A gyümölcsösökben tapasztalható terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár tehető felelőssé. Bár a globális felmelegedés miatt összességében csökken a fagyos napok száma Magyarországon is, továbbra vannak és lesznek tavaszi fagyos időszakok, ráadásul a korábbra tolódó virágzás miatt pont ebben a kritikus időszakban. Az ezredfordulóig alma- és szilvatermelésben nagyhatalomnak számítottunk, mára azonban a meggy kivételével a többi gyümölcsös mennyisége visszaesett.

Az alma teszi ki az összes itthon megtermelt fás gyümölcs 70%-át, de a gyümölcsös terület közel 40%-a egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található. A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések (fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése) mellett a megelőzésre, a kibocsátások-csökkentésére kellene törekednünk, mert az kifizetődőbb és hatékonyabb.

A várható klímaváltozás modellezésére ugyan tobbféle forgatókönyv létezik, de a pesszimista szerint, ha nem foglalkozunk a levegőbe történő káros anyag kibocsátásokkal, akkor a század végére jelentősen több fagykárral számolhatnak a gazdák és a fogyasztók is, ami különösen az almát fogja érinteni, de az összes magyarországi gyümölcsösre is hatást gyakorol majd.

AI generálta kép: Freepik

A gyümölcsfák hozamát és termésminőségét több tényező is befolyásolja, azonban hazánkban 80%-ban a fagykár okozza a legnagyobb terméskiesést.

A téli, mélynyugalmi fázisban károsító, -20 °C alatti fagyok a globális felmelegedés hatására ma már szinte egyáltalán nem fordulnak elő, viszont továbbra is veszélyt jelent a tavaszi virágzás alatti fagy, ami a legérzékenyebb fenológiai fázisban éri a gyümölcsfákat. Egy virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, -3 °C alatti fagy védekezési stratégia nélkül 50%-os termésveszteséghez vezet.

Sajnos, az idei extrém meleg február–március miatt a szokásosnál jóval korábban beinduló vegetációban is kárt okoztak a márciusi virágzás alatti fagyok.

Mi lesz a szabolcsi almával?

A gyümölcsös terület közel 40%-a egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található, mely főleg az almának köszönhető. Emellett jelentősebb területet foglalnak el a gyümölcsösök az Ipoly mentén északon, illetve Bács-Kiskunban is. Ma a gyümölcsfák adják a teljes gyümölcstermés 95%-át. Bár korábban a málna, szamóca és ribiszke is jelentősebb mennyiségben termett, de mára ezek nagyon visszaszorultak.

  • A legnagyobb mennyiségben tehát alma terem (70%), ezt követi
  • az éves meggytermés (közel 10%),
  • majd szilva és őszi (7-6%),
  • végül kajszi, körte és cseresznye.

A rendszerváltás előtt, de inkább az ezredfordulóig alma és szilva termelésben nagyhatalomnak számítottunk, továbbá a körte és őszi összmennyisége is többszöröse volt a mainak. Egyedül a meggy mennyisége nőtt Magyarországon a jelentősebb gyümölcseink közül.

Milyen gyakorisággal fordul elő fagy a virágzás időszakában?

Alapvetően elmondható, hogy a hazai almafák legkorábbi és legkésőbbi virágzásának kezdete között átlagosan 10 nap telik el, és elsősorban az év első néhány hónapja határozza meg, hogy évről évre mikor éri el a hőösszeg a virágzáshoz szükséges kritikus értéket.

Az ábrán látható, hogy az almafa virágzása alatt a legtöbb fagy 2007-ben fordult elő, és ekkor volt az elmúlt 20 év során a legkisebb termésátlag is. Ugyanakkor egyes jó években négyszeres termésátlag is előfordulhat.

Vizsgálatok szerint az almafa virágzása alatti fagyos évek gyakorisága az ország legtöbb területen csökkent, ugyanakkor az Ipoly völgyében és északkeleten jelentősebben nőtt. A többi gyümölcsfa esetében az ország legnagyobb részén szintén csökkent a fagyos évek száma a kritikus időszakot tekintve, míg a Kiskunság déli részén gyengén nőtt.

