A jáki majorban sajtot, valódi húsból készített, adalékanyagmentes debrecenit, virslit is töltenek, emellett mindenféle hagyományos paraszti disznótoros finomságot – hurkát, kolbászt, sonkát, szalonnát, disznósajtot – is kínálnak.
A hurkának még javában tart a szezonja. Viszont nem lehet nem beszélni közben arról, mekkora bajban van a hazai sertéságazat. Mire ugyanis vágásérett lesz egy állat, addigra a gazdáknak tízezer forint veszteséget termel.
Az osztrák-magyar határ közelében, Ják külterületén, az erdő szélén találjuk az egykori határőrlaktanyát, ahol a Rácz család 1993 óta építi családi gazdaságát. A házaspár mindkét tagja agrármérnök, 1986 óta foglalkoznak sertéssel.
Jelenleg 100 koca és szaporulata van náluk, önellátó gazdálkodást folytatnak. Itt a disznók „mélyalmos” tartásban vannak, a takarmánytól kezdve, amit csak lehet, igyekeznek maguk megtermelni. Pár éve saját vágóhidat működtetnek, Szombathelyen a piacnál boltot nyitottak, itt árulják a friss házi jellegű hús- és tejkészítményeiket.
Nem látszik a kiút
Több mint egy éve mélyponton van a sertéságazat, nem is nagyon látni a kiutat, még annak ellenére sem, hogy állami támogatást kapnak a kocák és hízók után.
A gabona ára most két és félszerese annak, mint ami szokott lenni, a disznó kilónkénti ára viszont 150 forinttal alacsonyabb. Mire vágásérett lesz egy állat, addigra tízezer forint veszteséget termel a családnak.
Ráadásul a sertésnek hatalmas az élőmunkaigénye. Az állattenyésztésben nincs pihenőnap, sem ünnepnap, a váltásokat sem egyszerű megoldani. Az országos munkaerőhiány, itt a nyugati határszélen pedig még súlyosabb – panaszkodik a hellovidek.hu munkatársát vendégül látó pár hölgytagja.
Európában szinte mindenütt túltermelés van
Még úgy is veszteségesen tudnak csak termelni, hogy saját vágóhidat üzemeltetnek, gyakorlatilag csak az ásványi anyagokat és a vitaminokat veszik meg, GMO-mentes szóját termelnek, az abrakot is maguk állítják elő, csak a saját állataikat dolgozzák fel és értékesítik…
Európában szinte mindenütt túltermelés van a sertéságazatban. Tonnaszámra érkezik a spanyol, dán disznóhús, miközben a magyar tenyésztők sem tudják eladni saját disznóikat.
Spanyolországban 3 hónapig árulhatnak fagyasztott húst, nálunk 6 hónapig. Az EU-n belül még nem sikerült ez ügyben egységes álláspontot kialakítani. Hazai sertéstartókkal beszélve látszik, mindenki hasonló veszteségeket szenved el, küszködik, próbál életben maradni. Ez a helyzet állami támogatás mellett is tarthatatlan.
Ahogy Ráczné Stefi meséli, a Covid első hullámainak idején, 2020-ban, aztán 2021-es év első felében még remekül alakult a forgalmuk, nagyon keresettek voltak a termékeik. 2021 novemberétől viszont változott a helyzet.
Kevesebb árut vesznek a vásárlók
Nem tudják igazán az okát, a vásárlók ugyanis nem tűntek el, csak azt vették észre, hogy kevesebb árut vesznek. Annak ellenére is, hogy a sertéshús és a húskészítmények árát nem emelték.
Ráczék két hentessel plusz egy segéderővel, valamint két eladóval dolgoznak. Jellemzően hétfőn van a gyártás, kedden nyitják a boltot, akkor mindig friss áruval jelentkeznek. A szerdai nap a vágásé, hogy aztán péntekre újra friss hús kerülhessen a polcokra. Csütörtökön csontoznak, és ha szükséges – jól fogy a kolbász és a hurka –, akkor újra gyártás van. Így zajlik egy átlagos hét a húsüzemben.
A nyugati határszélen a véres hurka az igazi favorit, 2/3 részben azt viszik.
Rizzsel készítik, a közeli Őrségben ugyan (ahogy Zalában is) ismert a hajdinás változat, de náluk azt nem keresik. A hurka ára is évek óta ugyanannyi: 1000-1200 forint kilója.
Így süssük a hurkát, hogy ne repedjen ki!
Stefi még elárulta, hogy a hurkát ő sütés előtt sohasem böki meg. 180 fokon, légkeveréssel szokta megsütni. Ha hirtelen magas hőt kap, ha túl sok a zsiradék benne, akkor kilyukadhat, de normál esetben forgatni is lehet, nem reped ki. Fontos még, hogy csak minimálisan kell zsiradék alá, mert az kisül belőle.
