Sok gondot okoz a nagyragadozó Erdélyben. A Kolozs megyei Várfalván is medvetámadásokról érkeztek hírek: a nagyvad két gazdaságban öt kecskét megölt, majd egy kecskenyájat több kilométernyi távolságra elhajtotta a portáról. Sokszor sem a gazdák, sem a helyi önkormányzatok nincsenek tisztában a jogszabály által megkövetelt ügyiratcsomó helyes összeállításával, ezért a pontatlanul összeállított dossziékat a környezetvédelem elutasítja.
Az erdélyi Krónika írt részleteket a Romániában fennálló helyzetről, ehhez környezetvédelmi szakembert is megkérdeztek a kártérítés igénylésével kapcsolatban. A szaporodó vadkárokkal tűzdelt Kolozs megyei térképre felkerült az aranyosszéki Várfalva is, ahol a községközpont több gazdaságában öt kecskét pusztított el egy éjjel a medve. Marginean János, a Tordától 12 kilométerre, az Aranyos folyó völgyében fekvő község polgármestere a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a község hét falujából – Várfalva, Aranyosrákos, Csegez, Székelyhidas, Kövend és Bágyon – a medvék rendszeresen kószálnak Csegez és Székelyhidas határában, az utóbbi időben pedig a községközpont állattelepeire is bemerészkedtek.
„Egy várfalvi gazdánál a karámba zárt kecskéket megtermett medve zavarta ki éjjel a szabadba, az állatokat pedig több kilométeren át kergette a legelőn.”
Csak részben volt sikeres a medvetámadás
A tulajdonos egy napi keresés után akadt rá a kecskenyájra a szomszédos falu, Székelyhidas határában. A nagyvad két kecskét megölt, a többit a gazdának sikerült visszaterelnie a gazdaságába” – tájékoztatta a portált az elöljáró. Egy másik várfalvi gazdaságba is betört a medve, ahol három kecskét tépett szét. A polgármester szerint az állattartó gazdák attól rettegnek, hogy előbb-utóbb ember is áldozatul esik a környéken kószáló nagyvadaknak. A pásztorok éjszaka nem mernek a juhok és a kecskék mellett tartózkodni. A községbeli tapasztalat azt mutatja, hogy a medve ellen sem a kerítés, sem a villanypásztor nem véd megfelelően. Az éhes vadak bárhova betörnek, a nyájat őrző kutyák sem tudják felvenni velük a harcot. Az elmúlt időszakban Kalotaszeg több falujának környékén is láttak már ragadozót, és az elmúlt hetekben vadkárokról is érkeztek hírek, a Tordaszentlászlóhoz tartozó Magyarfenesre is bejár a ragadozó, ahol borjút ölt meg – írták.
A petárda sem riasztja el a medvéket
A helyi önkormányzat egy környékbeli vadásztársasággal áll szerződéses viszonyban, amelynek tagjai a hivatal bejelentésére kijárnak a község falvaiba lövésekkel elriasztani a medvéket. A polgármester szerint a környéken annyira elszapodorodott a medveállomány, hogy a vadászok elriasztó praktikái sem vezetnek eredményre. Mint ahogy az sem, hogy több gazda éjjel petárdákkal csap zajt, hogy a medvék elkerüljék az állataikat. A polgármester arra panaszkodik, hogy a gazdáknak nem sikerült megegyezniük a környezetvédelmi hatóság képviselőivel, akik rendre elutasítják a medvék okozta vadkár kifizetését.
,,A törvény által kijelölt módon a polgármesteri hivatal összeállítja az elhullott állatok után fizetendő kártérítési igényt, de a környezetvédelmisek mindig beleakadnak valamibe, és nem fizetnek. Legutóbb azt kifogásolták, hogy a medvetámadás áldozatául esett kecskék gazdája éjjel olyan földterületen őrizte az állatait, amelyre nem volt birtoklevele, emiatt elutasították az állatonként megítélt ötszáz lejes kártérítés kifizetését” – mutatott rá a problémák egyikére Várfalva község polgármestere.
Hogyan kell kártérítést igényelni?
A 2023. január 3-án megjelent 3. számú kormányrendelet részletesen körülírja, milyen körülmények között igényelhető állami kártérítés vadkárra. Az egyik erdélyi megye környezetvédelmi hatóságának neve elhallgatását kérő szakembere a Krónikának elmondta, hogy sem a gazdák, sem a helyi önkormányzatok nincsenek tisztában a jogszabály által megkövetelt ügyiratcsomó helyes összeállításával, ezért a pontatlanul összeállított dossziékat a környezetvédelem elutasítja.
A vadkárt szenvedett gazda bejelentésére a polgármesteri hivatal a körzeti állatorvost és a területileg illetékes vadásztársaságot kell értesítse, hogy közösen mérjék fel a vadkárt. Az elpusztított állatról az állatorvosnak részletes jelentést kell írnia. Amikor ez elkészül, a helyi önkormányzat értesíti a megyei környezetvédelmi hatóságot, amely a rögzített adatok hitelességét ellenőrzi. A szakember portálunknak megerősítette, amennyiben a gazda azt nyilatkozza, hogy a medvetámadás idején senki nem tartózkodott az állattelepen, ez kizárja a kártérítés kifizetését.
„Egész éjjel nem sétálhat a pásztor vagy a gazda az állatok között, de ha a gazda azt nyilatkozza, hogy a medvetámadás idején nem tartózkodott ember az állattelepen, akkor a törvény értelmében nem lehet kártérítést fizetni. Ha az írja, hogy az állatgondozó vagy a gazda a helyszínen volt, akkor a hatóság ezt elfogadja” – nyomatékosította a neve elhallgatását kérő környezetvédelmi szakember.
