Kritikus a helyzet a magyar-ukrán határon. Gazdatüntetést szervezett a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a záhonyi magyar–ukrán határátkelőhelyen, a 4-es főúton. Ennek oka, hogy 2023. szeptember 15-én lejárt a Magyarország és más Ukrajnával határos országok által nemzeti hatáskörben bevezetett – az Európai Unió által utólag szeptember 15-ig engedélyezett – ukrán gabona behozatali tilalom. Az EU-s politikusok hazánk és több más ország határozott kérése ellenére sem hosszabbították meg ezt a tilalmat.
A NAK és a MAGOSZ közlése szerint a tervezetten Afrikába menő, de mégis a régiónkban ragadó ukrán gabona már eddig is komoly problémákat okozott hazánkban és az Ukrajnával határos más frontországokban. Az Európai Unió döntése figyelmen kívül hagyja a magyar, a közép-kelet európai gazdák érdekeit – írták.
Ha nem zárja le az EU a határokat az ukrán gabona előtt, akkor a gazdák fogják azt megtenni – állt a péntek este kiküldött sajtómeghívóban.
Ezért fontos Záhony a gabonakereskedelemben
A tüntetés 2023. szeptember 17-én, vasárnap 10 órától kezdődik, a helyszíne a Záhony határátkelőhelye előtti rész, a 4-es főúton. A város a magyar-ukrán-szlovák hármashatárnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Rétközben, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi járás székhelye.
Fontos közúti és vasúti határátkelőhely, 1990 előtt a Szovjetunió, ma Ukrajna felé; a Budapest–Moszkva közti vonalon közlekedő vonatok itt lépik át az országhatárt.
A Wikipedia írta meg, hogy Záhony gazdasági helyzetét meghatározza az 1980-as évek végéig dinamikus ütemben fejlődő vasúti átrakó és a hozzá tartozó logisztikai tevékenységek. A rendszerváltást követően Záhony szerepköre jelentős mértékben megváltozott. A gazdasági szerkezetváltás és a keleti piacok (szállítás/kereskedelem) beszűkülése rendkívül érzékenyen érintette a települést. A város és a térség gazdasági fejlődését azonban továbbra is jelentősen befolyásolják a nemzetközi térben zajló folyamatok, leginkább az orosz-ukrán helyzet.
A tüntetésen felszólalt:
- Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke
- Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Az Agrárminisztérium is gyorsan reagált a kedvezőtlen döntésre.
Magyarország meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat
A magyar kormány nemzeti hatáskörben meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat – közölte az agrárminiszter a közösségi oldalán közzétett videójában szombaton. Nagy István elmondta, a korlátozás kiterjed az ukrán gabona mellett a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, az egyes húsfélékre és a tojásra, a tranzitszállítmányokat viszont továbbra is engedélyezik.
A tárcavezető közölte, szeptember 15-én lejárt az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós behozatali korlátozó intézkedés, a piaci zavarok kezelése érdekében azonban a moratóriumot a továbbiakban is fent kell tartani.
Az olcsó ukrán import újra eláraszthatja a szomszédos tagállamok piacait, az októberi és novemberi időszakban betakarított magyar kukorica és napraforgó elől foglalja a szabad tárolási kapacitásokat, ebben az esetben pedig még nagyobb nehézségekkel kell a gazdálkodóknak szembenézniük – mondta a miniszter.
Más megoldásra van szükség
Nagy István megjegyezte, a magyar kormány az utolsó pillanatig várt a tilalmi rendelkezés fenntartásával kapcsolatban az Európai Bizottság döntésére.
Kifejtette, az ukrán termékeknek el kell jutniuk a hagyományos, azaz afrikai és arab-félszigeti vásárlóihoz, mivel ott várják és keresik. Ha nem jut el oda, akkor “éhínség jön, akkor migrációs hullám is lesz, annak pedig beláthatatlan következményei lehetnek” – mondta.
