Szinte csak hamis méz van az uniós boltok polcain

Magyarországon a megtermelt méz mennyisége 25-30 ezer tonna között mozog évente, ráadásul míg az élelmiszeripar termelésének 76 százalékát érinti a méhek beporzása, addig a zöldség és gyümölcstermelés 84 százaléka függ ettől. Ezért sem mindegy, hogy a méhészek közül hányan vészelik át a mostani helyzetet. Az Európai Unió méhcsaládszámának tíz százalékát gondozzák a magyar méhészek.

A rendszerváltás óta folyamatosan javult a méhészkedési kedv Magyarországon, az ágazat gyakorlatilag megduplázódott, jelenleg 20 ezer körüli méhészt tartanak számon, akik 1,2 millió méhcsaládot tartanak.

Ugyanakkor egy évtizede már stagnál a méhcsaládok száma, a jelenlegi piaci körülmények között pedig egyre több méhész kényszerül feladni tevékenységét. Jelenleg soha nem látott krízishelyzetben van a mézpiac, az ágazat uniós szereplői jó ideje megoldásra várnak. A magyar méhészek többsége is a nemzetközi piactól függ, amely súlyos zavarokat él meg napjainkban. 

Uniós szintű lépésekre lenne szükség

Az Agrárszektor a jelenlegi helyzetről és a szükséges uniós lépésekről kérdezte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökét.

– Már látni, hogy sok az eladó méhészet, a méhcsaládok ára a harmadára esett. A statisztikában a tényleges számok 1-2 év elteltével fognak megjelenni, de az érzékelhető, hogy ahol magasabb költséggel dolgoznak, és a szakmai tudás nem olyan mély, ott sok méhész feladni kényszerül a tevékenységét. Beporzási gondokról egyelőre nem beszélhetünk, és ellátási gond sem fordulhat elő, hiszen háromszor annyi mézet termelünk, mint amennyit elfogyasztunk országos szinten. Ugyanakkor ebben a piaci helyzetben már uniós szintű lépésekre lenne szükség – hangsúlyozza Bross Péter.

Egyértelműen látható, hogy a piacnak nem az a problémája, hogy túltermelés van az unióban, a krízishelyzetet az okozza, hogy a mézpiacon óriási mennyiségben vannak jelen a hamisított mézek. A „Kaptárakból” elnevezésű akció céljául azt tűzték ki, hogy a harmadik országokból származó mézekből az EU határain mintát vesznek, amelyeket az EU Közös Kutatóintézetének (JRC) Geelben (Belgium) található mézlaborjába küldenek vizsgálatokra. Kimondottan idegen cukrokat, vagyis nem nektár eredetű cukrokat kerestek a mézekben. 

A projekt eredménye drámai képet mutatott

Az eredmények kimutatták, hogy a harmadik országokból származó méz 48 százaléka hamis, és ezek a méznek nevezett termékek sajnos eljutnak a fogyasztókhoz. Ezen a téren semmilyen szankció nem történik, hosszú ideje gyakorlatilag horribilis mennyiségű hamisított méz van az uniós piacon - kesereg Bross Péter.

Európa mézből közel félig önellátó, 40 százalék importra szorul, de vannak olyan tagországok, többek között Magyarország, ahol több mézet termelnek a méhészek, mint amennyi belföldön elfogy. A nyugat-európai mézkiszerelők szinte kizárólag harmadik országokban termelt mézet vásárolnak, mert az körülbelül 30 százalékkal olcsóbb az uniósnál.

Uniós címke mögé rejtett hamisítványok

Harmadik országokban termelt mézek tömkelege található meg a boltok polcain, európai uniós címke mögé rejtve.

A nyugat-európai élelmiszerláncok polcain elérhető méz háromnegyede Kínából és Ukrajnából vagy Argentínából származik, amiről a fogyasztó nem tud, hiszen a címkén az európai uniós jelzés is szerepel.

Sokkal szigorúbb nyomon követésre lenne szükség az unióban, mondhatni a kaptártól a csuporig. Ellenőrizni kellene a harmadik országbeli homogenizált mézeket, hogy valóban méhészektől származnak-e.

A másik megoldandó feladat az eredethamisítás kérdése. Előfordul, hogy egy áruházlánc meghatározza, hogy bizonyos országokból származó mézeket nem hajlandó forgalmazni, de az onnan származó minősíthetetlen mézeket a beszállítók egy része egy uniós tagországban átcímkézi, majd máris bekerülhet az áruházláncok polcaira. Ezt követően az átcímkézést végző cég fél év múlva megszűnik.

Hogy a hamis méz jogilag is hamis méz legyen

Az, hogy az ilyen ügyekben az uniós hatóságok miért nem tudnak fellépni, érthetetlen. Másrészt a méznek van körülbelül 100 olyan paramétere, ami objektíven mérhető, ebből csupán mintegy 12 összetevő van a méz direktívában. Sajnos a mézhamisítók megoldják, hogy ennek megfeleljenek, de ha a méz direktíva újra definiálása, kibővítése megtörténne végre, akkor rengeteg hamis mézet jogilag is hamis méznek lehetne tekinteni a piacon.

Ideje lenne már uniós szinten elérni, hogy ne lehessen a mézek eredetét eltüntetni a címkén. Ha több országból származó mézet kever össze a mézet kicsomagoló cég, akkor legyen köteles a származási országokat feltüntetni. Pesszimista vagyok ebben a kérdésben, hiszen már 20 éve szeretnénk, ha végre megoldódna ez a probléma az unióban, de mostanáig még mindig nem történt meg – jegyezte meg Bross Péter.

A jelenlegi uniós tanácsi irányelv alapján a több országból származó mézkeveréknél az EU-ban nem kötelező a mézcímkén feltüntetni a származási országokat. Elég csak azt jelölni, hogy „EU-országokból”, „EU-n kívüli országokból” vagy éppen „EU-országokból és EU-n kívüli országokból” származik az adott keverék. Az uniós folyamat lassúsága miatt Magyarország nemzeti hatáskörben szigorította a hazai szabályozást.

Szigorítást a fogyasztók és a méhészek védelme érdekében!

Hazánk évek óta szorgalmazza a mézkeverékek származásjelölésére vonatkozó európai előírások szigorítását a fogyasztók és a méhészek védelme érdekében. Magyarország nemzeti hatáskörben szigorítja a hazai szabályozást, mézkeverékek esetén kötelező lesz feltüntetni valamennyi származási országot, méghozzá a felhasznált mézek tömege szerint csökkenő sorrendben. Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny azon az uniós piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80%-át exportáljuk – közölte augusztusban Nagy István agrárminiszter.

Az új rendelkezés augusztus 11-én lépett hatályba, de hat hónap átmenet alatt még forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban is tarthatók a korábbi szabályok szerint címkézett mézek. Azután viszont már csak a szigorúbb szabályok lesznek érvényesek.

A klímaváltozás duplán érinti az ágazatot

Méheinket a vegyszerek és a klímaváltozás hatásai is veszélyeztetik. Az ebből adódó környezeti károkkal olyan negatív hatások érik a méheket, amelyekre az evolúció során nem tudtak felkészülni. Mindezek mellett a klímaváltozás növényekre gyakorolt hatása is befolyásolja a méheket. A tudatos növénytermesztés jelentőségére is felhívta a figyelmet az OMME elnöke.

Uniós szinten hiányoznak a kötelező növényvédelmi szakképzési programok. Nem adnak a gazdálkodók kezébe alternatív módszereket pedig ezekre szükség lenne. – panaszolja Bross Péter.