Magyarország fokozott veszélyben – figyelmeztetés jött a WWF-től

Az éghajlatváltozás hatása egyre érezhetőbb. A WWF természetvédő szervezet új jelentése szerint az EU tagállamainak nem megfelelő vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait.

Mostanában Európa-szerte súlyos aszályok nehezítik meg az emberek életét. Idén nyáron Franciaországban és Németországban már vészhelyzeti intézkedéseket kellett bevezetni a rendkívüli szárazságok kezelésére. Az aszálykárokat azonban csak a vízben bőséges időszakok idején, megelőzéssel lehet csökkenteni – olvastuk a napi.hu cikkében.

Magyarország fokozott veszélyben van (Fotó: Pixabay)

A WWF új jelentése szerint az EU-s országok helytelen vízgazdálkodása tovább súlyosbítja az aszályok okozta károkat. A túlszabályozott, szennyezett vagy az ember növekvő vízfelhasználása miatt apadó vízkészletű folyók, tavak élővilágának változatossága csökken, ez pedig még sebezhetőbbé teszi őket. A tagállamok ráadásul továbbra is inkább gyengíteni szeretnék a vizek védelmét célzó szabályozást.

A legfrissebb adatok szerint már a Baltikum államai vagy Svédország is ki vannak téve a szárazság pusztításának. Ennek ellenére Európa vízkészleteire nem vigyázunk megfelelően: 60 százalékuk jelenleg sincs jó ökológiai állapotban, ráadásul nincs olyan európai folyó, amelyet ne szabdalnának fel duzzasztógátak. Pedig az aszályok és hőhullámok azokat az édesvízi ökoszisztémákat sújtják leginkább, amelyek nem egészségesek.

Magyarország fokozott veszélyben van, az aszálygyakoriság növekedésének kockázata igen jelentős, a jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk. Egy példája a szárazodásnak és az erre adott rossz reakcióknak a Duna-Tisza-közi Homokhátság. Itt az 1970-es évek óta 2-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van, ahol tízméteres csökkenést is mértek. A Homokhátság ma már félsivatagos övezetnek tekinthető.

Az aszálykárok csökkentésére az öntözés vagy a mesterséges víztározók építése ma már nem jelentenek elégséges megoldást, mert tartós aszály esetén a legkomolyabb víztározók is kiszáradhatnak. A valódi megoldás – ezzel szemben – ha biztosítjuk vizesélőhelyeink jó állapotát. Az árvizeket, belvizeket nem szükséges azonnal elvezetni, inkább a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartanunk. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll. Egyre több olyan helyet kell biztosítanunk tehát, ahol kisebb tavak, vizes élőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatják magukba a többletvizet.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Gazdag Gazda Konferenciasorozat 2015-ben is! Örömmel jelentjük be, hogy idén is megrendezzük a Gazdag Gazda Konferenciasorozatot! Az események ezúttal a „Hogyan reagáljunk a változó éghajlat kihí...
Veszélyt jelent a poszméhek túlélésére a klímavált... Komoly veszélyt jelent a poszméhek túlélésére a klímaváltozás. Hatására jelentősen csökken a rovarok természetes élőhelyeinek kiterjedése Európában és...
Friss jelentés a klímaváltozásról és arról, mit te... A globális felmelegedés alapjaiban változtatja meg hol és hogyan termeljük meg az élelmünket. Hatására csökkenhet bizonyos mezőgazdasági termények táp...
Tudás, kapcsolatépítés, nyeremények Igen, 3 jól megalapozott érvünk is van arra, miért érdemes eljönnie a szeptemberi 4 állomásos Gazdag Gazda Konferenciasorozat valamely helyszínére. Am...
8 élelmiszer, aminek búcsút mondhatunk A klímaváltozás nyomán 2050-ig több élelmiszertől is elköszönhetünk szakértők szerint. Agrár-apokalipszis nem várható a következő évtizedekben, de a m...
Árnyékot a teheneknek! Szakemberek szerint a klímaváltozás a teheneket is megviseli, ami - a hozamcsökkenés miatt - a tej drágulásához vezethet. Egy amerikai gazda megoldott...