Amikor azt vizsgálták, hogy átlagosan hány napon fordult elő a virágzás alatt fagy, akkor az almánál inkább gyenge csökkenés figyelhetők meg az ország jelentősebb területén (kivéve a fagyzugosabb Ipoly völgyében és északkeleten), ezzel szemben a többi gyümölcsnél kissé több napon fordult elő potenciális kárt okozó fagy mind a Duna-Tisza közében, mind a Dunántúlon.

Átrendezi a magyar almatérképet a klímaváltozás, ha a kibocsátások nem csökkennek

A jövőben – miközben a tavaszi fagyok gyakorisága is csökken – a jelentősen korábbra tolódó vegetációs időszak miatt a virágzás is jóval korábbra tolódik. Vajon az ekkor előforduló fagyok gyakorisága várhatóan nő vagy csökken?

Az adatokból az valószínűsíthető, hogy az almafa virágzása körüli fagyveszélyes évek gyakorisága a jelenlegi termőterületeken a század közepéig csak kisebb gyakorisággal fog változni. Jelentősebb a térbeli bizonytalanság, azaz csökkenés és növekedés is valószínű. Ha viszont a század második felét vizsgáljuk, akkor északkeleten, ahol az almatermesztés legnagyobb jelenlegi területe található, minden forgatókönyv szerint növekvő fagyveszélyre kell számítanunk.

Ugyanakkor, ha a pesszimista forgatókönyvet követi az emberiség, a század végére a jelenleginek akár a duplájára is nőhet a fagyveszélyes évek száma, különösen a Dunántúlon és a Nyírség déli részén. Sokkal kisebb viszont a gyakoriságnövekedés akkor, ha az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátását mielőbb elkezdjük csökkenteni.

Mindezek mellett az optimista forgatókönyv szerint Hevesben és Bács-Kiskunban inkább az valószínű, hogy a virágzás körüli időszakban kevesebb évben jelentkezik majd fagy. Eredmények azt is valószínűsítik, hogy a ritkábban előforduló fagyveszélyes években a fagyos napok száma is csökkenni fog egy zöldebb utat követve.

Mindezek azt jelzik, hogy várhatóan hosszú távú stratégiát szükséges kidolgozni ahhoz, hogy az alma termesztést megfelelő hatékonysággal folytatni lehessen. Ez olyan drasztikusabb változtatást is jelenthet, mint például fagytűrő fajtákra való áttérést, vagy az almatermesztő régiók átrendeződését.

Fotó: Freepik

A megelőzés olcsóbb és hatékonyabb, mint az alkalmazkodás

Fagyos napokból tavasszal alapvetően egyre kevesebbet észlelünk, de az előre tolódó virágzás alatt fellépő fagyok nagyobb kárt okoznak, mint korábban, mely ugyan kevésbé érinti a későbbi virágzású almafát, de nagyobb mértékben a többi gyümölcsfát. Mindezek egyes években jelentős terméskieséssel járnak.

A pesszimista forgatókönyv szerint elsősorban a kritikus időszakban fellépő fagy gyakoriságában várható növekedés, ugyanakkor kisebb mértékben ezen fagyveszélyes években előforduló fagyos napok számában is hasonló kedvezőtlen trend valószínűsíthető. Ez a század végére különösen az almát érinti, de a többi gyümölcsfára is hatást gyakorol.

Az optimista forgatókönyv szerint a század második felében sem kell nagyobb változásokra számítanunk, sőt a fagyveszélyes évek gyakoriságában és az előforduló fagyos napok számában is az ország egyes régióiban csökkenést jeleznek az eredmények - olvastuk a masfelfok.hu-n.

Az almára jellemző, hogy fajtaösszetételben a korábban legnépszerűbb Idared helyett mára a fagyrezisztens fajták (Pinova) kerültek előtérbe.

Az agrotechnikák közül rövidtávon a következőkkel tudjuk a fagyokat befolyásolni:

  • hűtő öntözéssel néhány nappal késleltethető a virágzás megindulása;
  • virágzáskor permetező öntözéssel csökkenthető a fagykár, illetve levegőkeveréses technikákkal szélcsendben több fokos melegedést is elérhetünk.

