Hollandiában tették fel egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak a kérdést, hogy szerintük mennyi marad a termesztőknél az élelmiszerek árából. Jócskán túlbecsülték a gazdák bevételét: átlagosan a valós pénzösszeg másfélszeresére gondoltak. A holland Agrifirm által szervezett, a közösségi médiában zajló felmérésben 9 különféle mezőgazdasági eredetű termék – karfiol, körte, sárgarépa, burgonya, tojás, baromfihús, sertéskaraj, marhasteak és kisüzemi sajt – termelői árát kellett megtippelniük olyan élelmiszervásárlóknak, akiknek nincs közvetlen kapcsolatuk a mezőgazdasággal.
A német Agrarheute portál cikke alapján a Magyar Mezőgazdaság írta meg, hogy egyértelmű eredmény született. Mindenki úgy saccolta, hogy jóval nagyobb hányad marad a szupermarketekben kifizetett összegből a gazdáknál, mint amennyi a valóságban ténylegesen történik. Lényeges eltérés volt a különbség a tippelt és a valóságos termelői ár között a sárgarépánál. A vásárlók 57 centre gondoltak, miközben a termesztők kilójáért 15 centet kapnak. A baromfihús esetében 1,36 euróra tippeltek, miközben csak 0,80 euró, a sertéskarajnál a feltételezett 3,28 euró helyett pedig csak 1,76 marad a gazdáknál. A marhasteak áránál is erősen fölélőttek a tippekkel: a vevők által vélt 7,47 euró helyett 4,66 jut az állattartóknak. A gazdák bevétele lényegesen alacsonyabb, mint azt a felmérésben részt vevők gondolták.
Átlagár, nagy különbségek
A felmérésben a „szupermarket-ár” a több helyen beszerzett élelmiszerek átlagárát jelentette, egy-egy élelmiszer termelői árát pedig éves átlagban számolták ki, hogy a csúcsok és a mélypontok kiegyenlítődjenek. Természetesen vannak olyan gazdák, akik többet kapnak a termékeikért, a felmérés készítői azonban igyekeztek az ágazati átlagot bemutatni. Az eredményeknél nem volt érdemi különbség sem tájegységenként, sem a városlakók és a vidékiek között, valamint az életkori csoportok között sem. Tehát a holland „laikusok” kortól és lakóhelytől függetlenül mind úgy vélik, hogy a gazdálkodók jóval többet keresnek, mint amennyit valójában – írták.
Feltűnő különbség volt ugyanakkor a nők és a férfiak között, a nők 56 százalékkal, a férfiak pedig 39 százalékkal becsülték túl a gazdák által zsebre tett összeget.
A felmérés céljai
Az Agrifirm felmérésének fő célja az volt, hogy kiderüljön, mennyire vannak tisztában az élelmiszerek árával és értékével a fogyasztók. Illetve kapjanak némi rálátást arra, hogy ennek mekkora hányadából részesülnek az élelmiszerlánc egyes szereplői. Azért indítottuk a kampányunkat, hogy felhívjuk az emberek figyelmét mindannyiunk szerepére. Arra, hogy mekkora nyomást helyezünk a termelőkre az élelmiszerekkel kapcsolatos sokrétű elvárásainkkal, és hogy mindezért cserébe ők mennyit kapnak” – mondta Dick Hordijket, az Agrifirm vezetője. Az akció másik célja az volt, hogy megmutassa a helyben termelt élelmiszer értékét, és azt, hogy a holland gazdálkodók az utóbbi időkben rengeteget ruháztak be többek között állatjólétbe és fenntarthatóságba, ugyanakkor a termékeikért alig kapnak magasabb árat. A következő időszakban az előírások tovább szigorodnak. A gazdák meg tudnak és meg is akarnak felelni a követelményeknek, viszont mindezért cserébe fair árat kell kapniuk – fogalmaztak a felmérés készítői.
