Vizet a tájnak, talajt a termőföldnek! – 3. rész: A vízkereslet fejlesztése

Valamivel több, mint egy éve jelent meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara három részből álló cikksorozata, de az akkor tett megállapítások ma is érvényesek. Sőt van, amelyjk az idővel még aktuálisabbá vált. Tavaly június 7-8-án került megrendezésre a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow, többek között ez adta a cikksorozat apropóját.

Vizet a tájnak, talajt a termőföldnek! – 2. rész: A vízkínálat fejlesztése

Valamivel több, mint egy éve jelent meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara három részből álló cikksorozata, de az akkor tett megállapítások ma is érvényesek. Sőt van, amelyjk az idővel még aktuálisabbá vált. Tavaly június 7-8-án került megrendezésre a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow, többek között ez adta a cikksorozat apropóját.

Sok víz érkezett a talajokba a záporokkal és a zivatarokkal

A talajnak nem csak a felszínközeli, hanem sokfelé a felső fél méteres rétege is alaposan átnedvesedett.

10 ezer magyar gazda válasza igazolta, hogy érdemes a vizet a talajban tartani

Országos felmérést végzett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-hálózata márciusban, melynek célja a gazdálkodói hajlandóság megismerése volt a víz tájban tartására a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken. A felmérés során alig 1 hónap alatt a válaszadásra kijelölt mintegy 11 ezer potenciálisan érintett termelőből, több, mint 10 ezer gazdálkodó adott választ.

Roppant sokat kell még fejlődni a trágya tárolása és hasznosítása terén

A trágya kezeléséről még sok tanulnivaló van Romániában, ugyanakkor nagyon sok a tennivaló a környezetvédelem, különösen a talajvizek tisztaságának megőrzése, a trágya és a növényvédő szerek kezelése terén. Ezen a területen finanszírozott beavatkozásokat a Világbank. Ennek módjáról mondtak el többet a projekt lezárása alkalmából rendezett találkozón, Sepsiszentgyörgyön. 

A vízgazdálkodásunknak több szempontnak kell egyszerre megfelelni

Farkas Sándor: egy-másfél évtized és sok munka kell a hazai talajvíz megfelelő szintre állásához

Farkas Sándor Siófokon az Agrárszektor 2022 konferencián az agrárium legnagyobb kihívásairól, a talajvíz alföldi hiányáról az új támogatási rendszerről is beszélt. Kiderült, hogy mennyi előleg jutott el már a gazdákhoz.

Új megoldásokat dolgoztak ki a szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására az SZTE kutatói

Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására dolgoztak ki új megoldásokat a Szegedi Tudományegyetem kutatói egy uniós támogatással megvalósult programban. A felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóságának közleménye szerint az SZTE kutatói a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem szakembereivel együttműködve hoztak létre tematikus kutatói hálózatot, amely a nyersanyag-gazdálkodást, elsősorban másodnyersanyagok - hulladékok és maradékanyagok - hasznosításának lehetőségeit vizsgálta. Céljuk környezetipari és energetikai alkalmazások kifejlesztése volt.

Mégsem az erdőtelepítés okozza a Homokhátság elsivatagosodását?

Több kutató is azt állítja, hogy nem az erdőtelepítések okozzák a homokhátsági területek elsivatagosodását és a talajvízszint folyamatos csökkenését. Szerintük a folyamat sokkal inkább a változó klimatikus viszonyok miatt van, és az elmúlt évtizedekben sokszorosára nőtt rétegvíz-kitermelés is sokat rontott a helyzeten. Ezeket támasztják alá a tudományos kutatások, és a jelenleg is zajló korszerű monitoring mérések eredményei is - mondta Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója.

Egy új géppel oldhatják meg a nitrátkérdést

Megoldhatja egy új-zélandi cég a tehenészetek egyik legnagyobb környezeti problémáját, a vizelet kezelését. Az új gép képes arra, hogy felismerje és kezelje azokat a helyeket a legelőkön, ahová az állatok ürítettek. A nitrátokban gazdag vizelet szennyezi az élővizeket és kihat a klímára is, ezért a kezelése mindig komoly feladatot jelentett a gazdálkodóknak. Ugyanakkor a növények számára fontosak a nitrátok, ezért a Pastoral Robotics cég azon kezdett el dolgozni, hogy megakadályozzák a vegyületek vizekbe kerülését.

Komoly veszélyben a tengerparti spanyol öntözővíz-tartalékok és az európai zöldségellátás

Évek óta szélsőségesen kevés eső hullik Délkelet-Spanyolországban, ezért az ottani gazdák nem csapadékból, hanem a földfelszín alatti víztartalékokból nyerik az öntözővizet. Ez a módszer sokáig jól működött, ám ez a víznyerő lehetőség egyre kevésbé megbízható az árapály miatt, mert az óceán sós vize megjelent a talajvíz-felfogó rendszerekben. A problémával már Spanyolország partszakaszainak több, mint felénél küzdenek.

Támogatás a borászoknak, lehetőség a szarvasmarhatartóknak

Komoly intézkedéseket kell bevezetni szakértők szerint ahhoz, hogy jobb helyzetbe kerülhessen a magyar kajszitermesztés. A borászok jó híreket kaptak, komoly támogatásokat igényelhetnek idén. Újra kinyílt egy ajtó Észak-Afrikában a szarvasmarhatartók előtt. Bővebb információkért olvassa el Agrárhír-összefoglalónkat!

Horgászni lehet szántás helyett a szántóföldeken

Ez ugyan finom túlzás, de az utóbbi hetek időjárása egyre károsabban érinti a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat. A víz az őszi vetéseket fenyegeti, a tavaszi talajmunkálatokat pedig lehetetlenné teszi. Szakértők szerint ha 100 ezer hektár fölé emelkedik a belvízzel súlytott termőföldek mérete, súlyos károk keletkezhetnek az idei termésben.

Védekezés az erózió és a defláció ellen

Az emberiség száma napról-napra növekszik, így egyre több élelmiszerre van szükség. A mezőgazdasági területek minőségének megőrzése ezért egyre inkább fontos. Sajnos az erózió és a defláció ezt méginkább nehézzé teszi.