Ezen módszerek alkalmazása nagy területen nagyobb extra költséggel is járnak, illetve a hosszútávú stratégiák választása is jelentős terhet róhat a gazdákra (pl. újabb klímarezisztens, fagytűrő fajták és későbbi virágzásúak termesztése; a síkvidék helyett magasabb, kevésbé fagyveszélyes helyre való telepítés; a lombkorona magasabb virágzásúra metszése, stb.).

És itt még nem beszéltünk a hőség okozta stresszről, amely egy másik lényeges tényező a gyümölcstermesztés során – további kedvezőtlen hatást gyakorolva a legtöbb jelenleg termesztett gyümölcsfánkra. Sokkal jobban járunk, ha a megelőzésre fordítjuk a rendelkezésre álló tőkét, azaz a kibocsátásokat azonnal, globálisan összefogva és jelentősen csökkentjük.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Nagy változást hozhat a magyar vízgazdálkodásban az RRF-támogatás

2024.06.13.

Kiemelten fontos, hogy a mezőgazdasági vízhasználók tudatában legyenek a fenntartható vízgazdálkodás jelentőségének és ismerjék a megvalósításhoz szükséges korszerű megoldásokat.

A friss, hétnapos időjárás előrejelzésen már látszik, mikor kezdődik az igazi nyár

2024.06.13.

Hétfőn napos időre számíthatunk gomoly-, illetve fátyolfelhőkkel. Általában nem lesz csapadék, de néhol előfordulhat zápor, zivatar. A változó irányú szél mérsékelt marad. Hajnalban 12, 19, délután 28, 33 fokot mérhetnek.

Az Agrobee drón nagyobb változata akár 900 liter permetlevet is a levegőbe visz

2024.06.13.

Hamarosan létrejön egy drón, amelyiknek egy átlagos szántóföldi permetezőnél is jobb a területteljesítménye. A 900 liter permetlevet levegőbe emelni képes Agrobee a tervek szerint hatékonyabb lesz, mint a földi növényvédelmi eszközök.

Két kísérleti telep és két kutatóintézet is megújul Kelet-Magyarországon

2024.06.13.

A Debreceni Egyetem két pályázat révén 1,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Vidékfejlesztési Programból.

Nagyértékű Football Fanshop nyeremények várnak Önre az Agrofeed Foci EB tippjátékán

2024.06.12.

Nagyértékű Football Fanshop nyeremények várnak Önre az Agrofeed Foci EB tippjátékán. Tippeljen a meccsekre, legyen az első tízben és válogasson a Football Fanshop fantasztikus ajándékai közül!

A homoktövis káros hatásai - a jótékonyakon túl

2024.06.12.

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) egy régóta ismert növény, amelyet számos kultúra használt gyógyító célokra. A homoktövis bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és egyéb bioaktív vegyületekben, amelyek hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez és a különböző betegségek kezeléséhez. Azonban, mint sok más természetes gyógymód, a homoktövis fogyasztása is járhat bizonyos mellékhatásokkal és kockázatokkal. Ez a cikk részletesen bemutatja a homoktövis előnyeit és potenciális káros hatásait.

Partnerhírek
Partner

Magasabb cukorfok, nagyobb répatest - cukorrépa lombtrágyázása a TIMAC AGRO-val

2024.06.12.

A korai fázisban kijuttatott FERTIACTYL® gyökérstimulátor oldatok, heterogén cukorrépa-állományokban is alkalmazhatók, hiszen lombról és talajról is hasznosulnak, elsődleges céljuk pedig a kezdeti gyökeresedés és ezzel az intenzív, zavartalan fejlődés megalapozása.

Partner

Az AGRO.bio termékei támogatják a talajkímélő agrotechnikát

2024.06.10.

Kukucska Péter agronómust, az Algafix®-szel, az AlgaTerrel, az Amino-KÉN-el és az AminoBórral kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Graecus BF Talajmaró
Bács-Kiskun, Kecskemét

Graecus BF Talajmaró

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Hirdetésfeladás