Annak érdekében, hogy a tápanyagszükségletet a madarak életkorához igazítsuk, a termelési ciklus során változtatni kell a takarmányspecifikációkat. Bár a követelmények az idő múlásával lassan változnak, ezt az átmenetet csak a takarmánykészítmény meglehetősen hirtelen változtatásával tudjuk kielégíteni. Szerencsére a madarak könnyen alkalmazkodnak.
A jelenlegi brojlercsirketörzsek kiemelkedő genetikai potenciált mutatnak a növekedési ütem tekintetében. Ezt az egyre növekvő takarmányfelvétel táplálja. A genetikai potenciált szükségszerűen alátámasztja az egyre kifinomultabb környezetszabályozás és a kornak és a teljesítményszintnek megfelelő tápok biztosítása.
A madarak szeretik a következetességet
A brojlerek esetében a piaci életkortól függően általában 2-3 takarmányváltást alkalmaznak. Általánosan elismert tény, hogy a nagyobb fenntartható genetikai potenciállal ma már olyan madártörzsek állnak rendelkezésre, amelyek talán érzékenyebben reagálnak egy adott takarmányváltoztatásra. Egy másik nézet szerint a kedvezőtlen reakciók mindig is jelentkeztek, de csak a közelmúltban, a kifinomultabb megfigyelőrendszerek bevezetésével mérhetőek.
A brojlercsirkéknél a pelletált táp első bevezetésekor gyakran átmeneti takarmánymegtagadás vagy takarmánypazarlás tapasztalható. Mint sok más élethelyzetben, a madarak is szeretik a környezetük állandóságát, beleértve a takarmányt is, és időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új helyzetekhez.
A takarmányfelvételt befolyásoló két tényező
Valószínűleg két általános tényező befolyásolja a takarmányfelvétel átmeneti változását a táplálékváltás hatására, nevezetesen:
– A takarmány fizikai jellemzői.
– A tápanyagtartalom és az esetleges anti-tápanyagtartalom.
A takarmány összetételének megváltozásával együtt jár a tápanyag-összetétel, valamint az összetevők összetételének megváltozása is. Ezenkívül, és ami talán még fontosabb a fiatal brojlerek számára, ezek a változások a takarmány textúrájának jelentős változásával is járnak.
Átmeneti válasz
A brojlerek esetében a takarmányváltoztatásra adott bármilyen válasz nagyon átmeneti. A kutatások azt sugallják, hogy ez az átmenet kivételesen rövid ideig tart, és sokkal kevésbé drámai, mint azt az alkalmi menedzsment-megfigyelések jelzik.
Nehéz elfogadni, hogy a takarmányban bekövetkező bármilyen tápanyagváltozás azonnali és rövid ideig tartó hatást gyakoroljon a takarmányfelvételre. Míg a táplálék tápanyag-összetétele minden bizonnyal részt vesz a takarmányfelvétel hosszú távú (>24 óra) szabályozásában, valószínűbb, hogy a takarmány fizikai jellemzőinek változása a fő oka a nagyon rövid távú takarmányfelvétel változásának. Ilyen fizikai jellemzők a takarmány textúrája, színe, íze és sűrűsége/keménysége.
A takarmány fizikai jellege, nevezetesen a textúra és a keménység kombinációja a takarmányfelvételt döntően befolyásoló tényezők a takarmányváltás idején. Ez a fiatal brojlercsirkéknél a morzsáról a pelletre való áttérésnél egyértelműen látható. Az összetevők összetételének és tápanyagprofiljának változásai szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és együttesen fontos további újszerű változást jelenthetnek az átmenet során. A takarmány színe és íze kevésbé fontos, de ez talán azért van így, mert még nem értjük teljesen, milyen jelentőséggel bírnak a madarak számára.
A takarmány színe és íze
Nem tűnik valószínűnek, hogy a takarmány színének vagy ízének változása jelentős hatással lenne az átmeneti takarmányfelvételre. A madárnak több ízlelőbimbója van, mint amennyit eredetileg dokumentáltak, így az a tévhit, hogy a madárnak nincs ízérzéke, mítosz. Úgy tűnik, hogy a brojlereknek több ízlelőbimbójuk van, mint a tojótyúkfajtáknak. Mérhetően reagálnak a „keserű” ízekre és sokkal kevésbé az „édes” ízekre, ezért a csibék korai takarmányfelvételének cukorral való serkentése csupán egy mítosz.
Ízek
Számos jelentés szól olyan vegyületekről, amelyeket a madarak nem találnak ízletesnek, és ez volt az alapja az olyan cirokfajták kifejlesztésének, amelyeket a vadon élő madarak nem szívesen fogyasztanak. A madárrezisztens cirok aktív vegyülete szoros rokonságban áll a fahéjaldehiddel, amely vegyületről kimutatták, hogy lineárisan negatív hatással van a brojlercsirkék takarmányfelvételére.
Hasonlóképpen kimutatták, hogy a brojlerek csökkentik a takarmányfelvételt, ha a takarmányt mesterségesen „gombával” ízesítik, ami valószínűleg egy evolúciós védekezési mechanizmus a mikotoxinok lenyelése ellen. Nem számoltak be olyan ízesítésekről, amelyek serkentik a takarmányfelvételt.
A madarak nem színvakok
Az is mítosz, hogy a madarak színvakok, ezért a takarmány színe nagyobb jelentőséggel bírhat, mint azt általában feltételezik. A madaraknak a legtöbb emlőshöz hasonlóan vörös, kék és zöld kúpok vannak a szemükben, de emellett az ultraibolya fényt is érzékelik.
A legtöbb tárgy UV-fényben egészen másként jelenik meg, és tudjuk, hogy bizonyos vegyületek, például az aflatoxin, jellegzetes fluoreszcenciával rendelkeznek. A madarak szemében lévő tobozok olyan lipideket is tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik számunkra megkülönböztethetetlen finom színárnyalatbeli különbségek érzékelését.
Minden bizonnyal bármilyen étrendben bekövetkezik a színváltozás, ha megváltoztatjuk az összetevők összetételét. Ha választhatnak, a nagyon fiatal madarak a zöld takarmányt részesítik előnyben, bár a második héten és azon túl ez a preferencia vörösre változik. Érdekes elgondolkodni azon, hogy a takarmány színének folytonossága a takarmányváltás során, a takarmányszínezékek használatával segíthet-e a takarmány átállításában?
Takarmány-összetevők és tápanyagváltás
A takarmányok megváltoztatásával a madarak változó igényeihez igazítják a tápanyagprofiljukat. Ezek a változtatások leggyakrabban meglehetősen finomak, és nem valószínű, hogy a fő összetevők mondjuk ±10%-os megváltoztatása rövid távú takarmánymegtagadást váltana ki a fiatal brojlercsirkékben.
Egyes összetevők, mint például a repce- és repcetermékekben található glükozinolátok és szinapin, idővel csökkentik a takarmányfelvételt, bár semmi sem utal arra, hogy ez a hatás spontán jelentkezne, amikor ezeket az összetevőket először vezetik be a takarmányváltoztatással.
A morzsolt és pelletált tápok esetében kevés lehetőség van az összetevők kiválasztására vagy elutasítására. Az étrendben lévő tápanyagok a fő tényező, amely a hosszú távú takarmányfelvételt szabályozza.
A tápanyag a fő tényező
A brojlerek még mindig az energiaszükségletüknek megfelelően esznek, és az aminosavak egyensúlyának hiánya drámaian csökkentheti a takarmányfelvételt.
Sok évvel ezelőtt brojlerekkel végzett klasszikus vizsgálatok kimutatták, hogy az aminosavak kiegyensúlyozatlan keverékének a nyaki verőérbe történő infúziója a takarmányfelvétel azonnali csökkenését okozta. Ez valószínűleg egy evolúciós védekező mechanizmus, amely megakadályozza az aminosavak kiegyensúlyozatlan keverékének felvételét.
Újabb vizsgálatok kimutatták, hogy az aminosavak kiegyensúlyozatlan arányú keverékének etetése csak 5-6 órával a takarmánybevitel után okoz változást a takarmányfelvételben, és ez a hatás ismét inkább a brojler-, mint a tojótyúktörzseknél volt szembetűnő.
A brojlercsirkékkel etetett egymást követő tápokban általában növekszik a táplálék energiája. Mivel a brojlerek még mindig az energiaszükségletüknek megfelelően táplálkoznak, ez a változás a takarmányfelvétel csökkenő tendenciájával jár. Nem valószínű, hogy a madarak azonnal felismerik a táplálék energiakoncentrációjának változását, ezért ennek korlátozott jelentősége van a takarmány azonnali visszautasításában. De egy 24 órás időszak alatt az energiamennyiségnek ez a növekedése a nevelőtáp és az indítótáp között hozzájárul a takarmányfelvétel “látszólagos” csökkenéséhez az átállást követő 1-2 napban. És növeli a paranoia érzését, hogy a brojlerek nem tudnak alkalmazkodni a korai táp (esetleg a textúra) változásaihoz.
A takarmány textúrája
Míg a szín, az íz és a tápanyag/összetevő összetétele hozzájárulhat a takarmányfelvétel átmeneti változásához az új takarmányok hatására, egyértelmű, hogy a takarmány visszautasítását befolyásoló fő tényező a takarmány állaga. A brojlercsirkék esetében ez leginkább az induló morzsáról a növendék pelletre való áttérésnél figyelhető meg.
Azért etetünk pelletet, mert az lehetővé teszi a gyors felvételét a versenyképes takarmányozási rendszerekben, és csökkenti a táplálkozási aktivitás fenntartásához szükséges nettó energiát, és így javítja az F:G-t.
A fiatal madarak „nem esznek pelletet”
A pellet bevezetésének késleltetése – mondván, hogy a fiatal madarak „nem esznek pelletet” – csökkenti a takarmányozás hatékonyságát. Nem várható el ugyanaz a takarmányozási hatékonyság a 15. életévben bevezetett pellettel etetett madaraktól (szemben az apró morzsákkal), mint a 24. életévben bevezetett madaraktól, ami néha előfordul. A kutatások azt mutatják, hogy ha választási lehetőséget kapnak, a fiatal brojlerek a nagy részecskéket részesítik előnyben, és általában elkerülik a legkisebb részecskéket.
A madarak nem szeretik a változást a környezetük bármely aspektusában, és időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új helyzetekhez. Ez különösen fontos, amikor a takarmányról van szó, mivel az újszerű kínálat veszélyes lehet, ezért kezdetben óvatosak a madarak, és időre van szükségük, hogy megvizsgálják és végül elfogadják az új takarmányt. Ez az alkalmazkodási idő azonban jóval rövidebb lehet, mint azt a gazdaságban tett anekdotikus megfigyelések sugallják.
A brojlerek kezdeti vonakodása a pellet fogyasztásától bizonyos viselkedésbeli változásokkal jár. A madarak ilyenkor valóban gyakrabban közelítik meg az etetőt, de gyakran „csukott csőrrel”, ami alátámasztja azt a megfigyelést, hogy a madarak „játszanak” a táppal, vagy akár az alomra szórják a takarmányt.
Az első 20 percben többször fordul elő az is, hogy a madarak felveszik a pelleteket, de nem nyelik le, így azok ismét az alomra hullhatnak. Egy vizsgálatban a pellet alomra való kihullása 10-szeresére nőtt az első 20 percben a pellet felajánlását követően, bár a tényleges veszteség csak néhány gramm/madár volt. A pellet keménysége és színe bizonyítottan kevéssé befolyásolja ezt az átmeneti „takarmánymegtagadó” viselkedést.
Nincs takarmányfóbia
Ezek a takarmányfóbiás viselkedések képezik tehát az alapját annak a feltételezésnek, hogy a brojlerek már fiatal korban nem esznek pelletet, és így a termelési ciklusban jóval később szükségessé válik a morzsával való etetés. Az ilyen takarmányfóbia azonban életkortól függetlenül jelentkezik, és a pellet bevezetésének késleltetése, mondjuk a 21-24. napra, valójában nagyobb hatással lesz a növekedés csökkenésére, mint bármilyen átmeneti visszalépés elfogadása korai életkorban.
A kutatási eredmények nem támasztják alá azt az állítást, hogy a pelletre való átállás 2-3 nappal visszaveti a madarat. A részletes megfigyelések azt mutatják, hogy az egyes madarak esetében a takarmány visszautasítása főként az első 20 percben figyelhető meg, de a takarmányváltást követő 24 órán belül kompenzációs táplálkozás következik be, amely normalizálja, sőt, meghaladja az aznapra várt takarmányfelvételt.
Ritkán mérik ezt az általános táplálékfelvételi mintát, hanem inkább az első 20 percben egyértelműen észlelhető takarmányfóbiára reagálunk.
Talán mérsékelhető a táplálékmegtagadás
Következésképpen az átmeneti táplálékmegtagadás elkerülhetetlen és velejáró viselkedés, amely azonban talán mérsékelhető. Mivel a madarak egy új helyzetre reagálnak, kézenfekvő megközelítés, hogy az átállás előtt biztosítsuk számukra, hogy hozzáférjenek némi pellethez. Az egyik megoldás lehet, hogy 5-7 nappal az átállás előtt 5% pelletet adunk a morzsolt takarmányhoz, míg egy elterjedtebb megoldás, hogy az átálláskor az első takarmányadagot 50:50 arányban (morzsa:pellet) adjuk.
Még radikálisabb megközelítés lenne az első pelletált takarmányt „rossz minőségű” pelletként kínálni. De még a morzsáról pelletre való hirtelen váltás esetén is a gazdasági veszteség a takarmánypazarlás vagy a növekedési ütem csökkenése miatt valószínűleg sokkal kisebb, mint amit a madarak kezdeti viselkedésének véletlenszerű megfigyelése sugall. El kell fogadni ezeket az átállási problémákat, és minél előbb túl kell lépni rajta, hogy kihasználható legyen a brojlerek csodálatos képessége a pelletált takarmány elfogyasztására. Ezáltal segítve elő a növekedést és a takarmányozás hatékonyságát.
(Forrás: allaboutfeed.net)
