A nitrogén-körforgalom elképzelhetetlen mikrobák nélkül

Napjainkban az emelkedő gázárak egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára (is). A növénytáplálás és hozamnövelés céljából a mikrobiális készítmények alkalmazása vonzó alternatívája lehet a műtrágyáknak. Azokkal ugyanis a kijuttatandó műtrágyák mennyiségének egy részét ki lehet váltani, továbbá a 2023-tól induló új KAP Agro-ökológiai Programjában is választható gyakorlat.

Egy, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által jegyzett írás – tekintettel a téma fontos aktualitására – a baktérium oltóanyagok N-utánpótlásban játszott szerepével foglalkozott. Ennek gyakorlati vonatkozásairól Dr. Pénzes Évát, a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetőjét kérdezték meg.

Több mint 98% a nitrogénfixáló baktériumoknak köszönhető

Véleménye szerint a nitrogén-körforgalom elképzelhetetlen mikrobák nélkül. A talajban található természetes eredetű, szerves kötésben megjelenő nitrogén több mint 98%-a nitrogénfixáló baktériumoknak köszönhető. Számos baktériumfaj képes a levegő 78%-át kitevő elemi nitrogént ammóniává, illetve ammóniumionná átalakítani (nitrogénfixáció).

Milyen feltételek szükségesek ezeknek a folyamatoknak a baktériumok általi megvalósíthatóságához? A N₂-fixálás nagy energiaigényű folyamat, ezért ehhez szerves anyagokban gazdag talajközegre van szükség. Továbbá a nitrogenáz-szintézishez Mo, Fe, Co, S elemekre is szükség van, és a részleges oxigénhiány a kedvező. A nitrogénkötést a talaj felvehető NH₄⁺-, NO₃^- -tartalma fékezi, a foszfor viszont fokozza.

Gyakorlati következtetések

Ezek alapján milyen gyakorlati következtetéseket vonhatunk le? – tették fel a kérdést az ügyvezetőnek.

• A baktérium oltóanyagok alkalmazása és a szervestrágyázás egymás hatását erősítik.
• A nitrogén megkötésére pozitívan hat a szármaradványok területen hagyása és szakszerű biológiai kezelése.
• A talajbaktérium oltóanyagok alkalmazásához célszerű a talaj Mo-, Fe-, S-ellátottságát is ellenőrizni és megfelelő kiegészítésükről gondoskodni a hatékony N-fixálás érdekében.
• A termesztett kultúra N-igényének műtrágya formában való kijuttatásakor figyelembe kell venni a következőket. Ha a szervestrágyázás mellett szakszerű a tarlókezelés, és baktériumos talajoltás történik, akkor már jelentős nitrogént biztosítunk, így nagyobb figyelmet fordíthatunk arra, hogy a még szükséges N-pótlást talajkímélő műtrágyázással biztosítsuk. Mivel a N-fixáló baktériumok gyakorlatilag az év jelentős részében folyamatosan dolgoznak, a nitrogenáz enzimrendszer megfelelő működéséhez a felvehető P-tápelemnek is folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Ezért célszerű olyan oltóanyagot alkalmazni, ami a N-fixálók mellett a talaj kötött P-készletének feltárását és mobilizálását végző baktériumokat is tartalmaz. A kettő szinergizmusa gyakran látványos eredményeket produkál.
• A talaj mérsékelt vagy sekélyebb bolygatása – mivel ez a talajművelési mód kevésbé biztosítja az oxigéndús talajállapotot – kedvez a nitrogenáz enzim működésének. A humuszos talajréteg kissé mélyebb, oxigénhiányos részei ideálisak lehetnek egyes nitrogénkötők működéséhez. A talaj átázottsága a pórustér kisebb oxigénellátottsága miatt, szintén előnyös a N-fixáció szempontjából. Ezért kedvez a talajoltáshoz a kora tavaszi és az őszi időszak.

Összefoglalva a fentieket: a növénykultúrák megfelelő nitrogénellátottságához az egyik lehetséges eszköz a mikrobiológiai készítmények alkalmazása. Így többek között a baktériumos talajoltási technológia.