Hozzátette, ennek elkerülésére a magyar agrárkormányzat tranzittámogatási alap létrehozását javasolta, amellyel az ukrán mezőgazdasági termékeket ki lehet juttatni Európából az északi vagy a déli szabadkikötők felé.
“A nemzetközi nagytőke tulajdonában álló nagy ukrán mezőgazdasági cégek célja már nem a harmadik világba történő értékesítés, hanem az EU piacainak uralása, amely nemcsak a határmenti, hanem valamennyi tagállam mezőgazdasági termelőinek komoly gondot fog okozni” – fogalmazott a tárcavezető. Arról is beszélt, hogy a multinacionális tőke a még nagyobb extraprofit érdekében el akarja foglalni az EU piacát, ezzel tönkreteszik az európai gazdák százezreit.
Élelmiszerbiztonsági kérdés is
Hangsúlyozta, minden európai polgárnak az az érdeke, hogy ellenőrzött körülmények között előállított termékek kerüljenek az asztalra. Szavai szerint szomorú látni, hogy ezt a folyamatot az EU nem érzékeli, és az európai gazdák helyett az ukrán termelőket támogatja.
“Ahogy eddig, ezután is, minden körülmények között és minden eszközzel megvédjük a magyar gazdák érdekeit” – mondta Nagy István, aki szerint a magyar kormányra a gazdálkodók mindig számíthatnak.
Szombaton közleményt adott ki a NAK és a MAGOSZ
A döntéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége sem ért egyet, az importtilalom feloldása ugyanis tovább súlyosbíthatja a gabonapiacon kialakult válságot.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken kiadott közleménye szerint a testület elemezte az egyes ukrán mezőgazdasági termékek – búza, kukorica, napraforgó- és repcemag – uniós piacra gyakorolt hatását. A bizottság ezt követően arra a következtetésre jutott, hogy a koordinációs platform munkájának és a 2023. május 2-án bevezetett ideiglenes importkorlátozásnak köszönhetően az Ukrajnával határos 5 tagállamban megszűntek a piaci torzulások.
Az EB közleménye szerint sikerült megoldani az ukrán import okozta problémákat és elérni, hogy beinduljon az Ukrajnából származó gabona és olajos magvak EU-n kívüli harmadik országokba irányuló exportja. Ennek eredményeként megállapodás született arról, hogy a szeptember 15-ig érvényben lévő ideiglenes intézkedések hatályukat vesztik.
Ukrajna igyekszik megoldást találni
Ukrajna beleegyezett, hogy 30 napon belül olyan jogi intézkedéseket vezet be – köztük egy exportengedélyezési rendszert –, amelyek segítenek elkerülni a gabona feltorlódását a piacon. Annak érdekében pedig, hogy a szomszédos országok gabonapiacán megelőzhető legyen az ukrán termények okozta piactorzulás, Ukrajna 2023. szeptember 16-tól négy árucsoport kivitele kapcsán hatékony intézkedéseket vezet be.
Az Európai Bizottság közlése alapján Ukrajna legkésőbb szeptember 18-án, hétfőn cselekvési tervet nyújt be az EB koordinációs testületének – fogalmaztak.
Az Európai Bizottság és Ukrajna a platformon keresztül figyelemmel fogja kísérni a helyzetet, a korlátozások bevezetésétől ugyanakkor az EB mindaddig tartózkodni fog, amíg az Ukrajna által hozott intézkedések hatékonynak bizonyulnak.
A döntéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége sem ért egyet, az importtilalom feloldása ugyanis tovább súlyosbíthatja a gabonapicon kialakult válságot. Mindkét érdekképviselet üdvözli, hogy a magyar kormány nemzeti hatáskörben meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
A magyar gazdák határozott fellépést várnak az Európai Bizottságtól. Elégedetlenségüknek szeptember 17-én, vasárnap délelőtt a záhonyi határátkelőnél tartandó gazdatüntetésen is hangot adtak – közölte a két szervezet közös anyaga.
