelőzni.

Partnerhírek
Partner

A lombtrágyázás alapjai

2024.06.21.

A lombtrágyázás valamennyi növénykultúrában elterjedt tápelem-utánpótlási technika. Bár minden termelő hallott már róla, sőt sokan alkalmazzák is, érdemes közelebbről megnézni, hogy valójában mit is jelent, miért van rá szükség, hogyan célszerű kivitelezni.

Partner

InVigor® repcehibridek, a BASF-től

2024.06.19.

A repcetermesztésben tapasztalt folyamatos kihívások ellenére a folyamatok optimalizálásával továbbra is lehet jövedelmezően termeszteni a növényt. Az időjárás extremitásai és a növényvédelem során felhasználható hatóanyagok szűkülő köre révén egyre nagyobb fokú odafigyelésre, precizitásra és elmélyült szakmai ismeretekre van szükség a sikeres repcetermesztéshez. Jó hír, hogy a mögöttünk álló háromhónapos időszakban (2024. június) a repcemag felvásárlási ára 17,5%-ot erősödött a tőzsdepiacokon. Ha a trend kitart, új lendületet kaphat az olajosok között a repce.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás