A sertés- és brojlercsirkeipar kulcsfontosságú eleme az Európai Unió gazdaságának. A fenntarthatóság elérésének egyik fő módja ezekben az ágazatokban a takarmányfelhasználás hatékonyságának javítása. Ennek támogatására hozták létre az ECO-FCE-t.
Nyilvánvaló, hogy az intenzív termelési rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a növekvő globális népesség táplálásában, de fenntarthatóaknak is kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy környezetbarátnak és állatjólléti szempontból barátságosaknak kell lenniük, ugyanakkor ésszerű megtérülést is lehetővé kell tenniük a termelők számára. Az energia és a takarmány emelkedő költségei, a fogyasztók alacsony termékárakkal szembeni elvárásai együttesen ez utóbbi elemet teszik folyamatos kihívássá.
ECO-FCE
Az ECO-FCE egy EU FP7 projekt volt (2013 és 2017 között), amely újszerű rendszerbiológiai kutatásokat alkalmazott annak érdekében, hogy jobban megértsék a sertések és a brojlercsirkék takarmányfelhasználásának hatékonyságát. Táplálkozási és genetikai megközelítéseket is vizsgált a takarmányfelhasználás hatékonyságának és az ökológiai lábnyomnak a manipulálására. A projektcsoportban 18 partnerszervezet vett részt, és átfogó ismeretekről adott számot a monogasztrikus táplálkozás, a genetika, a (meta)genomika, a statisztikai modellezés, a termékminőség, az állattenyésztés, valamint az állatok egészsége és jóléte terén.
A projekt egyik erőssége az volt, hogy ötvözte az élvonalbeli tudományt a modern kereskedelmi gazdálkodás valóságának megértésével. Ez tükröződött az ipari projektpartnerek erőteljes hozzájárulásában. Az ECO-FCE kulcsfontosságú kutatási területeinek bemutatkozását egy kiragadott példán keresztül mutatjuk be.
A korai élet befolyásolása
Az oltási technikák lehetőséget kínálnak hasznos baktériumok beültetésére, elősegítve a bél stabilizálódását és immunitását a csirkékben a kikelés után. Az ECO-FCE-n belül dolgozó lengyel tudósok két új szimbiotikum hatékonyságát tesztelték: S1 (Lb. salivarius IBB3154 + galaktooligoszacharidok) és S2 (Lb. plantarum 3036 + Raffinose család oligoszacharidjai).
Kevés hatás érvényesült a brojlercsirke teljesítményében, de az S1 és S2 petesejt-kezelésben részesülők egyike kedvezően befolyásolta a csirkebél szerkezetét a 42. napon. Jelentős változásokat figyeltek meg a duodenumban és a jejunumban – a csirkebél két fontos szegmensében, ahol a tápanyagok felszívódásának legintenzívebb folyamata zajlik. Úgy tűnik, hogy az S1 leginkább az immunrendszerrel összefüggő útvonalakat aktiválja, míg az S2 az anyagcsere-útvonalakat. A szimbiotikus adagolás a hasnyálmirigy enzimatikus aktivitását és a béltartalom szekretált enzimjeinek szintjét is befolyásolta. Összességében ez a regényes munka sok ígéretet mutatott a szimbiotikumokkal végzett ovo-manipuláció potenciális eszközeként az állatok egészségének és termelékenységének optimalizálására.
Az ebben a cikkben bemutatott megállapításokat az egynapos ECO-FCE szimpózium munkájának összefoglalásaként az EAAP konferencián, 2016-ban Belfastban készítették. A szimpózium füzete, amely további részleteket tartalmaz a kutatási eredményekről és az érintett tudósokról, elérhető az ECO-FCE weboldalán (www.eco-fce.eu).
Szerzői:
Dr. Elizabeth Magowan, Észak-Írország Agrár-Élelmiszeripari és Biotudományi Intézete és Dr. Niamh O’Connell, a Belfasti Queen Egyetem Globális Élelmezésbiztonsági Intézete
