Hirdetés
Védjük a gyökereket az Agrováció termékével
A gyökérzónába kijuttatott AMG Pro-tech a csapadék/talajnedvesség hatására szétáramlik a gyökérzónában és védelmet alakít ki a kelő mag számára.
AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?
Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.
Hirdetés
Több mint 1.100 hirdetés 106 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Graecus AF Oldalazó talajmaró
Több mint 1.100 hirdetés 106 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Sertéséleteket menthet a jó vakcinateljesítmény-ellenőrző rendszer
Az elmúlt években az ázsiai sertéstartás jelentős kihívásokkal szembesült számos kritikus betegség megjelenése és terjedése miatt. Nevezetesen a 2-es típusú sertéscircovírus (PCV2), amely súlyos gazdasági veszteségeket okozott a 2000-es évek elején, és az afrikai sertéspestis (ASF), amely a 2018-as kínai járvány óta pusztította az ágazatot, továbbra is komoly aggodalomra ad okot.
Jobb PRRS vakcina létrehozását teszik lehetővé az új tudományos felfedezések
Tudósok fontos felfedezést jelentettek be a sertés reproduktív és légzőszervi szindróma vírusával (PRRSv) kapcsolatban, amely lehetővé teszi jobb vakcinák létrehozását.
Új felfedezés: a PRRS vakcinái jobbak lehetnek
Tudósok bejelentették, hogy fontos felfedezést tettek a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) vírusával kapcsolatban, amely lehetővé teszi jobb vakcinák létrehozását.
Sertések, vakcina – új iránymutatásokat adott ki az Iowa Állami Egyetem
– mivel elengedhetetlen a vakcina –, ezek segítenek az állatorvosoknak és a termelőknek a lehető legjobb döntések meghozatalában. Az IPIC 1994-es indulása óta arra törekszik, hogy a termelők számára a lehető legnagyobb hatékonyságot biztosító technológiákat népszerűsítse, és információkat nyújtson.
Az új regisztrációs szabályok veszélyeztetik az antibiotikum-piacot Oroszországban
Oroszország állatorvosi antibiotikum-piacát zavarok fenyegetik, mivel az új regisztrációs szabályok azt ígérik, hogy 2023 szeptemberében a kínálat oroszlánrészét eltörlik a piacról. Szemen Zsavoronkov, az orosz állatgyógyászati gyógyszergyártók szövetségének ügyvezető igazgatója szerint a következő hónapokban mindössze 160 fajta külföldi antibiotikum maradhat az orosz piacon.
Az Unióban elsőként a franciák rendelték meg a madárinfluenza elleni vakcinát
Franciaország pályázatot írt ki 80 millió adag madárinfluenza elleni vakcinára, mivel az ország idén ősszel vakcinázási programba kezd. A francia az első EU-tagállam, amely ilyen programot indít – számolt be róla a Reuters. Mivel világszerte több ezer telephelyen több millió madarat érint a madárinfluenza, egyre hangosabb a megoldás iránti igény. Az oltás válik a legvalószínűbb forgatókönyvvé.
Szarvasmarha-tbc: növekszik a védőoltás reménye, de az előfordulási arány 20 éve a legmagasabb
Az Egyesült Királyság kormánya ugyanis bejelentette a terepi kísérletek és egy új bőrteszt megkezdését. A bejelentés egy olyan időszakban történt, amikor Észak-Írországban (NI) egyre több állományban fordult elő tbc, és egyre több a vizsgálaton reaktív állatok száma.
ASP-vakcina: mit kell – mit lehet – még tenni?
Közeledik a pillanat, amikor a világ megkapja az első afrikai sertéspestis (ASP) elleni vakcinát. Éppen ideje, hiszen a vírus már Olaszországba és a Karib-térségbe is eljutott. Milyen lehetőségek vannak az ASP elleni vakcina előállítására, és milyen előrehaladást értek el a kutatások? Mivel az ASP szinte mindig halálos kimenetelű, ezért a vírusos betegség behurcolásának megelőzése az elsődleges szempont a jelenleg ASP-vírustól mentes országok számára.
Agrártámogatások és kifizetések: az ősz végén is jut a pénzekből
Novemberben is fontos cikkeket írtunk az agrártámogatások témájáról. Többek között arról, hogy megemelt összeggel pályázhatók az ÖKO és AKG támogatások, és hogy megjelent a rendelet a még idén kifizethető támogatási összegek nagyságáról. Beszámoltunk róla, hogy Székelyföldön támogatja a burgonyatermesztést a magyar állam és a Pro Economica Alapítvány, valamint hírt adtunk arról is, hogy kamatokat és költségeket vállal át a bajba jutott sertéstartóktól az Agrárminisztérium. Ajánljuk olvasásra a decemberi hírösszefoglalónkat agrártámogatás kategóriában!
8 milliárd forint értékben létesül vakcinagyár Monoron
Vakcinagyárat épít a Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. a Pest megyei Monoron 8 milliárd forint értékben. Ezzel az Európai Unió legnagyobb mélyhűtött vakcina tároló létesítménye jön létre. A francia állatgyógyászati vállalat raktárátadóján elhangzott, hogy az új vakcinagyárat zöldmezős beruházási csomag keretében építik. Ez az első ütem, amely elkészült az állam által 1,6 milliárd forinttal támogatott, összesen 8,2 milliárd forint értékű fejlesztés keretében. A projekt megkezdése óta a cég 180 új munkahelyet hozott létre Magyarországon.
Az oltás alapjai – amit gyakran elfelejtünk
A közelmúltban – a humán egészségügyi vonatkozásai miatt is – nagy teret kaptak a közbeszédben a járványok és a járványvédelem. A problémakör a nagyüzemi állattartásban hétköznapi jelenség, a külső és belső járványvédelem a mindennapi élet része a telepeken, ugyanígy az endémiás állatbetegségek – mint például a sertések PCV2 vagy Mycoplasma hyopneumoniae fertőzöttsége – elleni védekezés is. A rutinná vált beavatkozások, mint például a sertések vakcinázása során könnyen megfeledkezünk az alapokról, és a kivitelezés egyszerűsítése lassan a hatékonyság romlásához vezet. Így aztán időről-időre aktuális lehet a Boehringer Ingelheim webinárium sorozatának legfrissebb előadása, amit Dr. Rebecca Morgenstern, sertésegészségügyi specialista tartott a vakcinázás alapjairól és az oltás gyakorlati vonatkozásairól. Az alábbiakban az elhangzottakat foglaljuk össze. Részletesebb információt az előadásban hallhatnak, ami a www.megelozesdolga.hu oldalon tekinthető meg.
Vakcina nincs, ezért a járványvédelem marad az egyetlen hatásos módszer az ASP ellen
Az afrikai sertéspestis néhány éve már az európai sertéstartókra nézve is komoly kockázatot jelent, beleértve Magyarországot is, ráadásul a határaink mentén – különösen Romániában – kritikusnak nevezhető a helyzet. Éppen ezért volt aktualitása annak az online előadásnak, amit 2021. június 17-én a Boehringer Ingelheim szervezett. Az előadó, Dr. Tomasz Trela, a cég sertéságazati regionális szakmai felelőse állatorvosként több ASP járványesetet is látott, több országban részt vett a telepek járványvédelmének javításában, így sok információval és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik ebben a témában. Az alábbiakban az elhangzottakat foglaljuk össze, részletesebb információkat az előadásban hallhatnak, ami a www.megelozesdolga.hu oldalon tekinthető meg.
Kutatják a vakcinajelöltekek a sertéspestis ellen - interjút adott az országos főállatorvos
Bognár Lajos országos főállatorvos beszélt arról, hogy milyen változások következhetnek be a 2021-es évben a sertéságazat helyzetében. A vele készített interjúban szó volt az afrikai sertéspestis hatásairól, a Japán exportról, vakcinafejlesztésről, a vaddisznóállomány veszélyességéről, valamint a sikeres ASP-mentesítő módszerekről is. A szakember a házisertések fertőződésének esélyére is kitért a válaszaiban.
Célegyenesben a vakcinafejlesztés a sertéspestis ellen: 2 év múlva jöhet a megoldás
Egy európai kutatási program 2 éven belül 100 százalékosan megbízható vakcinát adna az állattartók kezébe a sertéspestis-megbetegedésekkel szemben. Ezzel a sertéstartó közösség egyik legkomolyabb kihívása oldódhat meg. A hatalmas anyagi kárt okozó járványos megbetegedések leküzdése és megelőzése évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. A spanyol José Manuel Sánchez-Vizcaíno professzor már a 80-as években részt vett az akkor afrikai sertésláz-megbetegedések felszámolásában. Tavaly pedig elvállalta a sertéspestis végleges legyőzését célzó Vacdiva projekt vezetését.
Hiába sompolyognak – a rókák is megkapják a maguk vakcináját
Március 27-én kezdődik a tavaszi rókavakcinázás, ezért az ország déli és keleti részén ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A program Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére terjed ki. Április 10-ig összesen több mint 27 ezer négyzetméterre szórják le repülőről a vakcinatartalmú csalétkeket.
Lovaink bele is pusztulhatnak a herpeszvírus-fertőzésbe
A február 1. és 22. között Valenciában megrendezett CES Valencia Spring Touron a megjelent 752 ló közül többnél is regisztrálták a herpeszvírus igen agresszívan terjedő EHW-1-es szerotípusát. Jelenleg mintegy 160 ló van karanténban, több, mint 80 ló mutatja a tüneteket, és sajnos 5 állat már életét vesztette. Mivel még a karantén előtt sokan hazatértek lovukkal, ezért több országban várható még gócpontok kialakulása. Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Svájcban már regisztráltak a versenyen részt vett lovaknál tüneteket.
A hatékony Mycoplasma hyopneumoniae elleni védekezési stratégia
Bár a Mycoplasma hyopneumoniae-t több mint 50 éve ismerjük, jelen van a legtöbb sertéstartással foglalkozó országban, az előfordulási gyakorisága 38 és 100% között változik országonként, a betegséggel kapcsolatban mégis mindig van új a nap alatt. A Boehringer Ingelheim RCV képviseletében Dr. Tomasz Trela állatorvos tartott a témában előadást a vállalat február 5-i webináriumán azzal a céllal, hogy a legújabb ismereteket és a cég Mycoplasma kontrolljára vonatkozó koncepcióját megossza a gyakorlati szakemberekkel, sertéstartókkal és állatorvosokkal.
Vakcinát kaptak a feketelábú görények
Oltást kaptak a kisragadozók az Egyesült Államokban: 120 feketelábú görényt oltottak be egy kísérleti COVID-19-vakcinával Coloradóban. A veszélyeztetett fajt egy ideig kihaltnak hitték, amíg az 1980-as években fel nem fedezték egy apró csoportját. A természetvédők munkájának eredményeképp a populáció jelenleg nagyjából 370 egyedből áll. A menyétféléket különösen veszélyezteti a koronavírus. A görények rokonainál, a nyérceknél is kimutatták már a kórokozót. A jelenség azért aggasztó, mert a vírus ember és állat közötti terjedése növeli az újabb mutációk kialakulásának esélyét.
Hirdetés
Belépés
Oldalunk megújult. Amennyiben Ön regisztrált felhasználónk és nem tud belépni, kérjük, használja az elfelejtett jelszó funkciót!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!