Bognár Lajos országos főállatorvos beszélt arról, hogy milyen változások következhetnek be a 2021-es évben a sertéságazat helyzetében. A vele készített interjúban szó volt az afrikai sertéspestis hatásairól, a Japán exportról, vakcinafejlesztésről, a vaddisznóállomány veszélyességéről, valamint a sikeres ASP-mentesítő módszerekről is. A szakember a házisertések fertőződésének esélyére is kitért a válaszaiban.
Bognár Lajos országos főállatorvossal a Disznó Klub magazin munkatársa készített interjút, ezt az anyagot szemléztük.
Mikor indulhat meg az export Japánba és ez mennyi sertéshúst jelent?
A kiszállítások az állategészségügyi exportbizonyítvány véglegesítését követően kezdődhetnek meg. A japán piacon jellemzően a különleges minőségű termékek iránt van érdeklődés. Azonban az elmúlt évek során végbement folyamatok miatt sem jósolható meg a tényleges kereslet mértéke. A megállapodás létrejöttének jelentősége azonban túlmutat a japán piac megszerzésén, ugyanis több ázsiai ország is referenciaként tekint Japánra, így folyamatban lévő állategészségügyi tárgyalásokra is pozitív hatással lehet.
A velünk hasonló helyzetben lévő országok – a mi példánk nyomán – szintén kiharcolhatják ezt a kedvezményt?
Az afrikai sertéspestis elleni védekezés jogszabályi kerete az Európai Unión belül azonos. Ezért az EU tagállamok számára bizonyos fokú előnyt minden bizonnyal jelent majd, hogy azt a japán állategészségügyi hatóság a magyar példán keresztül behatóan megismerte. Ugyanakkor a japán fél nagyon alaposan vizsgálta a vonatkozó jogszabályok gyakorlati megvalósulását is, így a regionalizáció alkalmazásával kapcsolatos szakmai tárgyalások várhatóan ezen országok számára is komoly szakmai felkészültséget igényelnek majd. Belgium megkapta az ASP-mentes státuszt.
Átvehetünk-e valamit a sikert eredményező módszerek közül?
Belgiumban a vaddisznókban megjelent afrikai sertéspestis felszámolásához az adottságok (elsősorban a földrajzi) és a lehetőségek meglehetősen mások voltak, mint hazánkban. Ugyanakkor természetesen a magyar állategészségügyi szakemberek figyelemmel kísérik a többi tagállam által alkalmazott módszereket, és azokat igyekeznek a hazai körülményekre átültetve felhasználni a védekezés során. Így például hazánkban is sikeresen alkalmazzuk a vaddisznók csapdázását, melyhez felhasználtuk a belga szakemberek tapasztalatait is a csapdák kialakítása és működtetése tekintetében. A múlt év kiemelkedő eseménye, hogy Németországba is megérkezett a vaddisznóállományba az ASP és azóta is tovább terjed. Előreláthatóan nincs gyors megoldás a mentesség újbóli eléréséhez.
Milyen következményei lehetnek ennek ránk nézve?
A pandémia és a németországi sertéspiaci események egyelőre nem eredményezték a német túlkínálat levezetéseként dömpingszerű mennyiségű tételek megjelenését Magyarországon sem az élőállatot, sem a húspiacot tekintve. Az EU piacán az ASP vagy egyéb okból megjelenő többlet sertéshús veszélye miatt azonban az elmúlt év folyamán több irányító bizottsági és tanácsi ülésen támogattuk sürgős és Európa-szintű piaci válságkezelő intézkedések bevezetését. Szükség esetén készen állunk ennek újbóli szorgalmazására. Mindezek hatékony promócióval és a jelenlegi nemzeti támogatások kihasználásával enyhíthetik a piaci nyomást és a jövőbeni negatív következményeket.
Hasonlóan a humán COVID- járványhoz, az ASP esetében is a hatékony vakcina jelenthet megoldást. Hogy áll a világ ezzel?
Egy ASP ellen megfelelően alkalmazható vakcina esetében a vírus elleni hatékonyság mellett kulcsfontosságú szempont a gazdaságos előállíthatóság, a különböző vírustörzsekkel szembeni védelem (keresztvédelem) kialakítása, valamint vaddisznók esetében a szájon át történő alkalmazhatóság biztosítása. A betegség ellen a hagyományos módon előállított, elölt vakcinák, illetve a vírus egyes fehérjéit tartalmazó alegységvakcinák teljes mértékben hatástalannak bizonyultak. Világszerte intenzív kutatások és kísérletek folynak egyéb típusú vakcinajelöltekkel, melyben európai uniós projekt keretében a Nébih is aktívan részt vesz, holland, olasz, portugál, és spanyol partnerekkel együtt.
Ezidáig sikerült házisertés állományainkat megóvni az ASP-fertőzéstől. Vajon meddig tartható ez az állapot?
A házisertés állományokra nézve a legnagyobb kockázatot a járványvédelmi előírások be nem tartása és a felelőtlen emberi magatartás (például állati eredetű élelmiszerhulladék etetése) jelenti. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók, a vadászok és valamennyi érintett folyamatosan betartsa a rá vonatkozó előírásokat, és kövesse az állategészségügyi hatóság által közzétett tájékoztatásban, figyelemfelhívásban foglaltakat, melyekkel megelőzhető a betegség terjedése – mondta Dr. Bognár Lajos.
