A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének jelentős részét a „zöld víz”, azaz a csapadék biztosítja. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelt feladatának tekinti, hogy eloszlassa az állattenyésztést, állattartást és az állatitermék-előállítást övező tévhiteket és bemutassa az ágazat valódi helyzetét, valamint a gazdaságban, a társadalomban és az ökoszisztémában betöltött szerepét - írta a köztestület közleménye.

A NAK szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztésről - Fotó: CSZS, Körmend

Miközben társadalmi szempontból az élelmezés- és ivóvízbiztonság az egész világon stratégiai kérdéssé vált, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai újabb és újabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.

Az állattenyésztésben tevékenykedőkre egyidejűleg több teher is nehezedik. Amellett, hogy meg kell felelniük a klíma- és környezetvédelmet, az állategészségügyet és -jólétet szolgáló újabb előírásoknak, sokszor nemtelen támadások középpontjába kerül az ágazat. Az elmúlt hónapokban az európai közbeszédben az állattartás ivóvízigénye is egyre gyakrabban vetődött fel, az állattenyésztés-ellenes narratívában számos esetben hangoztatják, hogy az állattartás az emberi ivóvízellátást is veszélyezteti - írta a köztestület.

Az ivóvíz fontossága és a vízfelhasználás

A tiszta és biztonságos ivóvízhez való hozzáférés minden ember alapvető joga, az ivóvíz az élet létfontosságú alapeleme. A víz tehát olyan értékes erőforrás, amelyet a gazdaság minden szektorának meg kell őriznie, beleértve a mezőgazdaságot és az állattenyésztést is.

Gyakran hangoztatott állítás, hogy 1 kilogramm marhahús előállításához 15 ezer liter vízre van szükség. Ez azonban tipikusan egy olyan sokkoló kijelentés, ami ugyan jól mutat az újságok címlapján, a tudományosan is alátámasztott tényekhez, adatokhoz azonban kevés köze van - fogalmaztak.

Ezen módszertan alapján elmondható, hogy az állattenyésztéshez köthető átlagos vízfogyasztásnak jelentős része zöld víz, vagyis csapadék, amely a talajba beszivárogva és a növények által elpárologtatva visszatér a vízkörforgásba. Ha tehát a zöld vizet kivesszük a számításból, a kutatók állítása szerint – globális szinten – 1 kg marhahús előállításához 550-700 liter vízre van szükség, ebből – a francia Állami Agrártudományi Kutatóintézet (INRAE) adatai szerint – pedig csupán 50 liter a kék víz.

A csapadékot (zöld víz) a számításból kihagyva, a tudósok becslései szerint az állattenyésztés a globális édesvízkészlet mindössze 8 százalékát használja fel. Ha figyelembe vesszük a kék mellett a szürke vizet is, amely versenybe szállhat az édesvíz-fogyasztással, a becslések szerint az állattenyésztés a globális vízkészlet 13 százalékát használja el, nagy részét az intenzív takarmányozáson keresztül - fogalmaztak.

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggései

Az állattenyésztést és a vízhiányt helyi szinten kell értékelni, arra azonban nincs bizonyíték, hogy az állattenyésztés jelenléte összefügg a vízhiány kialakulásának kockázatával. A jobb gazdálkodási gyakorlatok ugyanakkor segíthetnek csökkenteni az állattenyésztés ökológiai lábnyomát. Európában korlátozott a mozgástér az állattenyésztés közvetlen vízfogyasztásának javítására, mivel a rendszerek már most is jól optimalizáltak. Minél nagyobb a takarmány víztartalma, annál kevesebb ivóvízre van szüksége az állatoknak. 

Az állati termékekhez felhasznált víz mennyiségét érdemes összevetni a manapság olyan divatosnak számító alternatív termékek előállításával. Egy 2019-ben megjelent kutatás[1] szerint egy liter tehéntej előállításához 8 liter vízre van szükség, szemben a mandulaitallal, amely előállításához 158 liter víz szükséges. Egy korábbi tanulmány[2] szerint míg az állattenyésztés „vízlábnyoma” 93%-ban zöld vízből áll, egy olyan növényi alternatíva, mint a szójaburger vízlábnyomának 69 százalékát teszi ki a zöld víz, a fennmaradó mennyiséget pedig a kék és szürke víz adja, aminek a lakossági ivóvízkészletekre nézve nagyobb hatása van - írták.

További híreink

Megerősítette a helyét a legjobbak között a QS világranglistáján a Széchenyi István Egyetem

2024.07.18.

A 2023-as évhez hasonlóan ismét a legjobbak között szerepel a Széchenyi István Egyetem a Quacquarelli Symonds (QS) felsőoktatási minősítő szervezet legfrissebb világranglistáján.

Megkapták a Ramsari Egyezmény védelmét a Dunai Természetes és Természetszerű Szigetek

2024.07.18.

A Dunai Természetes és Természetszerű Szigetek (Danube Wild Islands) egy nyolc országra kiterjedő nemzetközi Regionális Ramsari Területi Kezdeményezésként a Ramsari Egyezmény védelme alá kerültek.

Nagyot nőtt az érdeklődés a MATE doktori képzései iránt

2024.07.18.

Kiemelkedő érdeklődés tapasztalható a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doktori képzései iránt, az idei tanévben 137 pályázat érkezett a 110 fős állami keretre.

Nincs más út: július elsejétől csak online lehet jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket

2024.07.17.

Változtattak a szabályon, 2024. július elsejétől a Nébih elektronikus felületén kell jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket.

Elérhető a mobilGAZDA alkalmazás új változata 

2024.07.17.

A mobilGAZDA alkalmazás új verziójában több újdonság is megkönnyíti a felhasználók dolgát.

A zöldsor gépeit fejlesztette a CLAAS, sok újdonságot mutattak be a németek

2024.07.17.

Az eseményen a CLAAS 4 új VOLTO modellt mutatott be, amelyekkel a rendterítők munkaszélessége 4,5 métertől egészen 15,1 méterig terjed - Fotó: CLAAS

Partnerhírek
Partner

Kramer teleszkópos rakodók az állattenyésztésben

2024.07.16.

Az állattenyésztő telepek elengedhetetlen és meghatározó eszközei a rakodók. Legyen szó a bálák rakodásáról vagy akár almozásról, ezek gépek a munkafolyamatok elengedhetetlen eszközei. A KITE Zrt. a Kramer rakodók széles portfóliójával áll a felhasználók rendelkezésére. A széles méret- és teljesítménykínálatból bárki megtalálhatja az üzemméretének megfelelő rakodót.

Partner

Újra érték a minőség a búzatermesztésben

2024.07.14.

Újra érték a minőség, ezt vallja és nyomós érvekkel alá is tudja támasztani a Karintia Kft., amely a megalapítása óta, közel 30 éve abban hisz, hogy Magyarországon a kalászosoknál a minőségi búzatermesztés az egyik leginkább járható út. Az ukrán-orosz háború pedig csak felerősítette ezt az irányt és rávilágított, hogy kizárólag a bő termés hajszolása nem vezet sikerre. Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével a Magro.hu beszélgetett.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
30 db Solis eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

30 db Solis eladó

Hitelesített telefonszám

3 650 000 HUF

+ áfa
Kiemelt
10 db Talajmaró eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

10 db Talajmaró eladó

Hitelesített telefonszám

550 000 HUF

+ áfa

Magro.hu Piactér

Több mint 3.300 hirdetés 93 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás