Hirdetés
Kaposvári legenda: a cukorgyár
Kaposvár iparának egyik legmeghatározóbb ágazata az élelmiszeripar. Ezen belül kiemelkedő jelentőséggel bír a cukorgyár, amely 2008 óta Magyarország egyetlen működő cukorgyára. Az 1894-től üzemelő gyár elsősorban Észak-Olaszország porcukor-cukor ellátására alapozta termelését. Az első világháború alatt és után átállította kereskedelmét, és elsősorban a Balkán országaiba, valamint Angliába exportálta termékeit. Megmaradt magyar cukortörténelem.
A Kaposvár most portál írta meg, hogy az üzem 1929-es rekonstrukciójával az ország akkor 13 cukorgyára közül a nagyságát tekintve a negyedik helyen állt. Termelési adatait tekintve a Dunántúl legjelentősebb mezőgazdasági üzeme volt, amely a környék cukorrépa-feldolgozására rendezkedett be. Ezáltal nem csak a város, hanem a vármegye egyik legtöbb termelőt és dolgozót foglalkoztató üzemévé fejlődött.
A cukorgyár megtelepedése indította el Kaposváron a Pécsi utcai városrész fejlődését, ráadásul a gyár kulturális feladatokat is magára vállalt. A Hősök templomának építésében és a Rákóczi sportklub alapításában is jelentős szerepet töltött be. Számos munkásjóléti intézményt tartott fent. Egyebek között munkásfürdő, orvosi rendelő, fűszerüzlet, mészárszék, fogyasztási szövetkezet, könyvtár, munkásdalárda szolgálta a dolgozók fizikai és szellemi épülését. A gyár fűtéssel, villanyvilágítással, kerttel ellátott lakásokat építtetett – és biztos állást kínált – a munkásoknak.
Hirdetés
Bombák a cukorgyárra
A második világháború során, 1944. október 13-án kora délután angolszász repülőgépekről hét bomba hullott a gyárra. Egy mérnök meghalt, öt munkás és alkalmazott megsebesült, és súlyos anyagi károk keletkeztek. A gyár 1945 elejétől kezdett el ismét termelni, laboratóriumában élesztőt is előállítottak a munkások és a városi lakosság számára.
1948 márciusában a cukorgyár üzemi bizottságának rendkívüli gyűlésén jelentették be a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság üzemeinek államosítását; a tulajdonosi jogok gyakorlója a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló Cukoripari Igazgatóság lett, majd 1964. január 1-jétől a gyár az ország tizenegy cukorgyárát és a Cukoripari Kutató Intézetet magában foglaló Magyar Cukoripar országos nagyvállalat részeként működött tovább.
A 90-es évek változásai
1990-ben a Kaposvári Cukorgyár jogutódjaként létrejött a Kaposcukor Részvénytársaság, amely az osztrák Agrana (akkori nevén Ostzucker AG) többségi tulajdonába került, ezáltal a német Südzucker cégcsoport részeként működött tovább. 1995. július 1-jén öt cukoripari részvénytársaság egyesülésével megalakult a Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Rt., amelybe 1998. december 22-én beolvadt a Kaposcukor Rt. is. 7200 tonna napi répafeldolgozási kapacitásával és 105 400 tonnás cukorgyártási és forgalmazási kvótájával az európai középmezőnyhöz tartozik. A társaság fogyasztói és ipari felhasználásra szánt minőségi termékeket állít elő a fogyasztók és az ipar részére répa- és nádcukorból Magyarország egyetlen cukorgyárában, ahol 2007-ben egy korszerű biogázüzem is épült.
A már hagyománnyá vált kemencebegyújtáson idén, 2023-ban Kovács Gergely, a cég kereskedelmi és marketingigazgatója szólt arról, hogy a kaposvári gyárban folyamatban van az a 2022-ben indult, 4,8 milliárd forint értékű, fele részben pályázati forrásból finanszírozott modernizációs projekt, amelynek részeként megújulnak a bepárló-, a szaturációs és centrifugaállomások, cukorhűtőt és új porcukor-csomagoló gépet vásárolnak. A társaság korábban azt közölte, hogy a fejlesztéstől a fajlagos energiafelhasználás és a feldolgozásnál keletkező veszteségek csökkentését várja.
Ma is fontos szerep Kaposváron
Hosszú múlt áll a kaposvári cukorgyár mögött, azonban a mai napig jelentős szerepet tölt be a kaposváriak életében. Mind a kereskedelemben, mind az iparban kiemelkedő, már hosszú évek óta. Kiváló működéséhez elengedhetetlenek voltak a kiváló szakemberek, ezért a gyár történetének négy meghatározó alakja, Kladnigg Alajos, dr. Novacsek János, Vavrinecz Gábor és dr. Roboz (Rosenblüh) Erzsébet 2002. november 4-én közös emléktáblát kapott a Magyar Cukor Rt. Pécsi utcai épületének falán, amiért jelentős szerepet játszottak az ipar- és városfejlesztésben. Ulrich Schröter, a cukorgyár akkori igazgatója ekképp méltatta a négy szakembert: „Társadalmi és tudományos munkásságuk nem csak a magyar cukoriparban lelt elismerésre, hanem Európában és még a tengerentúlon is.” - írták a Cukoripar, 2003/1. számára hivatkozva.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Kétszer ad, aki gyorsan ad
El Niño-hatás, aszály, jégverés, hőségriadók. Júniusban aratott kalászosok, hektikus terménypiacok, hatóanyag-kivonások. AÖP-támogatott mikrobiológiai termékek, talajegészség józan ésszel is felmérhető felértékelődése. A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmának, valamint mikroelemeinek pótlása. Ismerős, ugye? Mi most egy másik nézőpontra hívjuk fel a figyelmét.
Fokozott tűzveszélyt jelent a szárítókban hagyott napraforgó, cirok
A betakarítás folyamatosságát a csapadékos időjárás megtöri. A szárítók üzemeltetői nehéz helyzetben vannak, mert nem tudják, mikor folytatódhat a betakarítás (talán már holnap), ezért gyakran a toronyban hagyják a terményt, nem ürítik le. Ez akkor is veszélyes, ha ügyelnek arra, hogy a felső nedves tömeg is megszáradjon.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatFurmint, hárslevelű minőségi borszőlő eladó Szerencsen
175 HUF
Solis 20 szervós kis traktor
Több mint 3.000 hirdetés 75 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés