A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének jelentős részét a „zöld víz”, azaz a csapadék biztosítja. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelt feladatának tekinti, hogy eloszlassa az állattenyésztést, állattartást és az állatitermék-előállítást övező tévhiteket és bemutassa az ágazat valódi helyzetét, valamint a gazdaságban, a társadalomban és az ökoszisztémában betöltött szerepét - írta a köztestület közleménye.

A NAK szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztésről - Fotó: CSZS, Körmend

Miközben társadalmi szempontból az élelmezés- és ivóvízbiztonság az egész világon stratégiai kérdéssé vált, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai újabb és újabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.

Az állattenyésztésben tevékenykedőkre egyidejűleg több teher is nehezedik. Amellett, hogy meg kell felelniük a klíma- és környezetvédelmet, az állategészségügyet és -jólétet szolgáló újabb előírásoknak, sokszor nemtelen támadások középpontjába kerül az ágazat. Az elmúlt hónapokban az európai közbeszédben az állattartás ivóvízigénye is egyre gyakrabban vetődött fel, az állattenyésztés-ellenes narratívában számos esetben hangoztatják, hogy az állattartás az emberi ivóvízellátást is veszélyezteti - írta a köztestület.

Az ivóvíz fontossága és a vízfelhasználás

A tiszta és biztonságos ivóvízhez való hozzáférés minden ember alapvető joga, az ivóvíz az élet létfontosságú alapeleme. A víz tehát olyan értékes erőforrás, amelyet a gazdaság minden szektorának meg kell őriznie, beleértve a mezőgazdaságot és az állattenyésztést is.

Gyakran hangoztatott állítás, hogy 1 kilogramm marhahús előállításához 15 ezer liter vízre van szükség. Ez azonban tipikusan egy olyan sokkoló kijelentés, ami ugyan jól mutat az újságok címlapján, a tudományosan is alátámasztott tényekhez, adatokhoz azonban kevés köze van - fogalmaztak.

Ezen módszertan alapján elmondható, hogy az állattenyésztéshez köthető átlagos vízfogyasztásnak jelentős része zöld víz, vagyis csapadék, amely a talajba beszivárogva és a növények által elpárologtatva visszatér a vízkörforgásba. Ha tehát a zöld vizet kivesszük a számításból, a kutatók állítása szerint – globális szinten – 1 kg marhahús előállításához 550-700 liter vízre van szükség, ebből – a francia Állami Agrártudományi Kutatóintézet (INRAE) adatai szerint – pedig csupán 50 liter a kék víz.

A csapadékot (zöld víz) a számításból kihagyva, a tudósok becslései szerint az állattenyésztés a globális édesvízkészlet mindössze 8 százalékát használja fel. Ha figyelembe vesszük a kék mellett a szürke vizet is, amely versenybe szállhat az édesvíz-fogyasztással, a becslések szerint az állattenyésztés a globális vízkészlet 13 százalékát használja el, nagy részét az intenzív takarmányozáson keresztül - fogalmaztak.

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggései

Az állattenyésztést és a vízhiányt helyi szinten kell értékelni, arra azonban nincs bizonyíték, hogy az állattenyésztés jelenléte összefügg a vízhiány kialakulásának kockázatával. A jobb gazdálkodási gyakorlatok ugyanakkor segíthetnek csökkenteni az állattenyésztés ökológiai lábnyomát. Európában korlátozott a mozgástér az állattenyésztés közvetlen vízfogyasztásának javítására, mivel a rendszerek már most is jól optimalizáltak. Minél nagyobb a takarmány víztartalma, annál kevesebb ivóvízre van szüksége az állatoknak. 

Az állati termékekhez felhasznált víz mennyiségét érdemes összevetni a manapság olyan divatosnak számító alternatív termékek előállításával. Egy 2019-ben megjelent kutatás[1] szerint egy liter tehéntej előállításához 8 liter vízre van szükség, szemben a mandulaitallal, amely előállításához 158 liter víz szükséges. Egy korábbi tanulmány[2] szerint míg az állattenyésztés „vízlábnyoma” 93%-ban zöld vízből áll, egy olyan növényi alternatíva, mint a szójaburger vízlábnyomának 69 százalékát teszi ki a zöld víz, a fennmaradó mennyiséget pedig a kék és szürke víz adja, aminek a lakossági ivóvízkészletekre nézve nagyobb hatása van - írták.

További híreink

Zümmögés: a méhlegelők jelentősége és szépsége

2024.06.14.

A kertészkedés nyugodt világában létezik egy olyan kifejezés, amely már első előfordulásakot is nagy feltűnést keltett – „méhlegelők”. De mi is pontosan a méhlegelő, és miért hallunk róla egyre gyakrabban? A garden-guide.com írása ennek az elbűvölő koncepciónak az eredetére, jelentőségére és gyakorlati vonatkozásaira fókuszál. Amely nemcsak szeretett beporzóink számára előnyös, hanem színt és életet ad kertjeinknek.

Biodiverzitás a középpontban: elindult "A mi sokszínű kertünk” kampány

2024.06.14.

Családok, iskolák és munkahelyek csatlakozását is várja “A mi sokszínű kertünk” kampány, a résztvevők között 3 millió forint értékben sorsolnak ki ajándékokat.

Partner

Folyékony, szerves (melasz–vinasz alapú) alaptrágyázás - jobb a növénynek, jobb a talajnak

2024.06.14.

Ma már elmondhatjuk, hogy jól működnek a folyékony és szervesanyag-alapú alaptrágyák. Hektáronként pár száz literes dózis nem okoz gondot a permetezőnek. A bedolgozással nem kell kapkodni. A technológia pedig lehet szilárd és folyékony kombinációja. Mutatunk erre példákat.

Megvan, hogy alakult a szójabab, a repce és a napraforgó termelése az év első felében

2024.06.14.

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon május első hetében az ipari napraforgómag termelői ára 141,9 ezer forint/tonna (–7 százalék), a repcemagé 160,5 ezer forint/tonna (+2 százalék) volt.

Megvannak a húsmarhatartásra vonatkozó állatjóléti támogatás részletei, 10 milliárd forintra lehet pályázni

2024.06.14.

A Közös Agrárpolitika Irányító Hatósága közzé tette az „Állatjóléti támogatás a húshasznú szarvasmarha ágazatban” című (KAP-RD31-1-24 kódszámú) pályázati felhívást

Nagy változást hozhat a magyar vízgazdálkodásban az RRF-támogatás

2024.06.13.

Kiemelten fontos, hogy a mezőgazdasági vízhasználók tudatában legyenek a fenntartható vízgazdálkodás jelentőségének és ismerjék a megvalósításhoz szükséges korszerű megoldásokat.

Partnerhírek
Partner

Folyékony, szerves (melasz–vinasz alapú) alaptrágyázás - jobb a növénynek, jobb a talajnak

2024.06.14.

Ma már elmondhatjuk, hogy jól működnek a folyékony és szervesanyag-alapú alaptrágyák. Hektáronként pár száz literes dózis nem okoz gondot a permetezőnek. A bedolgozással nem kell kapkodni. A technológia pedig lehet szilárd és folyékony kombinációja. Mutatunk erre példákat.

Partner

Magasabb cukorfok, nagyobb répatest - cukorrépa lombtrágyázása a TIMAC AGRO-val

2024.06.12.

A korai fázisban kijuttatott FERTIACTYL® gyökérstimulátor oldatok, heterogén cukorrépa-állományokban is alkalmazhatók, hiszen lombról és talajról is hasznosulnak, elsődleges céljuk pedig a kezdeti gyökeresedés és ezzel az intenzív, zavartalan fejlődés megalapozása.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Graecus BF Talajmaró
Bács-Kiskun, Kecskemét

Graecus BF Talajmaró

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Hirdetésfeladás